Olvasóimhoz! | 5 |
Az érdeklődés elmélete | |
Az intellektudális elméletek | 9 |
Régibb pedagogusok - Kant - Herbart - Rein | |
Az érzelmi elmélet | 14 |
Ostermann - Felméri Lajos - Peres Sándor | |
Az érdeklődés összefoglaló meghatározása | 17 |
Az érdeklődés fogalma | 17 |
Az érdeklődés és az értelem | 18 |
Az érdeklődés és az akarat | 18 |
Összefoglaló meghatározás | 19 |
Az érdeklődés fejlődése | |
Az érdeklődés fejlődésére vonatkozó vizsgálatok | 20 |
A vizsgálatok irányai | 20 |
Preyer | 20 |
Burk | 21 |
Croswell | 21 |
Barnes | 22 |
Lobsien | 22 |
Stern | 23 |
Farkas | 24 |
Újlaky | 24 |
Az érdeklődés fejlődésének fokozata | 25 |
A vizsgálatok módszere | 26 |
Érzéki érdeklődés | 27 |
A szubjektív érdeklődés foka | 28 |
Az objektív érdeklődés foka | 32 |
Az állandó érdeklődés kora | 36 |
A logikai érdeklődés foka | 39 |
Neveléstani vonatkozások | 39 |
A nevelés természetes feladata | 40 |
A nevelés különöl feladata az érzéki érdeklődés korában | 41 |
A szubjektív érdeklődés korában | 41 |
Az objektív érdeklődés korában | 41 |
Az állandó objektív érdeklődés korában | 42 |
A logikai érdeklődés korában | 43 |
Az érdeklődés motivumai | |
A motivumokról általában | 44 |
A vizsgálatok anyaga | 45 |
A vizsgálatok módszere | 47 |
A motivumok gyermeklélektani rendje | 47 |
Általános lélektani felosztás | 48 |
Közvetlen és közvetett motivumok | 51 |
Az érdeklődésfolyamatok korlátoltsága | 52 |
A tevékenység | 52 |
A csecsemő, a kisded, a gyermek mozgásai | 52 |
A gyermekkor aktivitása | 53 |
A cselekvés érdeklődéskeltő hatásának tételei | 55 |
A tevékenységből származó objektív szemléletek | 56 |
A tevékenységből származó érdeklődés hatása az akaratra | 58 |
Az érzékletek | 59 |
Az érzéki felfogás érdeklődéskeltő hatásának magyarázata | 59 |
Alaptétel | 61 |
Látásingerek hatása | 61 |
Hangérzetek hatása | 63 |
Tapintásérzetek hatása | 63 |
Mozgásérzetek hatása | 64 |
Objektív szemléletek | 64 |
Tétel | 65 |
Az érzelmek | 67 |
Esztétikai érzelem | 68 |
Csecsemőkorban | 68 |
Kisdedkorban | 68 |
Gyermekkorban | 69 |
Érdeklődés a térbeli szép részletei iránt | 71 |
Objektív szemléletek származása az esztétikai érdeklődésből. Tényezői | 72 |
A művészeti alkotások iránti érdeklődés | 74 |
Az értzékleti elemek szerepe | 75 |
Érdeklődés a szép szellemi tartalma iránt | 76 |
Testi érzelmek | 77 |
Ezen érdeklődések keletkezésének sajátsága | 77 |
Intenzitások | 78 |
Szubjektivitásuk és korlsátoltságuk | 79 |
Objektív szemléletek | 80 |
A haszon eszméje kifejlődésének fokozatai | 80 |
A gyermekek érdeklődése a tárgyak haszna iránt | 82 |
A testi érzelmek hatása az akaratra | 84 |
A birtokszerzés vágya | 85 |
Általános jellemzése | 85 |
E motivum viszonya a többi motivumokhoz | 86 |
A birtoklás vágyának alaki fejlődése | 89 |
Tárgyi kifejlődése | 89 |
Hatása az akaratra | 90 |
A belőle származó objektív szemléletek | 91 |
A rokonszenv | 91 |
A rokonszenvi érzelem kifejlődésének hármas alapja | 91 |
Érzékleti és szubjektív rokonszenv | 92 |
A rokonszenv fejlődésének két fő tényezője | 93 |
Az ösztönszerű félelem | 94 |
Szubjektív és objektív szégyellőség | 95 |
A küzdelem, mint a rokonszenv és ellenszenv tényezője | 97 |
A jóindulatú érzelmének hatása | 98 |
A szociális tapasztalat, mint a rokonszenv kifejlődésének másik fő tényezője. Általános jellemzés | 99 |
Részletezés | 100 |
A rokonszenvi érdeklődés hatása az akarati életre | 103 |
Hatása az objektív ismeretszerzésre | 105 |
A szociális érzés | 105 |
Az önző kor. A szociális passzivitás | 105 |
A küzdelem, a verseny, a szervezkedés | 106 |
A társulások külső tényezői | 108 |
A szociális érzelemből származő érdeklődés jelenségei | 108 |
A szociális érdeklődés hatása a többi motívumokra | 114 |
Képzettartalom | 115 |
Az objektív lelki elemek viszonya a szubjektív elemekhez | 115 |
Az érzékleti és képzeti elemek egyensúlyi viszonya | 116 |
Általános tétel | 117 |
Az új ingerületek | 118 |
Az akarati célképzetek | 120 |
Az ismeretlen megismerésének vágya | 121 |
A gyermek érdeklődése és az oktatás | |
Az érdeklődés mesterséges irányítása | 128 |
Az irányítás módokról általában | 128 |
Az utánzás | 129 |
A mutatás | 129 |
Foglalkozás | 130 |
A megnevezés | 131 |
Kérdezés | 131 |
Az oktatás | 133 |
Az érdeklődés és az oktatás viszonya általában | 134 |
Az előkészítés szabályai | 134 |
Az érdeklődésmotívumok szerepe és felhasználása a tulajdonképeni tanításban | 135 |
A szdubjektív és objektív érdeklődésfolyamatok egyensúlya a tanításban | 135 |
A tanítás főbb eljárásai | 139 |
A gyermek egyénisége és az érdeklődés | |
Az egyéni érdeklődés | 141 |
Az egyéni érdeklődések keletkezésének okai | 141 |
A gyermekekkel született hajlamok szerepe az érdeklődés kifejlődésében (nativizmus) | 141 |
A genetikai magyarázat | 142 |
Egy példa | 143 |
Az egyéni érdeklődések differenciálódása a csecsemő és a kisded korban | 148 |
A gyermekkor érdeklődéstípusai | 150 |
A fiú- és leánygyermekek érdeklődése közötti eltérések | 152 |
Az egyénies oktatás alapelvei | 157 |
Az egyénies oktatás viszonya az oktatás céljához és módszeréhez | 157 |
Az egyénies oktatás szüksége | 158 |
Az egyéniség és az általános műveltség viszonya | 158 |
Az oktatás feladata | 160 |
Az egyénies oktatás irányelvei | 160 |