Fülszöveg
Megkülönböztetett kíváncsiság és várakozás előzi meg az első kötettel jelentkező költőket. Várkonyi Anikó verseiből szinte mítikus világ tárul az olvasó szeme elé, mely az ősi babonák bűvöletéből a modern virágénekek bájából, az ezerszínű nép képzeletvilágából szövődik össze, nem utolsósorban persze felelősségteljes komolyságból s nem divatszülte modernségből Várkonyi Anikó verseiben sír az erdő, kiárad a tenger, zsoltárt énekelnek a félrevert szívű szegények, tündérek kelnek táncra, s a festett templomi Madonnáknak megeredt a könnye. Szerelmes verseiben vadgalambok búgnak, s a lányok nevetése violákat ír a tiszta égre. Ha szomorú, még a harmatnak is tüskéje van, s a halál fekete csibéi csipognak körülötte.
A költőnő alakító- és képzelőereje, a világra figyelő kíváncsisága egy mélyen érző, humanista lelkületű embert mutat: "Mindennap meg tud halni másokért."
"A griff halála" című verseskönyvben kivételes felkészültségű, tehetséges költő szólal meg.
Ars poetica helyett.
A...
Tovább
Fülszöveg
Megkülönböztetett kíváncsiság és várakozás előzi meg az első kötettel jelentkező költőket. Várkonyi Anikó verseiből szinte mítikus világ tárul az olvasó szeme elé, mely az ősi babonák bűvöletéből a modern virágénekek bájából, az ezerszínű nép képzeletvilágából szövődik össze, nem utolsósorban persze felelősségteljes komolyságból s nem divatszülte modernségből Várkonyi Anikó verseiben sír az erdő, kiárad a tenger, zsoltárt énekelnek a félrevert szívű szegények, tündérek kelnek táncra, s a festett templomi Madonnáknak megeredt a könnye. Szerelmes verseiben vadgalambok búgnak, s a lányok nevetése violákat ír a tiszta égre. Ha szomorú, még a harmatnak is tüskéje van, s a halál fekete csibéi csipognak körülötte.
A költőnő alakító- és képzelőereje, a világra figyelő kíváncsisága egy mélyen érző, humanista lelkületű embert mutat: "Mindennap meg tud halni másokért."
"A griff halála" című verseskönyvben kivételes felkészültségű, tehetséges költő szólal meg.
Ars poetica helyett.
A Szatmár megyei Nagygécen születtem, 1942-ben. Ebben a babonákkal, mesékkel zsúfolt kisvilágban töltöttem életem első évtizedét: a természettel egy ütemre lélegezve, szülőföldem egyszerű embereinek példáján neveledve. Tőlük tanultam a számomra legfontosabbat is: a csí, a szép rend szeretetét.
Gécről való elköltözésünkkel lezárult gyermekkorom. Azóta eltelt életem: otthonkeresés a világnyivá nőtt rengetegben.
Orpheusz két csapáson tör lehetetlen célja, a teljesség felé. Első útjáról, az irracionálisban lezajlott kalandjáról tudósít a vakmerőség közismert mítosza. Második kalandja, mely ott kezdődik, ahol amaz véget ér, a valóság kapujában, sokak szemében megalkuvás. - Ellenkezőleg: a bátorság mítosza lehetne, ha megfejtenék. E másik "pokol", a csupán a dolgokkal s minden élővel való azonosulás révén megszelídíthető, a nemlétnél nagyobb veszély, a szeretet kockázatainak tudatos vállalását jelenti.
A költő-ember Orpheusz útján jár ma is ,szüntelen változás benőtte csapáson.
Minden verskötet történet. "A griff halála" első orfikus utamról híradás. A második utat néhány vers - és életlépték jelzi még csak.
A kaland kimenetel kétséges.
Egy bizonyos: az ember, a költő jövője, ha önáltatás nélkül, tehát valóban élni akar: az ismeretlen újabb és újabb kihívásának elfogadása. - Hitetlenségem credója.
Vissza