A hatalmi politika másfél évszázada

1789-1939

Szerző

Diószegi István

Szerkesztő

Burucs Kornélia

Glatz Ferenc

Budapest

'Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada ' összes példány

Kiadó:	História-MTA Történettudományi Intézete
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1994
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	477 oldal
Sorozatcím:	História könyvtár monográfiák
Kötetszám:	4
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-8312-15-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér térképrészletekkel.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
Hatalmi-politikai feltételek a 18. század végén
A 18. század második felében a feudalizmus nemzetközi frontja már nem volt töretlen. Győzött az angol polgári forradalom... Tovább

Tartalom

Hatalmi-politikai feltételek a 18. század végén	13
Az átalakulás évtizedei
A királyok koalíciója (1789-1794)	19
A feudális Európa a francia forradalom ellen	20
A háború nélküli hadiállapot	21
A forradalmi propagandaháború	22
Az első koalíció	23
A forradalom sikeres önvédelme	24
A természetes határok (1795-1802)	26
A francia terjeszkedés indítékai	26
Ausztria leverése	28
Harcban Angliával: az egyiptomi expedíció	30
A második koalíció	31
Brumaire 18. és következményei	34
A fegyveres semlegesség ligája	35
A francia-angol fegyvernyugvás	36
A francia birodalom (1803-1809)	37
A békés versengés programja	37
A hadműveletek kiújulása: az invázió terve	38
A harmadik koalíció	39
A kontinentális hegemónia programja	41
A kontinentális zárlat	42
A francia hatalom tetőpontja	43
Európa lázadása (1810-1814)	45
A blokádpolitika kontinentális következményei	46
Az európai ellenállás	47
A dinasztizmus a bonapartista politikában	48
Az orosz külpolitika a tilsiti béke ellen	48
Az oroszországi hadjárat és következményei	50
Az osztrák fegyveres közvetítés	52
A napóleoni birodalom összeomlása	52
Az egyensúly helyreállítása (1815)	54
A közös cél: a dinasztikus restauráció	54
Az orosz hegemón törekvések	55
Az angol egyensúlypolitika	56
Az angol-osztrák-francia összefogás	57
A száz nap	57
A dinasztikus egység helyreállítása	58
A bécsi szerződés	59
A második párizsi béke	62
A Szent Szövetség	62
A dinasztiák védekezése (1816-1829)	63
A hatalmi politika új feltételei	63
A Habsburg-monarchia és Poroszország lehetőségei	64
A visszaszorított Franciaország	64
Anglia: A győzelem kiaknázása	65
A defenzív politika kerete: a négyes szövetség	65
A megszállási rendszer megszüntetése Franciaországban	66
Az alkotmányos és nemzeti mozgalmak	67
A németországi politikai intervenció	68
Az itáliai fegyveres beavatkozás	68
A spanyol mozgalom elfojtása	69
A latin-amerikai nemezti felszabadító mozgalom	69
Az európai intervenciós szándék	70
Anglia és az Egyesült Államok a beavatkozás ellen	71
A görög szabadságharc	72
A keleti kérdés a hatalmi politikában	73
A török túlerő	74
A külső segítség	74
A részleges gátszakadás (1830-1847)	76
A júliusi forradalom	76
A belga felkelés	77
A lengyel felkelés	77
Az intervenciós politika kudarca	78
Franciaország közömbössége	79
A kritikus évek mérlege	79
A francia kezdeményezés Algírban és Spanyolországban	80
Az arab világ ébredése	81
Az első egyiptomi válság	82
A második egyiptomi válság	83
Az angol gyarmati politika indítékai	84
Kína megnyitása és az első ópiumháború	84
A nemzetállamok kora
A nemzeti átalakulás forradalmi kísérlete (1848-1849)	90
A nacionalizmus hatása a nemzetközi politikára	91
Franciaország	92
Anglia	92
A Habsburg-monarchia	93
Poroszország	94
Oroszország	94
A nemzeti célkitűzések	95
Az olasz mozgalom	96
A cseh, a lengyel és a magyar nacionalizmus	96
A német mozgalom	97
A nemzeti mozgalmak eszközei	98
1848: a forradalom és a nemzeti mozgalom összekapcsolódása	100
Az olasz egység ügye	100
A német forradalom belső ellentmondásai	100
A magyar forradalom és szabadságharc	102
