A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve III.

A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve III.
A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve III.
Szerző
Debrecen
'Orosz István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve III. ' összes példány
Kiadó: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott kemény papírkötés
Oldalszám: 208 oldal
Sorozatcím: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve
Kötetszám: 3
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kihajtható melléklettel, a fejezetek végén angol és orosz nyelvű összefoglalóval.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"Az utóbbi évtizedekben fellendült magyar társadalom- és gazdaságtörténeti kutatás nagy figyelemmel fordul a mezővárosok felé és sokat tesz a jellegzetes hazai városfejlődést elősegítő... Tovább

Előszó

Részlet:
"Az utóbbi évtizedekben fellendült magyar társadalom- és gazdaságtörténeti kutatás nagy figyelemmel fordul a mezővárosok felé és sokat tesz a jellegzetes hazai városfejlődést elősegítő gazdasági, társadalmi és jogi kérdések tisztázása érdekében. A kutatások eredményeként ma már tudjuk, hogy a XIV-XV. században a mezővárosok nemcsak a népesség számával különböztek az akkor még a jelenleginél jóval nagyobb számú falutelepülésektől, nemcsak a jogi helyzetük volt más, mint a földesúri hatalom alatt álló jobbágyfalvaké, hanem azt is, hogy az árucsere kialakuló központjai, és a társadalmi munkamegosztás előrehaladásával fokozatosan bekapcsolódtak a közvetlen környezetük ipari szükségletei ellátásába. Ezen túl pedig a mezőgazdaság egyes ágaiban (szőlőtermelés, állattenyésztés) már a távolabbi piacokat ellátó árutermelésbe is.
A legújabb irodalom - egyelőre csupán feltevésként - azt is megkockáztatja, hogy az említett termelési ág kifejlődése a mezővárosokban a földtulajdon rendszerében is lényeges változást hozott. Legalábbis annyit, hogy a mezővárosok határhasználati rendje a XIV. század óta lényegesen fejlettebb volt, mint a jobbágy faluközösségeké." Vissza

Tartalom

Tanulmányok:
Balogh István: Adatok az alföldi mezővárosok határhasználatához a XIV-XV. században 5
Makkai László: Adatok és kérdések Debrecen törökkori agrártörténetéhez 25
Bársony István: A Bihar megyei egyházi birtokok jobbágynépessége a XVIII. század első harmadában 41
Orosz István: Szőlőtermelés a Hajdúkerület városaiban a XVIII-XIX. században 57
Béres András: Állategészségügy a XIX. század eleji Hortobágyon 75
Mervó Zoltánné: Korszerű mezőgazdasági ismeretek oktatása a debreceni Tanítóképzőben a XIX. század második felében 93
Mikecz Ferenc: A földreform végrehajtásának sajátosságai Hajdú megyében 109
Gazdag István: Adalékok a debreceni tanyavilág felszabadulás utáni történetéhez 125
Újlaky Zoltán: A Debreceni Állami Gazdaság gazdálkodása 1951-1956. között 137
Közlemények:
Szendrey István: Derecske hajdúváros 149
Benda Kálmán: A Felső-magyarországi rendek kassai részgyűlése 1607 márciusában 159
BIBLIOGRÁFIA:
Bényei Miklós: Hajdú-Bihar megye helytörténeti irodalma 1971-1972 181
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 195
MUTATÓK 199-208

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem