A háncsrostok objektív minősítő vizsgálata

Előszó

A háncsrostok, mint pl. a len-, kender-, rami-, juta- stb. rostok ipari szempontból való értékelésére mindezideig csupán szubjektív módszert alkalmaztak, mely legjobb esetben etalonokkal való összehasonlításon alapult. Legtöbb üzemben azonban még etalonok sem állnak rendelkezésre és csupán hosszú évek tapasztalatai alapján bírálják el, mind a tilolt, mind a gerebenezett háncsrostok, valamint a kócok minőségét. A rosttételek minősítését az üzemek bizonyos számú rostszálnak rántással való elszakításához szükséges erő becslése, valamint a rostszálak hosszának, finomságának, pozdorjatartalmának megítélése alapján végzik ma is anélkül, hogy ezen fizikai jellemzők számszerű értékát méréssel megállapítanák. Kétségtelen, hogy az ilyen egyéni elbírálás még a legnagyobb gyakorlat mellett is nem nyújt biztosítékot tévedésekkel szemben. A haladó textilipar nem elégedhetik meg a háncsrostok minősítése terén ezzel az ősrégi egyéni módszerrel, hanem itt az ideje, hogy a többi szálasanyagok korszerű minőségi szabványaiban lefektetett eljáráshoz hasonlóan kidolgozzuk azokat a szabatos vizsgálati módszereket, amelyek a háncsrostok minőségére vonatkozólag objektív, számszerű minőségjelzőket adnak. Bár a rostfeldolgozóipar előreláthatólag a jövőben sem fog minden rosttételt laboratóriumi vizsgálatok alapján minősíteni, még sem vonható kétségbe, hogy vitás szállítási és gyártási kérdések tisztázása céljából szükség van oly szabványos vizsgálati eljárásokra, melyekkel a rostok legfontosabb technológiai jellemzőinek számszerű értékét megállapíthatja. Ezen minőségjelzőkkel szemben támasztott főkövetelményünk, hogy azok alapján, a háncsrostok kifonhatóságára és a háncsrostokból készült fonalak minőségére lehessen következtetni. Vissza