A gyermekkor tündöklete

Fülszöveg

Kovács István (1945) költő, történész, műfordító, polonista. A "kilencek" költői csoport 1969-es, Elérhetetlen föld című antológiájában mutatkozott be. Első verseskötete 1973-ban (Havon forgó ég), legutóbbi (Kézmozdulat a szürkületben) két esztendővel ezelőtt látott napvilágot. Írt életrajzot Bem tábornokról (Így élt Bem József;1984) - és monográfiát a szabadságharc lengyel résztvevőiről ("Mindvégig veletek voltunk". Lengyelek a magyar szabadságharcban;1998). Ryszard Kapuscinskival folytatott beszélgetéseit Világok töréspontján (1998). , a lengyel filmről írt esszéit Robogás a nyárba címmel (1992, 1998) tette közzé. Több nyelvre lefordított regénye, a Gyermekkor tündöklete 1998-ban Év könyve díjas lett. Az 1956-os forradalom évfordulójára látott újra napvilágot, s ugyanezen címen készült belőle film Erdőss Pál rendezésében.

"Ez a korosztály akkor nyitja szemét a világra, amikor el akarják venni tőle az időt, hogy csadk a jelen legyen, s valami bornírtan hazug jövő. Az idő elrablása azt jelentette ekkor, hogy a nemzet múltjának elveszítésével a családban élő egyén is kívül kerül minden biztonságot sugalló folyamatosságon. A családnak hallgatnia kell a maga bensőséges történeteiről, el kell hallgatnia azt, ami miatt esetleg utólag is félnie kellene - marad a csönd és hazugság, csonkoltság és hamiskodás. A túlélés nyomorúságos praktikái, kirobbanó indulatos, önpusztító gesztusok. Mivel a gyermekedet nem mered úgy és arra nevelni, amire kellene, idomítanod kell, parancsokat osztogatni indoklás nélkül, azután minden ok nélkül magadhoz szorítanod némán."

Alexa Károly

"Ugyanazt írta meg Kovács István, mint amit magam is gondoltam a forradalomról - részben a neveltetésem, részben pedig mindazon tapasztalataim miatt, amelyeket saját szememmel láttam, átéltem, és amelyek alapján '56 mindig is világos képlet volt számomra".

Erdőss Pál

"Kovácsnak e sajátos vállalása, mely egyszerre őrzi meg a maga számára a személyes hitel és elkötelezettség méltóságát, s biztosítja az olvasó számára az elfogulatlan (hisz közvetlenül nem személy- vagy szerepfüggő) érdekeltség és érdeklődés rokonszenvét, az elbeszélés számára rendkívül gyümölcsöző: a saját történet igazi regénnyé alakul át, mely egy különös és egyedi, mégis általánosításokra is alkalmas gyermeki fejlődés- és szenvedéstörténetnek adja meg külső paramétereit és belső mozgatóit."

Margócsy István

"Igen sajátos, csak a gyermek szemével meglátható, elégikus hangoltságú, vérbeli prózát írt a jeles költő, műfordító, történész-plononista Kovács István. szavait, mondatait negyedszázada kezdte el gyűjtögetni, összerostálni abból a terrénumból, melyet pontos és kérlelhetetlen emlékezetnek hívunk."

Nagy Gáspár Vissza