A dinasztikus politika reneszánsza (1850-1856)	105
A porosz uniópolitika	105
Az osztrák Mitteleuropa-terv	106
A közel-keleti orosz aktivitás	107
Anglia és Franciaország fellépése	109
Az osztrák fegyveres semlegesség	109
A diplomáciai erőfeszítések	110
A krími háború	110
A párizsi kongresszus	111
A revizionizmus külpolitikája (1857-1863)	113
A francia-piemonti együttműködés	114
Európa és az osztrák-piemonti konfliktus	115
Az osztrák-francia-piemonti háború	116
Az Olasz Királyság létrejötte	118
A Szuezi-csatorna megnyitása	118
Az európai behatolás Kínába	119
Japán megnyitása	120
Az Egyesült Államok területi gyarapodása	121
Észak és Dél konfliktusa	121
A nagyhatalmak és az amerikai polgárháború	122
A bonapartizmus mexikói kalandja	123
A fölülről végrehajtott forradalom (1864-1867)	124
A német gazdasági fejlődés és következményei	124
Az egyesítés belső feltételeinek érlelődése	125
A lengyel felkelés és az európai diplomácia	126
A frankfurti fejedelmi gyűlés	127
A schleswigholsteini konfliktus	128
A nagyhatalmak állásfoglalása	129
A porosz-osztrák konfliktus érlelődése	129
Az orosz és az angol jóindulat	130
Bismarck és III.Napóleon	131
Az osztrák védekezés	131
A francia számítások	132
A porosz győzelem	133
Az Északnémet Szövetség megalakulása	134
A Habsburg-monarchia dualista átalakulása	135
A német-francia konfliktus érlelődése	136
A nemzeti átalakulás lezárulása (1868-1871)	137
A francia-osztrák-olasz közeledés	137
A porosz-orosz szövetség	138
A Hohenzollern-konfliktus	138
Az emsi távirat	139
A francia szövetségi próbálkozások	140
Poroszország a háború lokalizálása mellett	141
Az orosz fenyegetés	141
Az angol semlegesség	142
Az osztrák-magyar várakozás	143
A francia vereség	143
A porosz annexiós program	144
Az annexió és az európai diplomácia	145
A párizsi szerződés revíziója	146
A fegyverszünet	147
A német császárság proklamálása	147
A hatalmi politika feltételei a 19. század utolsó harmadában	149
Németország: az új nagyhatalom	149
Oroszország pozíciójának gyengülése	151
Az Osztrák-Magyar Monarchia lehetőségei	152
A visszaszoruló Franciaország	154
A mérleg nyelve: Anglia	156
A pentarchián kívüli államok	157
Az Európán kívüli hatalmak	158
A külügyi irányítás struktúrája	159
Dinasztikus érdekpolitika és nemzeti átalakulás (1872-1878)	164
A német-francia viszony	164
A három császár szövetsége	165
Az 1865. évi háborús riadalom	165
A hercegovinai felkelés	166
A bolgár felkelés és a szerb-török háború	167
Az osztrák-magyar-orosz megállapodás	167
Az orosz-török háború	169
A San Stefanó-i béke	171
A berlini kongresszus	173
A háborús szövetségek
A gyarmati terjeszkedés (1880-as évek)	177
A kolonializmus indítékai	177
Tunisz megszállása	178
Egyiptom elfoglalása	179
Fekete-Afrika gyarmatosítása	180
A berlini kongerencia	181
Terjeszkedés Délkelet-Ázsiában	181
Angol-orosz összeütközés Közép-Ázsiában	182
A szövetségi rendszer politikája (1879-1893)	183
A német-orosz viszony megromlása	183
A kettős szövetség	184
A három császár szövetségének felújítása	185
A hármas szövetség	187
A szövetségi rendszer működése	189
A bolgár válság	189
A német-francia feszültség	192
A földközi-tengeri antant	192
A viszontbiztosítási szerződés	193
Osztrák-magyar-orosz háborús feszültség	194
A német külpolitika új irányvétele	195
A francia-orosz szerződés	196
Az egyensúly megbomlása (1894-1903)	198
Anglia: a vezető szerep elvesztése	198
A francia hanyatlás	199
Az orosz lemaradás	200
Japán felemelkedése	202
Az Egyesült Államok: világhatalom	202
Németország: Európa vezető hatalma	203
A Távol-Kelet a nemzetközi politikában	204
A közel-keleti status quo politika	205
A bagdadi vasút	206
Az afrikai vetélkedés	206
A spanyol-amerikai háború	207
A szövetségi politika a századfordulón	208
Az angol-német közeledés	209
A kontinentális blokk esélyei	209
A hatalmi átcsoportosulás (1904-1907)	211
A francia külpolitika új irányvétele	211
