A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása

Előszó

William L. Shirer könyve a náci birodalom felemelkedéséről és bukásáról 1950-ben jelent meg először. Saját kiadás volt ez, csakúgy, mint a valószínűleg sokkal terjedelmesebb, a végleges szöveget tartalmazó 1960-as. E két dátum sokatmondó adat könyvének nagy erényei és kisebb-nagyobb fogyatkozásai szempontjából. A sokat látott, sokat próbált, folyton olvasó, jó szemű és fülű, emberértő újságíró az elsők egyike volt, aki megpróbálkozott az amerikai megszálló hatóságok által lefoglalt és elszállított több tonnányi német iratanyag megemésztésével, és az abszolút első volt azok között, akik nem egyszerűen Hitler vagy a nemzetiszocialista párt, hanem az egész "Barna Birodalom" történetével akartak megbirkózni, és az eredményt az olvasókelé tárták.
Szerző és mű érdeme azonban távolról sem merül ki e rekord felállításában, holott az sem csekélység, ha figyelembe vesszük a mérhetetlen iratanyagot, aminek átfogatásáról Shirer maga beszámol, és amiről minden hozzáértő tudja, hogy úgyszólván kimeríthetetlen. A szerző további érdemei közé tartozik, legalábbis az én szememben, hogy a holt betűk tolmácsolta ismereteket minduntalan összevethette azzal az "élő anyaggal", amellyel mintegy hat éves németországi tartózkodása alatt személyesen találkozott. Előszavában megjegyzi: az iratok tanulmányozása közben mellbevágta az a felismerés, hogy a Németországban működő újságírók és diplomaták mily keveset tudtak valójában arról, ami a Harmadik Birodalom kirakata mögött lezajlott. Ez a döbbenet azonban - többek között - vélhetően azzal a következménnyel is együtt jár szerzőnknél, hogy a német nép egészét nem helyezte vád alá mindazért, ami a náci kirakat mögött történt, mert megsejtette, hogy az átlag német sem volt jobban informálva a titkos eseményekről, folyamatokról, tervekről és technikákról, mint ő, akinek végül is főfoglalkozása volt, hogy információkat szerezzen. Vissza

Fülszöveg

Sem e mű megjelenéséig, sem azóta nem történt meg az a hallatlan eset, hogy egy politikai okokból állástalanná vált újságíró kényszerűségből pályát változtatva belekóstoljon a történetírásba, s ott első nekifutásra megalkossa a műfaj toronymagasan legolvasottabb, három és fél évtized alatt minden világnyelven megjelent, s eddig több mint tízmillió példányban eladott remekművét.
William L. Shirer a század húszas-harmincas éveinek négy nyelven beszélő, pompás tollú és éles szemű sztárriportere volt. 1934-1940 között egy amerikai rádiótársaság Közép-Európába akkreditált tudósítójaként Németországban élt, és foglalkozása s az abban szerzett hírneve folytán személyes ismeretségbe került az összes náci vezetővel: testközelből látta őket dicsőségük óráiban, majd évekkel később a nürnbergi vádlottak padján is.
A II. világháborúban fordult elő első ízben a történelem során többek között az is, hogy a győztesek a legyőzött ország kormányzati irattárait is zsákmányul ejtették. 485 tonnányi német levéltári anyag került a háború végén az Egyesült Államokba, és az ötvenes években orosz felesége és liberális volta miatt munkanélkülivé vált Shirer az elsők között (öt évi munka árán) böngészhette végig ezt az irdatlan irattengert. úttörő kutatásainak eredményeit személyes élményein szűrte át, ráadásul történetírókra általában nem jellemző módon színes, élvezetes stílusban tudott írni, így hát nem maradhatott el a világsiker: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása a korral foglakozó történészek számára megkerülhetetlen, sűrűn dokumentált alapmű, a nagyközönség számára pedig letehetetlenül izgalmas olvasmány, amelynek frissessége mit sem kopott első megjelenése óta.
Az európai háború megnyerésében Németországnak nyújtott hathatós szovjet segítség bőséges dokumentálása miatt Shirer műve nem jelenhetett meg magyarul a rendszerváltás előtt. Most végre itt van; és ha már itt van, a náci Németország történetének ez a legfontosabb és leghíresebb krónikája nem hiányozhat a korra kíváncsi olvasók könyvespolcáról. Vissza