A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténete

Fülszöveg

A halálbüntetés á legrégibb jogintézmények egyike. Amióta állam, illetve normák által szabályozott közösségi együttélés létezik, azóta alkalmazzák a különböző népek és társadalmak a halálbüntetést. Mind a mai napig a Föld országaiban évente több ezer főbenjáró bírói ítéletet hajtanak ténylegesen végre. Az államok mintegy harmada él még mindig a kapitális szankció eszközével. Míg azonban a kivégzések, nagy többsége a kissé eufemisztikusan „fejlődőnek" nevezett országokban történik (ezúttal Kínát is ideértve), addig a „fejlett", nyugati típusú államok csaknem mindegyike eltörölte ezt a büntetési nemet. A két legnagyobb kivétel az Egyesült Államok és Japán. Az eltörlésre is azonban döntően csak az utóbbi egy-két évtizedben került f sor, egészen a XX. század második feléig kisebb-nagyobb mértékben szinte minden államban, így Magyarországon is szabályozták, illetve alkalmazták a legsúlyosabb büntetőjogi jogkövetkezményt.
Könyvünk annak a l^osszú folyamatnak a bemutatására vállalkozik,... Tovább

Fülszöveg

A halálbüntetés á legrégibb jogintézmények egyike. Amióta állam, illetve normák által szabályozott közösségi együttélés létezik, azóta alkalmazzák a különböző népek és társadalmak a halálbüntetést. Mind a mai napig a Föld országaiban évente több ezer főbenjáró bírói ítéletet hajtanak ténylegesen végre. Az államok mintegy harmada él még mindig a kapitális szankció eszközével. Míg azonban a kivégzések, nagy többsége a kissé eufemisztikusan „fejlődőnek" nevezett országokban történik (ezúttal Kínát is ideértve), addig a „fejlett", nyugati típusú államok csaknem mindegyike eltörölte ezt a büntetési nemet. A két legnagyobb kivétel az Egyesült Államok és Japán. Az eltörlésre is azonban döntően csak az utóbbi egy-két évtizedben került f sor, egészen a XX. század második feléig kisebb-nagyobb mértékben szinte minden államban, így Magyarországon is szabályozták, illetve alkalmazták a legsúlyosabb büntetőjogi jogkövetkezményt.
Könyvünk annak a l^osszú folyamatnak a bemutatására vállalkozik, melynek során az.ókorban, a középkorban és a kora újkorban a bűncselekmények széles körére nézve „rendes büntetésként" létező szankció néhol rendkívüli büntetéssé vált, néhofegyenesen megszűnt, máshol azonban - az előbbi tendenciákkal szögesrfeílentétben - igénybevétele éppenséggel kiterjedt. E kötet mindezt igyekszik az ésszerűség követelményeihez és a lehetőségekhez képest teljes körűen ismertetni, kiterjesztve az elemzést olyan jogrendszerekre is, amelyekről ml, európaiak, jelentőségünk hamis tudatában hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Vissza