A halálbüntetés megszüntetése Magyarországon

Előszó

A Halálbüntetést Ellenzők Ligájának indítványára a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1990. október 24-én közzétett határozatában a halálbüntetést alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette mindazokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek a halálbüntetés kiszabására és végrehajtására vonatkoztak. A halálbüntetés abolíciójának ez a módja a nemzetközi gyakorlatban egyedülálló, az Alkotmánybíróság döntése pedig a magyar közvélemény számára is váratlan és meglepő lépésnek tűnt. Indokoltan merül fel a kérdés: milyen okok folytán kerülhetett sor erre a lépésre és miért az Alkotmánybíróság útján? Kétségtelen, hogy a társadalmi-politikai hátteret ehhez a lépéshez a politikai, rendszerváltás folyamata teremtette meg. Az abolíció híveinek már korábban mély meggyőződése volt, hogy a XX. század végén Magyarországon a halálbüntetésnek nem lehet létjogosultsága. 1989-ben pedig úgy véltük, hogy a politikai rendszerváltás és a jogállamiság alkotmányos kiépítésének folyamatában a halálbüntetés fenntartása vagy megszüntetése olyan társadalmi, politikai, etikai és nem utolsósorban jogi dilemmává válik, amellyel a megújuló magyar társadalomnak előbb-utóbb szembe kell néznie. Emellett számos egyéb körülmény is indokolta a halálbüntetés problémájának átgondolását. Mindenekelőtt hangsúlyoznom kell azt a közvélemény előtt nem ismert - mert tudatosan elhallgatott - tényt, hogy a halálbüntetés elleni mozgalomnak több mint száz éve igen erős hagyományai varrnák Magyarországon. A múlt századbeli reformkorszaktól kezdve a jogtudomány és az értelmiség progreszív kepviselői következetesen törekedtek a halálbüntetés megszüntetésére vagy legalábbis maximális korlátozására. Ezzel szemben a gyakorlatban az ellenkező tendencia érvényesült. Tény, hogy az elmúlt évtizedekben az egymást váltó politikai kurzusok visszaéltek a halálbüntetés eszközével és azt mindenekelőtt vélt vagy valódi politikai ellenfeleik megsemmisítésére használták fel. Emellett jelentős hatása volt elsősorban jogászi, szakmai körökben annak a felismerésnek, hogy a humanista, a társadalmi racionalitásra és az emberi jogok elismerésére alapozott európai jogfejlődés a halálbüntetést már a kontinens legnagyobb részén száműzte a büntetőjog fegyvertárából. Vissza