A haldokló szigetvilág

Előszó

Részlet a könyvből:
"Búcsú Papeite parjtaitól; a Hajnalcsillag fedélzetén, Darwin teóriája a kontinensről, mely elmerült a Déltenger hullámaiban.
Papeite partjának fehér korallfala mentén útrakészen állott a Fetia Taiao (Hajnalcsillag). Tahiti hegyeinek égbenyuló földcsúcsai között, a keskeny parton színes ruhájú, sötétbőrű tömeg hullámzott és integetett. A kék lagunka mentén összegyült Papeite egész népe és virágkoszorús fejjel zokogott keservesen.
Jajveszékelés, pityergés kísérte a barnabőrű tengerészek minden mozdulatát, amint lassan szedegetni kezdték a Hajnalcsillag horgonyait. Hiszen kevés az olyan hajó, amely gyakran tért vissza a Veszélyes Szigetek partjairól. Legtöbbjük roncsai sziklákon, zátoknyokon akadnak fenn, vagy mérhetetlen mélységekbe süllyednek és akkor a parton zokogó asszonyok szerelmese, fia, férje sohatöbbé nem tér vissza a kókuszdiós szigeteken épület kunyhókba. Ezért aztán minden "hosszújárat" indulása előtt nagyon keserves a búcsú..." Vissza

Fülszöveg

A film szárnyain már néhány évvel ezelőtt világhírre tett szert ennek a könyvnek egy-két fejezete. Most megjelent az egész könyv s olvastán az ember csak azon csodálkozik, hogy nem minden egyes fejezete vált egy-egy filmregény kiindulópontjává.Pedig nincs ebben a könyvben egyetlen sor sem, amely ne a valóság közvetlen képét adná a Marquesa-szigetek csodás világáról; Tahitiről, a legszebb leányok szigetéről, ahol szégyennek tartják még ma is a - ruházkodást. Darwin szerint ezek a szigetek valaha egy kontinenset képeztek Eurázsiával és a kaukázusi emberfaj innen vándorolt nyugat felé. Lakói nem feketék, nem rézbőrűek és nem sárgák, hanem olyanok, mintha napbarnította európai szépségek lennének. Virág a hajukban, földjük Paradicsom, amelyen dolgozniok sem kell. Életük csupa dal és szépség. Nem hiába születtek meg itt Gauguin legszebb fantáziái - sírja ott van a sziget Kálváriáján - s csupán egy súlyos átok nehezedik rájuk: a lepra. Ebben a világban élt le egy évet O'Brien s ennek az esztendejének története tele van poézissel, ősi legendákkal, mulatságos esetekkel (mint például a velehozott rézágy története, amely mint Arany Ágy körülbelül olyan szerepet játszott a sziget életében, mint XIV. Lajos díszágya Franciaország történetében). Titihuti királynő tetovált combja, rajta ősi családjának egész krónikája, valósággal kultusz tárgya a szigeten.
A könyv olvastára szinte vágya támad az embernek, hogy mag Vissza