Előszó
Amikor a "zöld meditációkat" 1984-ben kézbevettem, semmit sem tudtam a szerzőjéről. Legföljebb annyit, amennyit önmagáról írt a könyv hátsó borítóján: "1976-ban úgy gondoltam, Magyarországon sem...
Tovább
Előszó
Amikor a "zöld meditációkat" 1984-ben kézbevettem, semmit sem tudtam a szerzőjéről. Legföljebb annyit, amennyit önmagáról írt a könyv hátsó borítóján: "1976-ban úgy gondoltam, Magyarországon sem maradhat csak a kis szekták ügye az egyéni leszerelés: lelkiismereti okból elutasítottam a fegyveres szolgálatot. Csaknem három évig voltam börtönben emiatt."
A könyv azonnal megfogott. A zöld, vagy alternatív filozófia alapjait tartalmazta. A toreaui természetszeretetet, s a birtoklással szemben a létezés fontosságát Erich Fromm értelmezésében. Így írt: "Radikálisan meg kell kérdeznünk magunktól: birtokolni, vásárolni, divatozni, dolgozni, nyüzsögni - vagy élni akarunk? - Tudni kell igazán mélyen örülni az életünknek, a világnak, a természetnek, szeretteinknek. Nemcsak a tárgyaknak. - Látva mások és egykori önmagunk élettékozlását, tudnunk kell örülni annak is, amiről megtudtuk, hogy nincs rá szükségünk."
Kiszely Károlyt 1987-ben kiutasították Magyarországról. Ausztriában élt, megismert egy másik politikai rendszert, megtanulta, hogy a fogyasztói társadalom hogyan idegeníti el az embert a többi embertől, a természettől, miként foszt meg bennünket szellemi forrásainktól és éli föl utódaink életlehetőségét, betonozza le a folyópartokat, mérgezi meg az élőhelyeket kevesek gyors meggazdagodása érdekében. Látta napról-napra, hogy miként számolják föl a biológiai, természeti, kulturális, gondolkodásbeli sokféleséget, s hogy az úgynevezett "fejlődés" nem több a kocsiáradat növelésénél, szállodák, autópályák, bevásárló-központok vagy golfpályák építésénél.
Vissza