A halhatatlan medúza

Fülszöveg

Az örök élet titkát hajdan kuruzslók és kalandorok keresték, mára azonban a tudomány került a kutatás élére. Az emberiség most először talán valóban megtalálhatja, ha nem is a halhatatlanságot, de a hosszú és egészséges élet kulcsát.
A fiatal dán biológus, Nicklas Brendborg összegzi, hogyan küzdött eddig a tudomány az öregedés ellen, és számba veszi, mi kell ahhoz, hogy hosszabb ideig éljünk. Az áttekintésből megtudhatjuk, miért olyan bonyolult folyamat az emberiség egyik legnagyobb rejtélye, az öregedés, illetve annak lassítása. A szerző elkalauzol bennünket csúcstechnológiás laboratóriumokba és olyan távoli térségekbe, ahol tudományos áttörést értek el az öregedésgátlás terén. A rákbetegséget még hírből sem ismerő, rejtélyes állat, a csupasz turkáló, illetve a több száz évet is megérő cetfélék, teknősök és medúzák rejtélyes világát leleplezve lassanként feltárul előttünk, hogy hogyan hasznosíthatók ránk, emberekre az állatvilág jelenségeiből levont biológiai következtetések.... Tovább

Fülszöveg

Az örök élet titkát hajdan kuruzslók és kalandorok keresték, mára azonban a tudomány került a kutatás élére. Az emberiség most először talán valóban megtalálhatja, ha nem is a halhatatlanságot, de a hosszú és egészséges élet kulcsát.
A fiatal dán biológus, Nicklas Brendborg összegzi, hogyan küzdött eddig a tudomány az öregedés ellen, és számba veszi, mi kell ahhoz, hogy hosszabb ideig éljünk. Az áttekintésből megtudhatjuk, miért olyan bonyolult folyamat az emberiség egyik legnagyobb rejtélye, az öregedés, illetve annak lassítása. A szerző elkalauzol bennünket csúcstechnológiás laboratóriumokba és olyan távoli térségekbe, ahol tudományos áttörést értek el az öregedésgátlás terén. A rákbetegséget még hírből sem ismerő, rejtélyes állat, a csupasz turkáló, illetve a több száz évet is megérő cetfélék, teknősök és medúzák rejtélyes világát leleplezve lassanként feltárul előttünk, hogy hogyan hasznosíthatók ránk, emberekre az állatvilág jelenségeiből levont biológiai következtetések.

Mint nninden állatnak, az ikrázó fogaspontyoknak is van nnikrobiomjuk, bár sosenn kérték. Különösen a beleikben jelentős. A bennük élő baktéri-unnfajok közül sok hasonlít a mi bélrendszerünkben élőkhöz. És ahogy nálunk, az életkorral náluk is változik a fajok összetétele. Ahogy a halak öregszenek, úgy veszítenek a fajgazdagságból. Néhány faj tehát uralkodóvá válik, és lassan kiszorítja vagy teljesen kiirtja a többit. Néhány nagy zsarnok kicsinálja az összes többit. Ezt az embereknél is ismerjük. Németországban kutatók azt vizsgálták, hogy a mikrobiom életkorral összefüggő változásai befolyásolják-e öregedésünk módját, vagy azok csak az öregedés miatt következnek be. Megvárták, amíg az ikrázó fogaspontyok középkorúak lettek, majd antibiotikumot adtak nekik, hogy kiirtsák a bélrendszerükben lévő baktériumokat. Ez önmagában elég volt ahhoz, hogy a halak tovább éljenek. A kutatók azonban azt is megállapították, hogy még jobban meg tudják hosszabbítani e halak életét. A titok nem csupán a mikrobiom kiirtásában rejlik. Ki kell irtani a régit, majd egy fiatal donortól származó újat kell bevezetni. Vissza