A francia-olasz egyezmény	212
Az entente cordiale	212
Az orosz-japán háború	213
Az osztrák-magyar-orosz egyezmény	214
Az orosz-német közeledés	215
A marokkói válság	216
Az angol-orosz egyezmény	218
Az újrafelosztás politikája (1908-1913)	219
Az ellentétek érlelődése	219
Az osztrák-magyar balkáni aktivitás	220
Az annexiós válság	220
Az orosz-német viszony javulása	222
Az angol-német ellentét kiéleződése	223
Az agadiri válság	224
Az antant megszilárdulása	225
Az olasz-török háború	226
A balkáni háborúk	227
A feszültség állandósulása	229
Az erőszak anatómiája	230
A nemzeti érdek elsőbbsége	230
A nemzeti érdek megnyilvánulási formái	231
A törekvések objektív meghatározottsága	232
Az expanzív külpolitika belső feltételei	233
A külső tényezők	235
A terjeszkedő politika földrajzi megosztottsága	235
A tehetetlen Afrika	237
Az ébredő Ázsia	237
A kibontakozni nem tudó Latin-Amerika	238
A világpolitikai lehetőségekkel rendelkező Japán és Egyesült Államok	238
Az élenjáró és tagolt Európa	239
A kihívott Anglia és Franciaország	240
A kihívó Németország	241
Világháborútól világháborúig
A világháború (1914-1918)	245
Az osztrák-magyar háborús szándék	245
Az ultimátum	246
Az orosz támogatás	246
A francia egyetértés	247
Az osztrák-magyar hadüzenet	248
A német agresszivitás	248
Az angol ultimátum	249
A háborús célok	250
A német támadás kudarca	251
Diplomáciai erőfeszítések a semlegesek megnyerésére	252
Erőfeszítések a döntés kicsikarására	253
Az antant fölényének megmutatkozása	254
A központi hatalmak békeajánlata	255
Az antant hajthatatlansága	256
A korlátlan tengeralattjáró háború és az Egyesült Államok háborúba lépése	257
A különbéke kísérletek	258
Oroszország kiválása a háborúból	259
Németország veresége	261
A háború következményei	263
A győzelem kiaknázása (1919)	265
Az újjárendeződés tényezői	265
A francia mértéktelenség	266
Az angol kérlelhetetlenség és mértékletesség	266
Az olasz mohóság	267
A japán nyereségvágy	267
Az amerikai méltányosság	268
A lengyel és cseh történeti program	269
Az etnikai elv román, szerb és görög értelmezése	270
A gyarmati világ ébredése	270
A szovjet állam nemzetközi irányvétele	272
A párizsi békekonferencia	273
A német kérdés	275
Az osztrák-magyar probléma	277
Az orosz kérdés	277
A törökországi ügyek	278
A gyarmati térség problémái	279
A német, az osztrák és a bolgár békeszerződés	279
A kisebbségvédelmi szerződések	280
A legyőzöttek tiltakozása	280
A békeszerződések életbe léptetése	281
A magyar békeszerződés	283
A világháború mérlege	283
Az új hódítás igézete (1920-1923)	286
A francia külpolitika irányzatai	286
A grandeur irányzat felülkerekedése	288
A lengyelcentrikus szövetségi politika	288
A lengyel-szovjet háború	289
A francia szövetségi politika belső ellentmondásai	290
A Ruhr-vidék megszállása	291
A német külpolitika irányzatai	293
A revanspolitika népszerűsége	294
Vergődés Versailles hálójában	295
Poincaré tervei a Ruhr-vidék megszállásával	296
A német passzív ellenállás	296
A francia látszatgyőzelem	296
A szovjet forradalmi külpolitika	297
A diplomácia jelentőségének növekedése	298
A genovai konferencia	299
A rapallói egyezmény	300
A nemzeti és a gyarmati kérdés a szovjet külpolitikában	301
Az angol hódító politika újjászületése	302
A közel- és közép-keleti aktivitás	303
A török tiltakozás	304
A görög támadás	304
A kemalista forradalom	305
A lausanne-i konferencia	306
A kemalista forradalom hatása	307
Az izolacionizmus megerősödése az Egyesült Államokban	307
Az amerikai külpolitika ideológiája	308
A távol-keleti aktivitás	308
A japán diplomácia ellenlépései	309
A washingtoni konferencia	310
A latin-amerikai aktivitás	310
A terjeszkedő politika mérlege	312
Az erőtlenség egyensúlya (1923-1929)	313
Angol-amerikai kezdeményezés a jóvátétel ügyében	313
A Dawes-terv	314
A német gazdaság regenerálódása	315
Német javaslat a megszállás felszámolására	316
