A halmozás alakzata

Előszó

Könyvemben kettős feladat megoldására vállalkozom: egyrészt a halmozás alapvető elméleti kérdéseinek a korábbiaknál komplexebb megközelítéssel történő felvetésére és megválaszolására teszek kísérletet, másrészt Krúdy Szindbád ifjúsága című kötete(i) halmozásainak a tipizálási példáiként való felhasználásával és elemzésekkel igyekszem képet adni e kötet halmozásainak főbb típusairól és funkcióiról.
Munkám három nagyobb részből áll: az elsőben a vizsgálat elméleti alapjait, céljait vázolom, és korpuszát mutatom be. A második (legterjedelmesebb) egységben a halmozás elméleti kérdéseit tárgyalom. Ebben először a hazai szakirodalomban mérvadó halmozásfelfogásokat szembesítem egymással, illetve a klasszikus és a modern retorika alapműveinek vonatkozó megállapításaival, majd a kritikai vizsgálat eredményeire alapozva kidolgozott saját halmozásértelmezésemet és -tipológiámat mutatom be. A halmozás fogalmával való összefüggésében különösképp a következő alapvető kategóriákat vizsgálom részletesebben: alárendelő és mellérendelő halmozás, congeries, szinonima, felsorolás. Figyelembe véve, hogy a stilisztikai kutatás az utóbbi időben inter-, sőt multidiszciplinárissá vált, stilisztikai megállapításaimat itt egyéb tudományágak (főként a szövegtan és a szemantika) szempontjainak érvényesítésével egészítem ki. A halmozás funkcióinak tárgyalásakor alapelvként vettem figyelembe azt a tényt, hogy az alakzatok polivalensek, a szövegösszefüggéstől, a szövegfajtától, a beszéd tárgyától, a beszédszituációtól, a befogadótól, stb. függően más és más a stílushatásuk. A halmozás funkcióit is csak a fő irányokra vonatkozóan lehet generikus érvénnyel meghatározni, viszont a stílushatás, a funkció pontosabb értelmezése már megkívánja az egyes típusok, sőt szkhémák külön elemzését. A halmozásfunkciók konkrétabb bemutatásának feladata így az elméleti síkú leíráson túlra, a csak elemzésekben megvalósítható funkcióvizsgálatokhoz vezet. Munkám harmadik, befejező nagy egységének ez a tárgya: a Krúdy-szöveg néhány jellemző részletét elemezve vizsgálom a halmozás funkcióit, különös tekintettel a halmozásnak a szövegértelem alakulásában és a koherencia létrejöttében betöltött szerepére. Vissza