A görögök története

Tartalom

Előszó a II. kötethez V
Tartalomjegyzék IX
Képek jegyzéke XI
ELSŐ RÉSZ.
A GÖRÖGÖK TÖRTÉNETE A PERZSA HÁBORÚKIG.
Bevezetés. Görögország földrajzának áttekintése.
A görög félsziget. A szigetek. A kisázsiai részek. Terület. A föld befolyása a lakosságra. A görög nemzet széthúzása 3
ELSŐ SZAKASZ.
A görögök története a dór vándorlás koráig.
I. fejezet. A görögök eredete, őshazája, vándorlása; törzseik legrégibb megoszlása. Nyelvjárások.
A görög őstörténet forrásai, módszerei. A görög nép eredete, őshazája, vándorlása. Pelasgok és achaiosok. A vándorlás iránya. A törzsek megoszlása. Nyelvjárások: északi és északnyugati csoport 12
II. fejezet. Legrégibb törzsszerkezet, állami és jogi rend. Ősvallás és legrégibb kultura.
Legrégibb életmód. Törzsszerkezet. Phratriák és phylék. Család. Ősvallas. Az istenvilág fejlődése. A másvilági élet. A legrégibb kultura. Scbliemann ásatásai. A «trójai kultura» emlékei. 16
III. fejezet. A keleti befolyás kora. A mykenei kultura és elterjedése. A görög gyarmatosítás.
Phoeniciai és hittita befolyás. Királyi paloták. Tiryns ós Mykene. Királyi sírboltok. Épitészet. - Állami és társadalmi rend. Argos, Mykene, Tiryns, Theba, Thessalia, Attika és Euboia. - Kézműipar. Művészi formák. Fémipar. A mykenei művészet jellemzése. - Vallásos felfogás. Halotti szertartások. - Politikai viszonyok. Trója és a trójai háború. A nyugati részek. Uj népvándorlás a Ramszeszek ideijén. Gyarmatosítás. Kisázsia őslakossága. Aeolisi és ión gyarmatok.
Összefoglalás 31
MÁSODIK SZAKASZ.
Görögország története a nemesi államszervezet korában
IV. fejezet. A hegyi törzsek betörése és terjeszkedése. A középkori görög állam.
A dór vándorlás hagyományos alakjában. Herakles és a Herakleidák. A vándorlás történeti alapja és kora. A hódítók viszonya az őslakossághoz. Megoszlásuk. A dór gyarmatosítás. A hódítók és a mykenei kultura. A thessalosok vándorlása. A görög középkor általános jellemzése. A törzsviszonyok átalakulása. A telekfelosztás. A nemesség kifejlődése. Nemességi állam- és hadszervezet. A nemzetségek megalakulása; középkori phylék és phratriák. Eponymosok. Az együttes élet maradványai. Sparta és Kréta kivételes fejlődése. A törzskötelék megmaradása nyugaton. A városok keletkezése; synoikismos. A nemesség és a városállam. Attika egyesülése. - A királyi hatalom elenyészte, kivált Athénben. Spárta kivételes helyzete. A nemesuralom a királyság elenyés ztével. Törvénykezés. Amphiktyoniák, államok közti viszonyok 46
V. fejezet. A görög középkor művelődési viszonyai.
Gazdálkodás, ipar, kereskedelem. Földrajzi ismeretek. Idegen népekhez való viszony. Szokások, eszközök; a kor két erkölcsi ideálja. A nemesek életmódja; temetkezési és ünnepi versenyek. Művészet. Az írás. A költészet, Homeros előtt. A hősköltemény. A görög hagyomány és ennek kritikája. Az énekesek. Homeros és a homerosi kérdés. Az epika virágzása és hanyatlása. A szerkesztő munkásság kora. Az epika kora és hazája. A subiectiv eposz; Hesiodos és a genealogikus költészet. Az eposz vallásos felfogása; istenvilága; ennek viszonya a helyi vallásokhoz és istenekhez. Herosok. Az eposz világnézete. A másvilági lét. Istentisztelet: papok, jósok, jóshelyek 67
VI. fejezet. A görög államok a nyolczadik században. Gyarmatosítás a nyolczadik és hetedik században.
Kisázsiai kereskedő városok. Európai kereskedő államok. A szárazföldi hatalmak; Sparta és hódításai. Az első messeniai háború. - Pontosmelléki gyarmatok. Keleti és kyprosi települések. Az Aegeus tenger északi partja. Kyrene. Siciliai és italiai gyarmatok 92
HARMADIK SZAKASZ.
