A gyógyító

Fülszöveg

„Nem volt ereje védekezni. Azt hiszem, a szíve mondta fel a szolgálatot. Néhányszor még szaggatottan és hangosan lélegzett, aztán megmerevedett, szeme kifordult, feje a szék támlájára hanyatlott. Lelógó kezében talizmánt szorongatott. Nem volt már itt több dolgom.
Közeledett a harmadik nap, nem maradt sok időm. Fél hét volt, az ég egyik fele lilásvörösbe hajlott, szemben szürkéskék felhő gomolygott, sötétséget húzott maga után. Esterla azt mondta, hogy az ég vörösében könny és vér rejtőzik, melyet beborít a szürke feledés és a közöny. így megy feledésbe a szenvedés. Az éjszaka elmossa a fájdalmat és a szomorúságot.
Ez az utolsó tánc. Az egyetlen nőt ölelem az életemben, az összes nőt a világon. Teste minden oldalról körülvesz, keze erős, meleg kötélként körbefon, és összezárul a lapockámon. Kemény mellbimbói a mellkasomhoz nyomódnak, már semmi más nem kell, csak hogy elringasson a ritmus, amit ő diktál. Lábait érzem a térdemnél, mögöttem, körülöttem mindenhol. Szeme világít a... Tovább

Fülszöveg

„Nem volt ereje védekezni. Azt hiszem, a szíve mondta fel a szolgálatot. Néhányszor még szaggatottan és hangosan lélegzett, aztán megmerevedett, szeme kifordult, feje a szék támlájára hanyatlott. Lelógó kezében talizmánt szorongatott. Nem volt már itt több dolgom.
Közeledett a harmadik nap, nem maradt sok időm. Fél hét volt, az ég egyik fele lilásvörösbe hajlott, szemben szürkéskék felhő gomolygott, sötétséget húzott maga után. Esterla azt mondta, hogy az ég vörösében könny és vér rejtőzik, melyet beborít a szürke feledés és a közöny. így megy feledésbe a szenvedés. Az éjszaka elmossa a fájdalmat és a szomorúságot.
Ez az utolsó tánc. Az egyetlen nőt ölelem az életemben, az összes nőt a világon. Teste minden oldalról körülvesz, keze erős, meleg kötélként körbefon, és összezárul a lapockámon. Kemény mellbimbói a mellkasomhoz nyomódnak, már semmi más nem kell, csak hogy elringasson a ritmus, amit ő diktál. Lábait érzem a térdemnél, mögöttem, körülöttem mindenhol. Szeme világít a petróleumlámpa fényében, léptének nyoma a homokban nem nagyobb, mint egy oroszlánkölyöké. Ha lenne szívem, otthagynám emlékül a porban.
Késő van. Mennem kell. "
(Búcsútánc)

Az afrikai novellák szerzője, Marék Vadas 1997-ben szerkesztőként jutott el Kamerunba. Az európai kultúrától annyira különböző környezet és eltérő gondolkodás ihlette misztikus hangulatot árasztó írásait. Az afrikaiak világának, a fekete-afrikai mentalitásnak szerves része a túlvilággal való intenzív, mindennapi kapcsolat, az eltávozott lelkekkel való élénk párbeszéd, a különféle spirituális szeánszok. A harmincegy, mágikus realizmussal átitatott afrikai történetben keveredik mese és valóság, gyakori szereplő a világok közötti kommunikációt biztosító gyógyító (nganga). A nganga gyógyítja a test betegségeit, a lélek gondjait, beszédbe elegyedik az elhunytak szellemeivel és az istenekkel, ezért így vagy úgy, minden történetben feltűnik alakja. A kötetet Mário Domcek illusztrációi kísérik; A gyógyító 2007-ben kapta meg a rangos szlovák irodalmi díjat, az Anasoft Literát. Vissza