A győri irodalmi társaságok történetéből

Előszó

Hazánkban az irodalmi közösségek kialakulásának csírái a XVIII. század második felére nyúlnak vissza. A felvilágosodás szellemének hatására jeles íróink komoly erőfeszítéseket tettek a nemzeti nyelv csinosítása, a haladó szellemű magyar irodalom művelése, terjesztése érdekében. Az azonos gondolkodású írók kapcsolatot teremtettek egymással, mely rendkívül jelentős volt a közös ügy előbbre vitele érdekében. A XVIII. század végén és a XIX. század első évtizedeiben a kapcsolat teremtésében különösen kiemelkedett Révai Miklós és Kazinczy Ferenc. Mindketten elszánt harcosai voltak a nemzeti nyelv tökéletesítésének, terjesztésének, a társadalmi haladás előmozdításának. Széles körű levelezést folytattak, és rendszeres kapcsolatot tartottak fenn írótársaikkal. Az 1820-as években a Kisfaludy Károly köré tömörülő AURÓRA KÖR a legjobb fiatal magyar írókat vonzotta magához, s ezáltal vált Pest irodalmi központtá. A tudományos, kulturális intézmények, társulatok, egyesületek létrejöttének nagy időszaka a reformkor. E folyamatot jelzi az 1825-ben megalakult, s működését 1830-ban megkezdő MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA, az 1836-ban alakult KISFALUDY TÁRSASÁG, s az 1837-ben megnyílt NEMZETI SZÍNHÁZ. Széchenyi István kezdeményezésére 1827-ben nyílt meg Pesten az első kaszinó, melynek példájára a vidék is megmozdult. Az első helyi kezdeményezésről Kazinczy Ferencnek 1831. évi győri útleírásából tudunk. Ez arról ad hírt, hogy a megyeházán 2 szolgabíró olvasószobának engedte át lakhelyét, s így már 1 éve működik Győrött kaszinó. Az 1830-as évek elején már az ország számos városában működtek kaszinók, illetve olvasóegyletek. Vissza