A locarnói szerződések	318
A Szovjetunió elismerése	318
Az oroszországi szocializmus kilátásai	319
A békés egymás mellett élés mint tartós periódus	319
A diplomácia jelentőségének növekedése	320
A szovjet-német semlegességi szerződés	321
Felépíthető-e a szocializmus egy országban?	322
Franciaország és a kisantant	323
A lengyel szövetség jelentőségének csökkentése	324
Kelet-európai érdekek és ütközések	325
Balkáni problémák	326
Az olasz külpolitika útkeresése	326
A fasizmus hatalomra jutása Olaszországban	327
Az első külpolitikai lépések	327
A gyarmati világ ébredése	329
Felkelés Marokkóban és Szíriában	329
A közel-keleti brit politika	332
Brit kudarcok a KÖzép-Keleten	332
Az ellenállás bontakozása Indiában	333
Kína a világháború után	334
A forradalom érlelődése	335
A forradalmi polgárháború	336
A nagyhatalmak és a kínai polgárháború	336
A német-francia közeledés	338
A Kellogg-Briand-paktum	339
A német jóvátételi fizetések rendezése és a megszállási zónák kiürítése	341
A bizonytalanság nyugalma (1929-1933)	343
A világgazdasági válság	343
A válság nemzetközi hatása	344
A Páneurópa-tervezet	344
A német-osztrák vámunió terve	345
A Hoover-moratórium	346
Tárgyalások a fegyverkezés korlátozásáról	347
A szovjet külpolitika a válság éveiben	348
A brit politika Egyiptomban	349
A brit politika Indiában	350
Japán agressziója Mandzsúriában	350
A nagyhatalmak magatartása	352
A Lyttonbizottság	353
A Németországgal szemben folytatott politika ellentmondásai	354
A vesztes kihívása (1933-1936)	357
A hódító politika reneszánsza	357
A nacionalizmus színeváltozása	359
A hitleri Németország külpolitikai programja	361
A fasiszta Olaszország célkitűzései	364
Japán külpolitikai tervei	365
A készülő agresszió fogadtatása	368
A francia reagálás	368
Az angol álláspont	370
Az amerikai elszigetelődés	372
A szovjet külpolitika	373
A négyhatalmi egyezmény tervezete	375
Tárgyalások a fegyverkezés korlátozásáról	376
A német-lengyel közeledés	377
Az ausztriai puccskísérlet	378
A francia szövetségi politika	378
A Saar-vidéki népszavazás	379
Az általános hadkötelezettség bevezetése Németországban	380
A stresai front	380
Az angol-német flottaegyezmény	382
A francia-szovjet együttműködés problémái	382
Az olasz-abesszin háború	383
A nagyhatalmak és a háború	385
A Rajna-vidék megszállása	386
Útban az új háború felé (1936-1939)	390
A tengerszorosokról szóló egyezmény	390
Az angol-egyiptomi szerződés	391
A palesztinai problémák	392
A spanyol polgárháború	393
A nagyhatalmak és a spanyol polgárháború	393
A be nem avatkozás politikája	394
Az angol és francia engedékenység	395
Japán agressziója Kína belső területi ellen	396
Az osztrák-német egyezmény	398
A német-olasz viszony alakulása	399
A francia szövetségi politika kudarcai	400
A brit készülődés	401
A német agresszió programja	401
Az Anschluss és nemzetközi fogadtatása	403
A Csehszlovákia elleni akció	405
A szudéta kérdés	405
A brit közvetítés	407
A háborús válság	409
A müncheni konferencia	410
Csehszlovákia felbomlása	411
A második világháború kirobbanása (1939)	413
Franciaország dilemmája	413
Anglia számvetése	414
A megbékítő politika folytatása	415
A brit politika fordulata	416
Az angol és francia ellenállás esélyei	417
Az Egyesült Államok kiváró politikája	419
A Szovjetunió biztonsági politikája	420
A lengyel válság	422
Hitler programja a lokalizált háborúra	423
Szovjet-brit-francia tárgyalások	425
A szovjet-német szerződés	428
A háború kirobbanása	430
Epilógus
Meditáció a külpolitika természetéről	435
Szuverenitás és biztonság - jelzős szerkezetben	435
Lokális, regionális és kontinentális biztonság	436
Területszerzés, -megőrzés és -visszaszerzés	438
Hódítás és terjeszkedés	441
A védnöki szerep	442
A külpolitika tartalmi vonatkozásainak értékrendje	445
Térképek jegyzéke	447
Irodalmi tájékoztató	448
Személynévmutató	459
Helynévmutató	467