A három Villani krónikája

Előszó

A Villaniak vaskos kötetekre terjedő krónikája, bármilyen gazdag is mesés, bizonytalan részletekben és terjengős az aprócseprő, kevés értékű elbeszélésekben és fölösleges ismétlésekben, mégis olyan nagyjelentőségű kútforrása a XIV. sz.-nak, hogy méltán helyet foglalhatna az utolsó betűig a »Középkori Krónikások« sorozatában. Erre azonban nem vállalkozhattunk jelenleg mérsékelt, vagy helyesebben mondva: kis térre szoruló anyagi erőnkre való tekintetből; de a jövendő időkre sem halaszthattuk azzal a reménynyel, hogy majdan annyira kedvező helyzetbe jutunk. És ha anyagi erőink igazi mérlegelése mellett mégis vállalkoztunk volna a »Villani-krónika« teljes kiadására, úgy mintegy 8-10 esztendőre megakasztottuk volna a már megállapított tervezetünk további megvalósítását. Mivel pedig semmiképen sem akartuk elmellőzni a Villaniak nagybecsű munkáját, nem maradt más választásunk, mint a krónika tetemes megrövidítése. És ebben a tekintetben a következő eljárást követtük.
A hármas krónika egyes könyveinek fejezeteit összefoglalóan mindvégig megtartottuk, hogy ilyképen a megrövidítés után is kellő tájékozódást nyújthassunk az egészről és hogy a kiszakított részek között is közelebbi kapcsolatot létesítsünk minden bővebb magyarázat elmellőzésével. És ezt annál is inkább elégségesnek tekinthettük, mivel maguk a krónikaírók sem törekedtek összefüggő előadásra. Sőt, a hol ezt véletlenül megteszik, menten bocsánatot kérnek a súlyos hibáért.
A magyarokról szóló tudósításokat, még a legcsekélyebb értékűeket is, mind átvettük, az egyetemesen történeti vonatkozásúak közül pedig csak a nagyobb jelentőségűeket és a hozzánk közelebb állókat. Vissza