A nemzeti egység kifejlődésétől a perzsa háborúkig.
VII. fejezet. A hetedik század új mozgalmai az állam és a társadalom terén.
A hellénség neve. A kelettel való új kapcsolat; súly mértékek. Haditengerészet. A kereskedő államok új szövetkezése; az euboiai háború. A második messeniai háború. Sparta háborúi Argosszal. Pheidon. A kereskedelem és ipar fejlődése. A fémek mint értékmérők. A pénz eredete. Pénzrendszerek. A pénzgazdálkodás és a társadalmi válság. A nemesuralom megrendülése. A demos. A polgárság eszméje. A hadiszervezet módosulása; hoplites-sereg. Spartai hadiszervezet és államrend a hetedik és hatodik században. A Lykurgos-féle állítólagos törvényhozás. Uj jogirend; törvényhozók. Az igazságszolgáltatás fejlődése. A gyilkossági ügyek; athéni vérbiróságok 102
VIIT. fejezet. A hetedik század művelődési viszonyai.
Áttekintés. Az egyéniség fejlődése az irodalomban. Az iambus- és elégia-költészet. A zene. A lyrai (kardal) költészet. Az eposz tengődése. Vallásos felfogás. Jóslóhelyek. Az istenvilág emberies és erkölcsös felfogása. A másvilági lét. - Művészetek. Kőtechnika és templomépítés. Dór és ión stílus. Plasztika és festőművészet. Az ékítmények tárgyai 121
IX. fejezet. A tyrannis és Solon. A lydiai birodalom.
Pártvillongások. A tyrannis keletkezése. Az ión tyrannosok. A lydiai fennhatóság Kisázsiában. - A tyrannis Korinthosban, Sikyonban, Megarában. (Theognis). A tyrannis Euboiában, Mytilenében. - Attika a VII. században. Kylon és az Alkmaionidák. Drakon törvényhozása és (állítólagos) alkotmánya. Társadalmi bajok és gazdasági válság Attikában. Az athéni ipar és kereskedelem fejlődése. Sigeion, Salamis. Solon törvényhozása és alkotmánya. Pártvillongások, megarai háború. Panathenaia ünnep. Peisistratos államcsínye 133
X. fejezet. A szent háború. Az utolsó gyarmatosítások. Krisa és a delphosok. Krisa elpusztítása. Nemzetközi viszonyok. Naukratis. Kyrenei epoikia. Pontosmelléki, italiai és siciliai új gyarmatok. Italia és Sicilia a YI. században. A phokaiaiak felfedező útjai, gyarmataik nyugaton. Karthago emelkedése 160
XI. fejezet. Szellemi fejlődés a hatodik században. Theologia és bölcselkedés.
A «hét bölcs» kora. Művészet és irodalom. Lyrai elegia; gnomikus költészet; lyrai dalköltés; a kardal-költészet fejlődése. Szellemközösség. A kor erkölcsi ideálja. A kisázsiai ellentétes irány (Phokylides). Stesichoros és a rationalismus kezdete. A mythosz erkölcsi módosulása. Új vallásos áramlatok; mysteriumok, Dionysos-szertartások; idegen szertartások meghonosodása. Az orphika és gyakorlati alkalmazása. - Az ión természetbölcselet kezdetei. (Thales, Anaximandros, Hekataios). Közvetítők. (Anaximenes, Pherekydes,
