A gyakorlati képzés

Előszó

A 90-es évek elején, a rendszerváltozást követően a szakképzésben kialakult válsághangulat miatt a szakképzési rendszer számos pontján valóban válságmenedzselés ment végbe. Az iskolák, az önkormányzatok és a szakképzésben aktív szerepet vállaló gazdasági szervezetek együttműködése eredményeként az évtized közepére stabilizálódott a helyzet és a szakképzési szerkezet átalakulása megindult. A közoktatási törvényben leírt iskola szerkezet 1998 szeptembertől lényeges változáson megy keresztül. Valójában a gazdasághoz, a munkaerőpiachoz egyre szorosabban kapcsolódó szakoktatás számára az átalakulás kényszere egyébként is állandó kihívást jelentett.
Mindezek kikényszerítették a gyakorlati képzés átalakítását is, hisz a nagyvállalati tanműhelyekben szervezett gyakorlati képzés jelentős mértékű visszaesése miatt ugrásszerűen megnőtt az iskolai tanműhelyi képzésben résztvevők aránya és lassú növekedésnek indult a kis és magánvállalkozóknál gyakorlati oktatásban résztvevők száma. Magyarországon az első szakképesítés megszerzése esetén - bizonyos megszorításokkal - ingyenes a szakképző iskolai (szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai) nevelés és oktatás. A képzés költségeinek fedezete nem kis feladatot jelent az állami költségvetésnek és az intézmények fenntartóinak. Az állam által elismert szakképesítés megszerzését biztosító szakképzés költségeihez a gazdálkodók (gazdasági társaságok, szövetkezetek, állami vállalatok, egyes társulatok, bizonyos egyéni vállalkozók, stb.) speciális adófizetéssel is hozzájárulnak vagy a szakképzésben gyakorlati képzési feladatokat vállalva maguk is részt vesznek. Vissza