A hallássérültek kiejtés- és beszédfejlesztésének elmélete és gyakorlata

Tartalom

Bevezetés 5
1. A hallássérültek hangos beszédre tanításának történeti előzményei, különös tekintettel a kiejtés tanítására 7
2. A hallássérülés szó jelentése, értelmezése a súlyosan nagyothallók beszédfejlesztésében 16
2.1. A hallássérülés orvosi értelmezése 16
2.2. A hallássérülés gyógypedagógiai értelmezése 16
3. A beszéd mint kommunikációs eszköz a hallássérültek kiejtés- és beszédfejlesztésében 19
3.1. A beszédkommunikációt biztosító közvetítő csatornák 19
3.2. A hallássérültek oktatásában alkalmazott kommunikációs rendszerek 21
3.3. A beszédtevékenység eszközei 22
3.4. Összefoglalás 24
4. A hallássérültek kiejtés- és beszédfejlesztésének pszichológiai megalapozottsága 26
4.1. A korai tanulás hatása az idegrendszer fejlődésére 26
4.2. A korai hallás jelentősége a beszédmegértés kialakulásában 27
4.3. Az arcra irányuló figyelem jelentősége a beszédfejlődés korai szakaszában 29
4.4. Kritikus periódusok a fejlődés szakaszaiban 34
4.5. A specifikus és a nem specifikus afferens idegrendszeri pályák jelentősége a korai hallásfejlődésben 35
5. Az anya szerepe a beszédfejlődés kezdeti szakaszában 38
5.1. Az ingergazdag környezet biztosítása a korai fejlesztésben 38
5.2. A kérgi aktivitási szint (aurousal) jelentősége a korai hallásfejlesztésben 39
5.3. A testi-, vizuális-, ritmikus- és auditív ingerek alkalmazása az anya és gyermeke közötti kommunikáció kialakításában 40
5.4. A gagyogás megtartásának jelentősége a korai kiejtés- és beszédteljesítésben 41
5.5. A ritmusfejlesztés és beszédfejlődés kapcsolata 42
5.6. Összefoglalás 42
6. A kiejtés- és beszédfejlesztés akusztikai és audiológiai alapjai 44
6.1. A beszéd akusztikai jellemzői 44
6.1.1. A beszéd intenzitása 44
6.1.2. A beszédhangok frekvenciája 48
6.1.2.1. A fontosabb beszédakusztikai adatok 49
6.1.2.2. Szemléletváltozás az akusztikai fonetikában 52
6.1.3. A beszéd ritmusa 54
6.1 ..3.1. A beszédritmus jellemzői 55
a) A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok intenzitás különbsége 55
b) A hangsúlyos és hangsúlytalan beszédhangok és szótagok időtartama 55
c) A hangsúlyos és hangsúlytalan magánhangzók frekvencia értékei 56
6.1.4. Következtetések, kiejtéstanítási vonatkozások 58
7. A kiejtés- és beszédfejlesztés alapelvei 60
7.1. Szemléletváltozás a kiejtés-és beszédfejlesztés alapelveiben az 1990-es évek második felében 60
7.2. A korszerű technika és a korai fejlesztés eredményeinek hatása a hallássérültek kiejtés- és beszédfejlesztésére a XX. század utolsó évtizedében 62
7.3. A kiejtéstanítás módszertani alapelvei 64
7.3.1. A kiejtéstanítás általános alapelvei 64
7.3.1.1. A hallásnevelés elve 64
7.3.1.2. A természetes beszédfejlődés követésének elve 64
7.4. A kiejtéstanítás módszertani elvei 65
7.5. A kiejtés- és beszédfejlesztés általános szempontjai 67
8. A kiejtés- és beszédfejlesztés eszközei 72
9. A kiejtésfejlesztésben alkalmazott fonetikai ismeretek áttekintése 74
9.1. A hangképzés fonetikai vonatkozásai 74
9.1.1. A beszédhang keletkezésének alapja 74
9.1.2. A beszédhang fizikai tulajdonságainak érzékelési lehetőségei 74
9.1.3. A magyar beszédhangok felosztása 75
9.1.3.1. A beszédszervek főbb részei és funkciója a hangképzés folyamatában 76
9.1.3.2. A magyar beszédhangok csoportosítása 77
9.1.3.3. A beszédhangok csoportosítása a képzés módja alapján 80
10. A súlyosan hallássérültek kiejtési hibái és beszéd produkciójuk jellemző vonásai 85
10.1, A hallássérültek kiejtési hibáinak csoportosítása 85
I. Torzítások 86
II. A helyettesítés, hangcsere (paralália) 89
III. Hangkihagyás (alália) 90