Xenophanes) 166
XII. fejezet. A perzsa birodalom. Sparta a peloponnesosi szövetség élén. Peisistratos és kora.
Politikai helyzet a VI. század közepén. Kyros megdönti a lydiai birodalmat. Perzsa fennhatóság Kisázsiában. - Peisistratos Athénben. Lygdamis Naxoson. Polykrates uralma Samoson. - Sparta a peloponnesosi szövetség élén. Súrlódások az Agiadák és az ephorosok közt. A tyrannis korának kulturája. A tragédia Athénben ; a művészet Athénben Peisistratos kormánya alatt 181
XIII. fejezet. A tyrannosok bukása. Kleisthenes és az athéni demokratia.
Polykrates bukása. Szellemi élet Ioniában. (Herakleitos, Hipponax). Hipparchos megölése és Hippias bukása Athénben. Isagoras és Kleisthenes. Kleisthenes alkotmányreformja. A demokratia. Athén háborúi e korban. Hippias Sigeionban 191
XIV. fejezet. Alsó-Italia és Sieilia a perzsa háborúkig.
Állapotok a VI. század végén. A tyrannis Gelában, Syrakusaiban, Akragasban. Karthago szövetkezése Anaxilaosszal. - Pythagoras és iskolája Krotonban. Xenophanes Eleában 197
MÁSODIK RÉSZ.
A PERZSA HÁBORÚKTÓL A MAKEDÓN KORIG.
ELSŐ SZAKASZ.
A perzsa háborúktól a peloponnesosi háborúig.
XV. fejezet. A szabadságharczok.
A perzsa birodalom a VI. század végén. Dareios skytha hadjárata. Az ión városok felkelése a perzsa fennhatóság ellen. Sparta, Argos, és Athén magatartása. Sardes elfoglalása. Fordulat és a ladéi csata. Mardonios meghiúsult hadjárata. Datis és Artaphrenes-féle hadjárat és a marathoni csata. Miltiades. Az Alkmaionidák bukása. Az archonválasztás reformja. Aristeides, Themistokles. Hajóraj szervezése Athénben. Spartai válságok. Xerxes hadjárata, thermopylai, artemisioni csaták. Athén megszállása. Salamisi diadal; Xerxes visszavonulása. Plataiai és mykalei csaták. - Pausanias és a hajóhad. Athén megalakítja a delosi szövetséget. Kimon tlirák hadjárata. Eurvmedoni csata. - Az egységesítés nyugaton. Kartliago és Dorieus. Gelon és Theron liimerai diadala a kartliagóiakon. Hieron. Összefoglalás 205
XVI. fejezet. A demokratia.
A demokratia az V. század elején Athénben és a szövetséges államokban. Siciliában és Italiában. A görög félszigeten. - Sparta magatartása. Pantanias és az ephorosok; ezek hatalmának fejlődése. Helota-lázadás. - Themistokles bukása. Athén Kimon idejében. Messenia felkelése. Szakadás Athén és Sparta közt. A demokratia diadala. Perikies és az athéni demokratia jellemzése. A nemesség uralkodó helyzete a Perikles-féle
demokratiában 230
XVII. fejezet. A hatalmak egyensúlya.
Athén háborúja a peloponnesosi szövetséggel. Tanagrai és oinophytai csaták. Az egyiptomi katasztrófa. A delosi szövetséges pénztár áthelyezése Athénbe. Salamisi (kyprosi) csata és az (állítólagos) Kimon-féle béke. Boiotia, Lokris, Pliokis, Euboia és Megara elszakadása Athéntől. Koroneiai csata. Harmincz éves béke Sparta és Athén közt. Perikies kormánya. Athén a tengeri szövetség élén. A szövetséges pénztár athéni kezelése. A szövetségesek elégületleneége. Samosi felkelés. Amphipolis alapítása. Athén nyugati összeköttetései. Háború Korinthos és Korkyra közt. Athén korkyrai szövetsége. Potidaia elszakadása. Ellenzék Athénben. Kleón. A peloponnesosi háború előzményei. A hadakozó felek hatalmi állása a háború kitörésekor 244
