A Hanság madárvilága

Előszó

A HANSÁG
Valahogyan úgy vagyunk a Hansággal, hogy sokat hallottunk és olvastunk róla, - különösen az utóbbi években, - de igen kevesen vannak, akik már látták a Hanságot és még kevesebben azok, akik elmondhatják, hogy ismerik.
A Hanság minden részének megvan a maga ősi elnevezése, de azt még a közvetlen közelében lakó emberek sem mind ismerik. Hálás feladat lenne ezeknek az elnevezéseknek az eredetét kinyomozni.
Én következetesen Hanyságot használok, amikor erről a területről beszélek, mert Chernel Istvánnal, a nagy magyar ornitológussal egyetértve ezt tartom helyesnek. Egykori földrajz professzorom, dr. Czirbusz Géza tanítása nyomán: minden földrajzi nevet úgy kell kiejteni, ahogy azt az ott élő lakosság használja. Márpedig a Hanságot a környék lakossága ma is Hánynák ejti, s így beszél róla: hanyi-széna, hanyi-madár, hanyőr, Hany Istók stb. Tagadhatatlan, hogy a szó ősi formája a han. Csak idők folyamán és főleg szóösszetételekben hasonult Hannyá. Mégis az előbbi érvelés alapján Hánynák nevezem és csak a szó irodalmi helyességéért írok Hanságot.
Maga a han szó: ingoványos, lápos területet jelent és elég gyakori a magyar helységnevekben (Nemeshany, Tihany).
A Hanság Győr-Sopronmegyében, a Kisalföld nyugati medencéjében terül el és egyben annak legmélyebb horpadása. Fekvése általánosságban kelet - nyugat irányú. Legnyugatibb pontjának a Fertő tó délkeleti sarkát tekinthetjük, azt a helyet, ahol a Hanságcsatorna elhagyja a Fertő tó medrét. Legkeletibb pontja a Győrsövényházától - Lébénybe vezető út vonala. Ez a távolság 55 kilométer. Észak - dél irányban már kevésbé lehet ilyen élesen, határozottan elhatárolni, mert a Rábaközben még ma is megtalálható a laposok mentét követő meder, - ahol a szabályozás előtt az Öreg-Rába áradata zúdult le magas vízállás esetén a Hanságba, s melyet ma is Dőri-hany, Kónyi-hany néven ismer és emleget az ottani lakosság. Déli határa tehát Bősárkány, Maglóca, Barbacs, Bágyog és Szovát községek határain át majdnem az Öreg-Rábáig tart. E két peremvonal, az északi meg a déli, Mosonszentjános és Bősárkány között a legszűkebb (4 kilométer). Ez a lápszűkület egyúttal a Hanságot egy nyugati nagyobb és egy keleti kisebb medencére osztja. Az északi és déli perem határait durva megjelöléssel a peremközségek mutatják... Vissza