10.2. A súlyosan hallássérült gyermekek kiejtésének jellemző vonásai 90
11. A kiejtés-és beszédfejlesztés gyakorlata 92
11.1 A kiejtésfejlesztés korai lehetősége 92
11.2. A kiejtés- és beszédfejlesztés életkori szakaszai 92
11.3. Az artikulációs bázis korai fejlesztése 98
12. A korai kiejtés- és beszédfejlesztés gyakorlata 104
12.1. A hallássérült csecsemők korai kiejtés - és-beszédfejlesztésének első szakasza: 0-tól 3 éves korig 104
12.1.1. A kommunikatív hallás és hangadás kialakítása születéstől 2 éves korig 104
1. Az értelem korai fejlesztésének programja 106
2. A manipuláció korai fejlesztésének programja 107
3. A szociabilitás korai fejlesztése 109
4. A kiejtés és a beszéd korai fejlesztése 110
12.1.2. Az artikuláció megalapozása, kommunikáció egy-kétszavas mondatokban, egy és féléves kortól - hároméves korig 114
12.1.2.1. A gagyogás mint kommunikációs eszköz 114
12.1.2.2. Játékos, korai artikulációs gyakorlatok 114
12.1.2.3. Hangok, hangkapcsolatok, ritmusok gyakorlása 115
12.1.2.4. Játékos légző-fuvó gyakorlatok 118
12.1.2.5. Hangfejlesztő- és beszédlégző gyakorlatok 118
12.2. A kiejtés- és beszédnevelés második szakasza: 3-5 éves korig 119
12.2.1. A 3-5 éves hallássérült gyermekek kiejtés- és beszédfejlesztő gyakorlatai 119
12.2.1.1. Légzőgyakorlatok 119
12.2.1.2. Magánhangzó-gyakorlatok 120
12.2.1.3. Szókincsbővítés 122
12.2.1.4. Hallásnevelés 122
12.3. A kiejtés-és beszédfejlesztés harmadik szakasza: 5-8 éves korig 123
12.4. A kiejtéstanítás negyedik szakasza 8-16 éves korig 123
13. A kiejtéstanítás gyakorlata a hallássérültek általános iskoláiban 124
13.1. A hallássérültek kiejtésfejlesztésének általános menete 124
1.1 A hallásfejlesztésről 125
1.2. A szájról olvasásról 126
1.3. Beszédelőkészítő gyakorlatok 127
1.3.1. Játékos előgyakorlalok 127
1.3.2. Mozgásutánzó gyakorlatok 128
1.3.3. Artikulációs mozgásfejlesztő gyakorlatok 130
1.3.4. Légzőgyakorlatok 133
1.4,1 Hangfejlesztés 134
1.5. A hangfejlesztés indirekt és direkt módszere 136
1.6. A hang rögzítése és automatizálása 136
2. A magánhangzók kialakítása 138
2.1. A magánhangzók képzéséről általában 138
2.2. A magánhangzók kialakításának módszere és sorrendje 140
2.3. A magánhangzók rögzítése különböző hangkapcsolatokban 142
2.4. Az orrhangzós beszéd javítása 146
14. A magánhangzók kialakítása, gyakori hibái és azok javításának gyakorlata a hallássérültek beszédfejlesztésében 149
Az á hang 151
Az a hang 157
Az o-ó hang 162
Az u-ú hang 167
Az e hang 172
Az é hang 178
Az i-í hang 183
Az ö-ő hang 187
Az ü-ű hang 191
15. A mássalhangzók kialakítása 195
15.1. A mássalhangzók kialakításának általános elvei 195
15.2. A mássalhangzók kialakítása sorrendjének kérdései 197
15.3. A mássalhangzók képzése, kialakítása, gyakori hibái és azok javítása 200
A p hang 201
A b hang 206
A t hang 210
A d hang 215
Az f hang 219
A v hang 223
Az l hang 227
A k hang 233
A g hang 239
Az m hang 243
Az n hang 24X
A j hang 253
Az sz hang 257
A z hang 266
A c hang 270
A h hang 275
Az s hang 279
A zs hang 286
A cs hang 290
Az r hang 295
A ty hang 307
A gy hang 311
Az ny hang 315
16. A beszéd vizuális megértése - A szájról olvasás módszertani problémái 318
16.1. A szájról olvasás meghatározása 319
16.2. A szájról olvasás és a magyar beszédhangok gyakoriságának összefüggései 319
16.3. A szájról olvasás feltételei 322
16.3.1. A szájról olvasás külső feltételei 322
16.3.2. A szájról olvasás belső feltételei 323
16.3.3. A kombinációs képesség jelentősége a szájról olvasásban 324
16.3.4. Az emlékezet szerepe a szájról olvasásban 325
16.3.5. A szájról olvasási kudarc okai 326
Irodalom 327

Témakörök