XVIII. fejezet. Gazdasági viszonyok a perzsa háborúk után.
A gazdasági góczpont áthelyeződése a görög félsziget keleti partjaira. Athén és a Peiraieus. Nagyipar és rabszolgamunka. Zsellérek. - Nagyvárosok. Népsűrűség. - Gabnabevitel. Mezei gazdálkodás. - Pénzverés és pénzgazdaság. Pénzforgalom és árak; kamatláb. Az ipar és kereskedés jövedelmezősége. Földjövedelem. Munkadíjak. A szellemi munka meg nem becsülése. - Közvagyon. A vagyon megoszlása, magánvagyonok. Életmód, lakás, ruházat, élelem. - Államháztartás, kivált Athénben. Állami kiadások és bevételek. Leiturgiák Athénben. A trierarchia 259
MÁSODIK SZAKASZ.
A peloponnesosi háborútól a makedón korig.
XIX. fejezet. A peloponnesosi háború.
Plataiai megszállása és felszabadulása. Archidamos Attikában. A háború első és második éve. A pestis. Perikies bukása. Potidaia bevétele. Spartolosi csata. Az odrysos királyság. Perikies halála. Utódai; Ivleon és Nikias. Plataiai ostroma. Mytilene felkelése és sorsa. Plataiai pusztulása. Korkyrai polgárháború Siciliai belső háborúk. Hangulat Spartában. Az athéni hadipárt diadala. Aitoliai és akarnaniai hadjárat. Sphakteriai diadal és Kleón hadvezérsége. A szövetséges adók felemelése. Nisaia bevétele. Brasidas és a thrák hadjárat. Delioni csata. A siciliai hadjárat vége. Fegyverszünet és az amphipolisi csata. Békealkudozások. Nikias-féle béke. Ujabb zavarok. Alkibiades. Szövetség Athén és Argos közt. Háború Sparta és Argos közt; mantineiai csata. Hyperbolos számkivetése, chalkidikei háború, Melos elfoglalása 275
XX. fejezet. A költészet és művészet virágkora. A tudomány fejlődése. Felvilágosodás és reakczió. Sokrates. A tömeguralom.
Athén mint a költészet és művészet székhelye. Lyra (Pindaros). A tragédia nagymesterei. A komédia. A drámai előadások és a színügy Athénben. A műeposz. - Képzőművészetek. Építészet az V. században. A szobrászat aranykora. Festőművészet és edényfestés. - Próza.
A bölcselkedés. A természetbölcselet további fejlődése Demokritosig. A tudományok önállóbb fejlődése. A történetirás tetőződése Thukydidesben. A sophisták fellépése. Sophistika és rhetorika. Nyelvtudomány. A műveltség megoszlása. A köznép szellemi színvonala. Sokrates. Az új korszellem és a tömeguralom. Reakczió. (Platón ideális
állama) 296
XXI. fejezet. A siciliai hadjárat és az athéni demokratia bukása.
Selinus és Sagasta súrlódása. Athén közbelépése, hadikészületek. A hermacsonkítás. Alkibiades bukása. Syrakusai ostroma. Gylippos és a válság. Tengeri harczok és az athéni seregek megsemmisülése. Dekeleia. Reakczió Athénben. A probulosok kormánya és az adórendszer reformálása. Iónia elpártol Athéntől. Perzsa bonyodalmak, miletosi csata. Chios ostroma. Oligarcha mozgalom Athénben, Antiphon. Alkibiades és a samosi hajóhad. Alkotmánymódosítás Athénben. A hajóhad és Thrasybulos. Felkelés és újabb kiegyezés Athénben. A Theramenes-féle alkotmány. Hellespontosi harczok és a kyzikosi csata. A demokratia rövid feléledése Athénben. Kleophon, Thrasyllos. - Siciliai háborúk Karthagóval. Dionysios államcsínye. - Alkibiades hazatérése. Lysandros és a notioni csata. Kallikratidas. Arginusai csata. A hadvezérek pöre Athénben. Aigospotamoi csata. Athén ostroma. Békekötés, a demokratia bukása. A harminczas kormány uralma. Az oligarchia Görögországban 327
