Rácz István - Marton Sylvia: Orális alkalmazású gyógyszerek tervezésének biofarmáciai alapjai | 5 |
Bevezetés | 7 |
A gasztrointesztinális felszívódás | 7 |
A gasztrointesztinális felszívódás fiziológiai sajátosságai | 9 |
Szájüreg és nyelőcső | 9 |
A gyomor | 10 |
A bél | 10 |
A gasztrointesztinális felszívódás mechanizmusa | 11 |
A gasztrointesztinális felszívódást befolyásoló fiziológiai tényezők | 12 |
Malabszorpció | 14 |
Orális gyógyszerkészítmények tervezésének farmakokinetikai alapjai | 16 |
Farmakokinetikai modellek extravaszkuláris adagolás esetén | 18 |
Egykompartmentes nyitott modell | 18 |
Kétkompartmentes nyitott modell | 22 |
Egyszeri és többszöri extravaszkuláris adagolás farmakokinetikája | 27 |
Vérszintértékek számítása az egyensúlyi állapotban | 28 |
Görbe alatti terület meghatározása | 31 |
"Flip-flop" modell | 32 |
Fajlagos élettani adatokra alapozott farmakokinetika | 33 |
Orális gyógyszerek tervezésének formulálási vonatkozásai | 36 |
Fizikai kémiai tényezők szerepe | 37 |
pH, ionizáltsági fok, pH megoszlási elmélet | 38 |
Lipoid/víz megoszlási állandó szerepe | 39 |
A részecskeméret jelentősége az oldásban és felszívódásban | 41 |
Kémiai szerkezet változtatásának hatása | 42 |
Kristályforma, polimorfia, hidratáltság szerepe | 44 |
Komplexképződés | 45 |
Adszorpció | 47 |
A felszívódási valószínűség fogalma, jelentősége | 48 |
A felszívódást megelőző folyamatok jelentősége szilárd, orális készítmények esetén | 57 |
Orális gyógyszerek liberációjának, abszorpciójának ellenőrzése | 60 |
Az oldódás, kioldódás vizsgálata | 61 |
Főzőpohár-módszer | 62 |
Forgó kosár módszer | 62 |
Forgólombikos módszer | 63 |
Rotációs módszerek | 63 |
Tárcsás módszerek | 63 |
Horizontális átfolyó módszer | 64 |
Az eredmények értékelése | 65 |
A felszívódás modellezése | 67 |
Statikus megoszlás vizsgálata | 67 |
Folyadékhíd modellek | 67 |
Folyadékmembrán modellek | 71 |
Vizsgálatok izolált membránok alkalmazásával | 74 |
Felszívódás vizsgálat élő szervezet felhasználásával | 75 |
A kioldódás és felszívódás egyidejű vizsgálata | 76 |
In vitro - in vivo eredmények korrelációs lehetőségei orális gyógyszerformák esetén | 77 |
Pethő Gábor: Gyógyszervegyületek és biológiailag aktív anyagok fémkomplexei, a fémkomplexképződés gyakorlati alkalmazása | 93 |
A fémionok biológiai jelentősége | 95 |
A gyógyszervegyületek, mint ligandumok | 97 |
A gyógyszervegyületek fémkomplexeinek vizsgálata | 98 |
Polialkoholok | 99 |
Szénhidrátok | 99 |
Fenolok | 101 |
Savamidok | 104 |
Aminosavak | 106 |
Peptidek | 110 |
Karbonsavak | 115 |
Fenotiazinvázas vegyületek | 118 |
Alkaloidok és heterociklusos vegyületek | 118 |
Vitaminok | 122 |
Antibiotikumok | 131 |
Nukleotidok, nukleozidok és azok bázisai | 139 |
Egyéb anyagok | 144 |
A fémkomplexképződési reakciók analitikai alkalmazása | 144 |
Spektrofotometriás meghatározások | 145 |
Titirimetriás meghatározások | 150 |
Egyéb eljárások | 151 |
A fémkomplexek terápiás alkalmazásának lehetőségei | 151 |
Irodalom | 155 |
Petri Gizella: Növényi eredetű gyógytermékek komplex analitikájának kifejlesztése | 167 |
Bevezetés | 169 |
Teakeverékek | 170 |
Általános irányelvek | 170 |
Teakeverékek kémiai vizsgálata | 175 |
Teakeverékek színméréses vizsgálata | 176 |
Herbária teakeverékek standardizálása kémiai módszerekkel | 180 |
Tinktúrák vizsgálata | 186 |
Vizsgálati anyag és módszer | 186 |
Vizsgálati eredmények és értékelésük | 193 |
Egyéb neogalenikumok és gyógyszerkönyvi tinktúrák | 193 |
Vizsgálati módszerek | 193 |
Tinktúrák illóolajának meghatározása | 193 |
Flavonoidok kimutatása | 194 |
Aromás savak kimutatása | 195 |
Magasnyomású folyadékkromatográfia | 195 |
Spektroszkópia | 195 |
Cserzőanyagok | 195 |
Procianidinek | 196 |
Tinktúra melissae | 196 |
Tinktúra crataegi | 200 |
Tinktúra aromatica | 201 |
Nem illékony növényi vegyületek vizsgálata | 203 |
Mono és diszacharidok meghatározása | 209 |