A gyilkos város

Előszó

Részlet az előszóból:

Guido Zernatto
A németnyelvű katolikus irodalom szükségszerűen kétágú. Egyik diaszpórákban él a nagy birodalmi nyelvterületen. Egyéniségei és apró-nagyobb szigetei vannak - a sziléziai hegyekben lakik az agg Hermann Stehr, a masszív germán egyéniség, aki sohasem tudta átszakítani az európai katolicizmus felé a határokat; Berlinben élnek egyesekben Sonnenschein hagyományai, irodalomként elsősorban a publicisztikára gondolva, a tömegek lelki vezetői anyagát tartva szem előtt. A másik ág egy tömbben tart a Rajnától a Lajtáig, és a bajor katolikus irodalomból észrevétlenül olvad át az osztrák irodalomba. Osztrák irodalom? Semmi jellemzőbb vonása nincs, mint éppen katolikussága. A hivatalos irodalom hivatalos vezetői, akiket szinte az államvezetés bizalma állít egy-egy fontos szellemi posztra, kivétel nélkül határozott katolikus egyéniségek, akik osztrák irodalmat írnak ízig-vérig katolikus vérmérséklettel. Az átalakuló Ausztria szükségszerűen, de hagyományaiból is, hangsúlyozza az erős katolikusságot, épen ezzel ellensúlyozva a hatalmas germán hatást a határokon kívül. A katolicizmus úgy él az állami rend ízeiben, akárcsak Portugáliában - szinte egy országokat befogó legendás Habsburg-birodalom mélyen katolikus kultúráját hirdetve, a barokkból lecsapódó bécsi, vallásos-katolikus szellemet. És nemcsak a bécsi, hanem az osztrák táji vallásos szellemet is, a hegyek ösztönökbe leható hitéletét, amely egyszerre áll a mindennapi élet misztériumaiban és a titkos, ősvilági babonásságokban. Osztrák birodalom: katolikus irodalom - és az általánosítás nem is erőszakolt. Osztrák katolikus irodalom: jellegzetesen népi irodalom, minden megnyilvánulásában. Vissza