XXII. fejezet. Sparta fennhatóságának kora.
Lysandros és a spartai fennhatóság szervezése. Rémuralom Athénben. A demokrata felkelés, a. harminczas kormány bukása és Sparta közbelépése. Kiegyezés és amnestia. Új alkotmánytervek. Eleusisi csata. Lysandros bukása. Elisi háború. Thessalia fejlődése az V. század végén. Perdikkas és Archelaos Makedonia trónján. Sparta thessaliai hadjárata. Királyváltozás és forradalom Spartában. Kyros felkelése, kunaxai csata és a görög zsoldosok visszavonulása. Háború Sparta és Perzsia közt. Agesilaos Ázsiában. Konon Rhodosban. Középgörögországi viszonyok. Boiotia a korinthosi szövetség élén. A demokratia végleges helyreállítása Athénben. (Tisamenos alkotmánya.) Sokrates kivégzése. A korinthosi háború. Haliartosi csata. Szövetség Sparta ellen. Pausanias bukása. Nemeapataki, koroneiai és knidosi csaták. Athén második tengeri szövetsége. Iphikrates Korinthosban. Konon bukása. Agesilaos és Iphikrates. Athén és Euagoras. Thrasybulos diadalai. Az Antalkidas-féle béke. Perzsa-egyiptomi és kyprosi háború. Mantineia széttelepítése. Phlius. A chalkidikei szövetség. Sparta közbelépése és az olynthosi háború. Theba megszállása, Olynthos bevétele, Phlius ostroma. Agesilaos 356
XXIII. fejezet. A katonai monarchia Siciliában és a Feketetenger mellékén.
A siciliai görög városok. Karthagói háború. Katanei csata, Syrakusai ostroma. Dionysios diadala. Háborúja Rhegionnal és az italiai szövetséggel. Gyarmatai. Palotaforradalom. Új karthagói háború és béke. Dionysios viszonya Görögországhoz. Harmadik karthagói háború. Dionysios halála és jellemzése. Ifjabb Dionysios és Dion. - A bosporosi birodalom. Leukon és fiai. Sinope és Herakleia. A Klearchidák 379
XXIV. fejezet. A demokratia újra ébredésének és Theba fönnhatóságának kora.
Athén magatartása. Theba fönnhatósága Boiotiában. A Kadmeia visszafoglalása. Sphodrias-féle támadás. Athén meghasonlása Spartával. Sparta hadjárata Boiotia ellen. Athén harmadik tengeri szövetsége ; a hajóhad újjászervezése. Naxosi csata. Timotheos Ióniában. Békealkudozások. A háború új kitörése. Timotheos pöre. Iphikrates Korkyránál. Theba sikerei. Spartai békekongresszus. Theba hatalma. A pherai Iason. Epameinondas és a leuktrai csata. Theba további terjeszkedése. Athéni kongresszus, a demokratia fölébredése Görögországban. Arkadia egyesülése; Megalopolis. Epameinondas peloponnesosi hadjáratai. Athén és Sparta szövetsége. Pelopidas Thessaliában és Makedoniában. Arkadia emelkedése. A «könnytelen» csata. A susai béketárgyalások. Achaiai forradalom. Athén szakít Perzsiával. Timotheos Samoson és Amphipolisnál. Korinthos és Sikyon békét köt Thebával, Timoplianes és Timoleon. Elis és Arkadia
háborúja; Theba beavatkozása. Orchomenos pusztulása. Thessalia. Theba tengeri hadereje. Epameinondas újabb peloponnesosi hadjárata és a mantineiai csata. Béke. Epameinondas és politikája 387
