Fülszöveg
Buezkó József Új fehértón született 1955-ben. Középiskolai tanulmányait ugyanitt, a tanárképző főiskolát - föld-rajz-rajz szakon - Nyíregyházán az egyetemet Debrecenben végezte, ahol néprajzkutatói oklevelet szerzett. Pályája elején rövid ideig egy szabolcsi kisközségben - Ramocsaházán - tanított, majd Hajdúnánáson telepedett le, ahol egy évtizeden át, mint közművelődési felügyelő szervezte, irányította a város közművelődési életét. A helytörténet- és néprajzkutatás, valamint a műemlékvédelem ezidőben került érdeklődése középpontjába. Ennek eredményeként e témában cikkei, tanulmányai jelentek meg, miközben műemléki rekonstrukciós munkálatokat is kezdeményezett, irányított. Ilyen például a középkori erődfal és bástya, illetve a múlt századi csőszházak rekonstrukciója Hajdúnánáson, a XIX. század derekáról való kúria teljes felújítása Újfehértón. Ez utóbbiban 1995 ősze óta az általa szervezett múzeum működik, melynek ettől kezdve igazgatója.
Első néprajzi tanulmánya Debrecenben, a...
Tovább
Fülszöveg
Buezkó József Új fehértón született 1955-ben. Középiskolai tanulmányait ugyanitt, a tanárképző főiskolát - föld-rajz-rajz szakon - Nyíregyházán az egyetemet Debrecenben végezte, ahol néprajzkutatói oklevelet szerzett. Pályája elején rövid ideig egy szabolcsi kisközségben - Ramocsaházán - tanított, majd Hajdúnánáson telepedett le, ahol egy évtizeden át, mint közművelődési felügyelő szervezte, irányította a város közművelődési életét. A helytörténet- és néprajzkutatás, valamint a műemlékvédelem ezidőben került érdeklődése középpontjába. Ennek eredményeként e témában cikkei, tanulmányai jelentek meg, miközben műemléki rekonstrukciós munkálatokat is kezdeményezett, irányított. Ilyen például a középkori erődfal és bástya, illetve a múlt századi csőszházak rekonstrukciója Hajdúnánáson, a XIX. század derekáról való kúria teljes felújítása Újfehértón. Ez utóbbiban 1995 ősze óta az általa szervezett múzeum működik, melynek ettől kezdve igazgatója.
Első néprajzi tanulmánya Debrecenben, a KLTE Folklór és Etnográfia című sorozatában, A hajdúnánási szőlőskertek népi építkezése címmel jelent meg 1992-ben.
Más művei még: Kovácsmesterség Hajdúnánáson, Debrecen 1994., Pusztuló értékeink, Debrecen 1995., Az utolsó huszárok Újfehértón, Újfehértó 1996., Újfehértó zsidósága, Újfehértó 1998., Újfehértóiak az 1848-49-es szabadságharcban, Újfehértó 1998., Képek a régi Újfehértóról, Újfehértó 1999., Újfehértó története (szerk.), Újfehértó 2000., Az újfehértói Kaszinó története, Újfehértó 2001.
Vissza