A gótika művészete II.

Előszó

Németország a középkorban nem jutott el a fejlődés ama fokára, hogy a feudális megosztottságból kiemelkedve egységes állammá kovácsolódjék. Változatos földrajzi arculata és az egyes tájegységeknek egymástól nagyon különböző gazdasági adottságai igen kedvezőek voltak ahhoz, hogy területén a grófságok, hercegségek, fejedelemségek - mindmegannyi önálló feudális birtoktest - százai alakuljanak ki, s éljék a maguk életét. A német-római császárság nagymúltú gondolata is mindinkább elhalványult, jelentősége megkopott. A császári korona vajmi kevés hatalmat biztosított viselőinek, s legfeljebb egy-két határozott egyéniség volt képes arra, hogy e cím segítségével nagyobb politikai súlyra tegyen szert a feudális hatalmasságok fölött. A társadalmi fejlődés azonban itt is - mint Franciaországban - kitermelte a maga egyre erősbödő, gazdagodó polgárságát, amely állhatatosan harcolt társadalmi jelentőségének megfelelő politikai jogaiért. S mivel harcaiban semmiféle központi hatalomra nem támaszkodhatott, így szükségképpen város-szövetségekbe tömörült (pl. a Hansa-városok), amelyek a maguk államközti szervezetével mihamar számottevő politikai tényezővé váltak, s ez művészetpártolásuk mértékében is kifejeződött.
A feudális széttagoltság ez állapotában a francia gótika egyre növekvő, egyre megújuló stílus-hullámai különböző erővel hatottak a német nyelvterület művészetére. Egyes formai elemei az építészetben már a XII. század végén megjelentek azokon a helyeken, amelyek Franciaországgal tartósabb gazdasági vagy politikai kapcsolatot tartottak fenn. Feltűntek például a Rajnavidéken, az Észak-Európát Déllel összekötő fő kereskedelmi útvonal mentén. S szivárgásuk a Duna völgyében is korán megfigyelhető, mert e területen keresztül Kelet-Európa felé nyílott széles út Nyugat számára. A stílusközvetítésben eleinte jelentős részt vállalt a cisztercita rend. Kolostorainak egyre bővülő láncolata az ún. korai burgundi gótika konstruktív formáinak terjedését segítette elő a XIII. század első felében. Az egyházi és világi feudálisok e stíluskör tetszetős kifejezési eszközeit szívesen alkalmazták reprezentatív építkezéseiknél. Vissza