XXV. fejezet. A nagyhatalmak bomlásának kora.
Perzsa-egyiptomi háborúk. Pherai Alexandros. Az odrysos-birodalom. Hadvezér-pörök Athénben. "Euboia és Chersonesos megszerzése. Philippos kormányra lép, beveszi Amphipolist. Háborúja Athénnel, terjeszkedése. Maussollos és az athéni szigetség bomlása. Timotheos és Iphikrates pöre. Haditervek a perzsák ellen. Béke. Súrlódás Theba és Phokis közt. A szent háború. Onomarchos sikerei és Phokis emelkedése. - A demokratia ébredezése Syrakusaiban. Dion. Anarchia Siciliában 408
XXVI. fejezet. Gazdasági viszonyok a peloponnesosi háború után. Közigazgatás. Pénzügy és hadügy.
A háború-okozta veszteségek. Áttekintés az egyes államokban. Athén; siciliai és italiai városok; kisázsiai és szövetségi városok. Az anyaország városai; Makedonia. Földmivelés és ipar. Iparvállalatok. Társaságok. Állami bérletek. Pénzüzletek, bankügy, penzviszonyok. A munkadíj emelkedése. Fényűzés. Látványossági pénzek (theorikon) Athénben. Birtokviszonyok Athénben és Spartában. Népszaporodás. Számkivetettek és zsoldosok. Socialistikus mozgalmak. Pártviszonyok. Reakczió. - Pénzügyi közigazgatás, kivált Athénben. Hadiadó (Eispliora). Kataszter. Leiturgiák, kivált a trierarchia és clioregia. Pénzügyi zavarok. Pénzügyi tisztviselők és tekintélyek. - A hadügy reformja. Lovasság, peltastesek. A makedón phalanx. Taktika, ostromművészet. Hadigépek. Tengeri harczmód. Stratégia. Hivatásos hadvezérek és rhetorok 418
HARMADIK RÉSZ.
A MAKEDÓN KOR TÖRTÉNETE.
ELSŐ SZAKASZ.
Görögország és Makedónia története Nagy-Sándorig.
XXVII. fejezet. Makedonia és Görögország a szent háború végéig.
Makedonia államszervezete. Szellemi élet és közigazgatás. Epeiros egyesülése. Makedonia egyesülése. Makedón politika. Philippos jellemzése. Ujabb thessaliai hadjárat és a krokosréti csata. A pherai tyrannis bukása. Peloponnesosi zavarok. Súrlódások Sparta és Megalopolis közt. Phalaikos. Athén Eubulos kormánya alatt. Athén viszonya a kisázsiai szigetekhez, Rhodoshoz, (Artemisia) és a perzsákhoz. A Philippos elleni háború folyása. Philippos thrákiai hadjárata. Olynthosi háború. Euboia elszakadása. Olynthos eleste. Az athéni ellenzék. Demosthenes. A kongresszus-politika. Phokisi zavarok. Békealkudozások. Első békekövetség; a békeszerződés. Philippos Thrákiában. Második békekövetség. Aischines és Demosthenes politikája. A Philokrates-féle béke szentesítése. A szent háború vége. Athén magatartása. Összefoglalás 439
XXVIII. fejezet. Görögország, Sicilia és Alsó-ltalia a hellén szövetség megalakulásáig.
Egyesülésre irányuló törekvések. Isokrates. A békepárt. Phokion. Demosthenes politikájának méltatása. A Timarchos-féle pör. Philippos terjeszkedése északon, Thessaliában és Peloponnesosban. A delosi ügy. Demosthenes peloponnesosi követsége. Hegesippos követsége. A feszültség növekedése; Philokrates és Aischines pöre. Euboia és Megara. Philippos Epeirosban; thrákiai hadjárata. Hadikészületek Athénben, újabb szövetség. Euboia felszabadítása, a hadipárt terrorismusa Athénben. Perinthos és Byzantion ostroma. Hadüzenet. Philippos a Dunánál. A hajózásügy reformja Athénben; a theorikon felfüggesztése. Theba hangulata, Philippos helyzete. Az amphissaiak vádja Athén ellen. Athén ós Theba magatartása az amphissai szent háborúban. Aischines és Demosthenes politikája. Philippos Elateiában. Athén szövetsége Thebával. Amphissa bevétele és
a chaironeiai csata. Theba megalázása. Béke Athénnel. A kis államok. Sparta. A hellén szövetség megalakulása. - Siciliai anarchia. Timoleon megbuktatja a tyrannosokat és újjászervezi a szigetet. Alsóltalia ez időtájt. Taras. Archidamos és epeirosi Alexandros hadjáratai 455
