Előszó
Búcsúszó
A tanári pálya nem bővelkedik látványos sikerekben, mégis vannak pillanatok, amikor a csendes alkotó munka belső arányai megragadják az elgondolkodó embert.
A tanár minden szava, minden...
Tovább
Előszó
Búcsúszó
A tanári pálya nem bővelkedik látványos sikerekben, mégis vannak pillanatok, amikor a csendes alkotó munka belső arányai megragadják az elgondolkodó embert.
A tanár minden szava, minden szívdobbanása az ifjúságé, és ezért a jövőnek szól. A mindennapi tanításban átadott ismeretek jövő nemzedékek tudományának elemeiként élnek tovább, az egyéni véleményalkotás és személyes példa e nemzedékek történelmi helytállásában kap magasabb értelmet, s a gyerekekre nézve tékozlón árasztott szeretet melege lobban fel a holnap emberének és társadalmának humanizmusában. A tanári munka a szüntelen életáradás.
43 éves tanári munka és iskolánk ügyében 40 évi hűséges szolgálata után most kezdte megérdemelt pihenését a gimnázium szeretett tanára, Németh Gyula. Hogy személye mennyire összeforrott az iskolával, - hiszen egész életmunkája itt bontakozott ki, - azt csak most látjuk igazán, amikor búcsút intünk a távozónak.
Hogyan lehetne méltó szavakba foglalni a személyiség minden színét és az érzelem gazdagságát?
Nagyon szerette a gyermekeket és az iskolát. Sok időt töltött, még tanítási szünetben is, az iskola falai között derűs, elmélyült munkában, rajzok fölé hajolva, vagy kémiai kísérletezés közben.
Oktató munkája meglepően sokoldalú, Tanított rajzot, művészettörténetet, matematikát, ábrázoló geometriát és kémiát. Mindent nagy alapossággal.
Vissza