A gyermekkort veszélyeztető leggyakoribb testelferdülések

Előszó

Korszakunk didaktikai felfogása, amely a test és lélek harmonikus nevelése mellett tör pálcát, aktuálissá teszi, hogy a gyermekkort veszélyeztető leggyakoribb elferdülésekről szóljunk néhány szót. A modern neveléstan lázasan keresi az eszközöket, amelyekkel az iskolának, főként a szellem-nevelésére irányuló rendszerét a testi és lelki síkokra is kiegészítse. Manapság közelebb állunk az „ép testben ép lélek" elvéhez és határozottan távolodtunk a középkor testsanyargató pedagógiai rendszerétől. A mai korszak a klasszikus görög-római neveléshez közelálló rokonvonásokat mutat. A tanárok és szülők igénye fokozott, mert nem elégszenek meg azzal, hogy a gyermekek nyelveket és matematikát, természetrajzot és művészetet jól-rosszul megtanulják, ellenben testi fejlődésükben visszamaradt, kinőtt, vagy ferde gyermekek nőjjenek fel, hanem megkívánják, hogy a gondjaikra bizott csemetéből sudár, viharral dacoló kemény tölgy váljék.
Bár önkéntelenül, de a mai gyermekek sem elégszenek meg az olyan neveléssel, amely a testet figyelmen kivül hagyja. A nevelő munkájában van isteni sugallat, mert a reá bizott gyerekeket irányítja, alakítja, tudást önt a kis tudatlanokba és a gyenge testűek fejlődéséről gondoskodik. Gondoskodásunk olyan legyen, hogy azok, akiket isteni vagy emberi törvények biztak gondjainkra, elismeréssel és hálával adózzanak tevékenységünknek. Vissza