XXIX. fejezet. A negyedik század szellemi műveltsége.
Az irodalom. Az ékesszólás. A dialógus. A rhetorika hatása az irodalomra. A dráma. A tragédia és a közép-vigjáték. Eposz, lyra. A zene önálló fejlődése. Zenészek és szinészek. - Képzőművészetek. Építészet; templomok és színházak; más emlékek. Szobrászat. Skopas, Praxiteles, Lysippos. Tanagrai szobrocskák. Festőművészet, enkaustika. Apelles. Edényfestés. Érczmetszés, kőbevésés. Pénzmintakészítés. - A tudomány. Sokrates és a sokratikus iskolák. Platón rendszere. Az Akadémia. Az egyes tudományágak fejlődése. Történetírás. Földrajzi ismeretek és irodalom. Csillagászat és mennyiségtan. Orvostudomány, természetrajz. Aristoteles. A Lykeion és a peripatetikus iskola. Közműveltség e korban. Nevelésügy, kivált Athénben. Athén közműveltsége és közerkölcsössége a IV. században 479
MÁSODIK SZAKASZ.
A görög-makedoniai államrendszerek kora.
XXX. fejezet. Ázsia meghódítása.
A perzsa birodalom bajai. Megerősödése Ochos uralma idején. Parmenion és Attalos hadjárata. Dareios Kodomannos trónralépése. Philippos halála, zavarok a királyi családban. Alexandros (Nagy Sándor) trónralépése. Athén 338 óta. Lykurgos kormánya. Alexandros
Görögországban. Északi hadjárata. Theba felkelése és pusztulása. Uj rend Görögországban. Hadikészületek Perzsia ellen. A hadjárat. Granikosi csata. A kisázsiai partok és Halikarnassos meghódítása. Háború az Aegeus-tengeren. Issosi csata. Ennek hatása Görögországban. A perzsa hajóhad felbomlása ; Chios, Kos, Rhodos. Békeajánlar
tok. Tyros és Gaza bevétele és Egyiptom meghódítása. Ázsiai hadjárat, gaugamelai csata. Babylon és Susa meghódolása. Agis-féle felkelés Görögországban. Athén 330 körül; a koszorú ügye. Alexandros Persepolisban és Ekbatanában. Dareios halála. Bessos. Alexandros és a makedonok. Philotas, Parmenion és Bessos halála. Alexandros északon. Kleitos halála. Alexandros házassága. Indiai hadjárata. Visszavonulás az Indoson és út nyugat felé. Nearchos útja. Harpalos és a hűtlen sáfárok. Opisi felkelés, Hephaistion és Alexandros halála. Jellemzése. A birodalom szervezése. Városalapítások. Alexandros politikai és kulturális czéljai 519
XXXI. fejezet. Alexandros utódainak (a diadoehosoknak) kora.
A kor jellemzése. A királyi család. Perdikkas. III. Philippos és IV. Alexandros. A birodalom első felosztása. Felkelés Görögországban. A Harpalos-féle ügy Athénben. Lamiai háború s az athéni demokratia bukása. Antipatros alkotmánya. Demosthenes halála. Perdikkas egyiptomi hadjárata és halála. A birodalom új felosztása. Seleukos. Polysperclion mint epimeletes. (Kassandros szövetsége Antigonosszal és Ptolemaiosszal). A demokratia feléledése Athénben és Phokion halála. Kassandros alkotmánya. A diadochosok szövetsége
Antigonos ellen. 311-iki béke. Athén és a phaleroni Demetrios kormánya. Demetrios Poliorketes és a görög «szabadság)) visszaállítása. Antigonos és Ptolemaios háborúja. Rhodos ostroma. Antigonos bukása, az ipsosi csata. A birodalom új felosztása. Görögország és Athén ez időtájt. Demetrios megszállja Athént. A diadochosok szövetsége Demetrios ellen, Athén felszabadítása. Antigonos Gonatas. Lysimachos és Seleukos meghasonlása és halála. Ptolemaios Keraunos 551
