A harmadik kívánság 1-2.

Fülszöveg

„A harmadik kívánság fordulatos cselekménye - remélem, nem túlzóm el - legalább ötven-hatvan vagy talán ennél is több helyszínen és persze népes statisztéria közreműködésével játszódik. Hősei szinte folyamatosan úton vannak, találkoznak egymással, elválnak egymástól megfordulnak Japánban, Barcelonában, Londonban, Párizsban, a franciaországi Givernyben, Oxfordban, Kréta szigetének számos pontján. És nemcsak a mában: lélekben és emlékeikben »megjárják« a harmadfélezer esztendő előtti Knósszosz világát, a »Merry Old England« (»a víg, régi Anglia«) tájait, a polgárháborús Spanyolországot, megfordulnak Delphoi híres jóshelyén Felsorolni is sok - olvasni viszont nem. A regény »olvastatja magát«, mérget vennék rá, hogy egyszer film is készül majd belőle. [ ] Az író, háttérben lappangó idegenvezetőként, arra használja a színhelyeknek ezt a gazdagságát, hogy mintegy mellékesen hangulatokat, színeket, kulturális-szellemi értékeket, kulináris élményeket közvetítsen: mindez azonban csak... Tovább

Fülszöveg

„A harmadik kívánság fordulatos cselekménye - remélem, nem túlzóm el - legalább ötven-hatvan vagy talán ennél is több helyszínen és persze népes statisztéria közreműködésével játszódik. Hősei szinte folyamatosan úton vannak, találkoznak egymással, elválnak egymástól megfordulnak Japánban, Barcelonában, Londonban, Párizsban, a franciaországi Givernyben, Oxfordban, Kréta szigetének számos pontján. És nemcsak a mában: lélekben és emlékeikben »megjárják« a harmadfélezer esztendő előtti Knósszosz világát, a »Merry Old England« (»a víg, régi Anglia«) tájait, a polgárháborús Spanyolországot, megfordulnak Delphoi híres jóshelyén Felsorolni is sok - olvasni viszont nem. A regény »olvastatja magát«, mérget vennék rá, hogy egyszer film is készül majd belőle. [ ] Az író, háttérben lappangó idegenvezetőként, arra használja a színhelyeknek ezt a gazdagságát, hogy mintegy mellékesen hangulatokat, színeket, kulturális-szellemi értékeket, kulináris élményeket közvetítsen: mindez azonban csak háttér, amely előtt a három hős életének valószínűleg legnagyszerűbb kalandja játszódik. A nagy lélektani érzékenységgel kidolgozott történet fő kérdése: sikerül-e a három értékes személyiségnek megtalálnia az őt megillető helyet a másik, sőt a másik kettő életében. Fulghum ezzel alighanem valami teljesen újat talált ki, közben pedig egy ördögi testcsellel kikerülte a szokványos szerelmi háromszög nyilván nagyon is kínálkozó csapdáját "
A szerkesztő
íme, folytatódik Robert Fulghum írói munkásságának eddigi legnagyobb vállalkozása: A harmadik kívánság első kötetében megismert hősök történetét az író ebben a részben is a már megszokott, meglepő fordulatokban bővelkedő cselekménybonyolítással szövi tovább. (Nota bene, a trilógiának ez a második darabja önálló regényként is olvasható!) A helyszín, mint legutóbb is, a széles nagyvilág: a high-tech iparból menekülő Alice, az orvosi hivatásában megingott Max-Pol, valamint Alex, az öreg görög-angol kalandor-tudós folytatják vándorútjukat, ami a ravasz író Számára lehetőséget teremt, hogy mintegy mellékesen új helyeket, embereket, kultúrákat mutasson be közönségének.
A kötet olvasói a hősök nyomában természetesen eljuthatnak a korábbi események színhelyeire, Japánba, Amerikába és az író szeretett Görögországába is legfőképpen azonban Krétára, az első kötetben említett vendéglői asztalhoz, ahol Fulghum ígéretének megfelelően végül viszontlátják egymást.
Rosszul ismernénk azonban a kimeríthetetlen leleményű szerzőt, ha azt hinnénk, hogy ez már a végkifejlet, a történet ugyanis kétszer is ertyhén szólva váratlan fordulatot vesz, hogy a következőkben az olvasó efféle nem éppen szokványos kérdésekkel szembesüljön:
- részt vehetünk-e egész valónkkal valaki másnak az életében, ám anélkül, hogy szerelem fűzne egymáshoz bennünket?
- cserélhetünk-e személyiséget, „folytathatjuk-e tovább" valaki másnak az életét?
- visszahozhatja-e egymást az életbe két ember, akik külön-külön ' már lemondtak az evilági boldogságról?
A bölcselő és lélekbúvár Fulghum persze elsősorban elbeszélő, aki virtuóz módon keveri a lapokat, és a könyv utolsó soráig feszültségben tartja az olvasót. Vissza