XXXII. fejezel. Az epigonok kora.
Kelta betörés. Ptolemaios Keraunos halála. A kelták Kisázsiában. A görög-makedon világ áttekintése 275 körül. Ázsia és Egyiptom az epigonosok korában. Médiai, baktriai és parthus birodalom. Pergamon. Nagy Antiochos uralkodása. Görögország Antigonos Gonatas idején. Pyrrhos halála. Az ujabb tyrannis. Athén és a Chremonides-féle háború. - Az aitoliai és achaiai szövetség. A makedón fennhatóság gyengülése. Antigonos Doson. Athén újabb felszabadítása, az achaiai szövetség virágkora, összeütközése Spartával. Agis és Kleomenes reformjai Spartában. Az achaiaiak szövetkezése Makedoniával. Kleomenes bukása és halála. Athén magatartása. V. Philippos uralkodása, a szövetséges háború és a naupaktosi béke 568
XXXIII. fejezet. A nyugati görögségé története Alexandros halálától a római korig.
Syrakusai pártvillongások. Agathokles államcsínye és tyrannisa. Siciliai és afrikai háborúja Karthagóval. Siciliai zavarok, A tyrannis megszilárdulása. Agathokles alsó-italiai vállalatai és halála. Hiketas. - Alsó-italiai állapotok. Taras és Róma összeütközése. Pyrrhos italiai és siciliai hadjárata és visszavonulása. II. Hieron uralma Syrakusaiban. A görög-makedon világ politikai képe 220 körűig 588
XXXIV. fejezet. A görög-makedoniai államrendszerek korának gazdasági és művelődési viszonyai.
A világforgalom új székhelyei. A görögországi városok hanyatlása. Alexandria, mint a világforgalom új góczpontja. A többi székhelyek. Szellemi élet, vallásos felfogás. Euemerismus. A művelődés megoszlása. A korszak határai; a hellenismus. Athén, mint a pliilosophia és a drámai költészet hazája. Megarai iskola; középső Akadémia; peripatetikus iskola. A philosophia e korbeli feladatai. A stoikusok. Az epikureusok. Athén e korszak művelődésében. Az új-attikai vígjáték. Athén erkölcsei, kultúrája. A királyságok székvárosai és uralkodóik viszonya a kulturálioz. Alexandriai tudományos intézetek. - A kor költészete. Pásztor- (idyll-) költészet. Az alexandriai költészet általános jellemzése. Elégia, epigrammköltészet, lyrai formák, hymnusok, paigniák. Epikus és tanköltemények. Drámai fajok, hilarotragédia, mimiambos. Parodikus költészet. Költői próza, a regényírás kezdetei. - A tudomány. A görög köznyelv. Grammatika és formális tudományok. Régészet. Életrajz- és emlékirat-irodalom. Atthisok, útleírások, földrajzi és időszámítástani irodalom. Exakt
tudományok. Mennyiségtan, csillagászat, mennyiségtani földrajz. Orvostudomány, természettudomány. Történetírás. Rhetorika és ékesszólás. (Asianismus és atticismus). A keleti kultura hatásának erősbödése. Hetvenes bibliafordítás. - A kor művészete. Szobrászat, kivált Bhodosban és Pergamonban. Erczverés, kőbemetszés, enzmintakészítés. A mechanika fejlődése és hatása az építészetre. Városépítés. Festőművészet; mozaiktechnika. A sidoni sarkophag-leletek. Alexandros-sarkophag. Edényfestés, kivált Alsó-Italiában. Összefoglalás 596
Időmutató 640
Név- és tárgymutató 652
Végszó 689

KÉPEK JEGYZÉKE.
Szöveg-képek:
5. Sunion foka Attikában.
20. Az u. n. otricolii Zeus.
21. Knidosi Demeter.
22. Dionysos-mellszobor.
23. Versaillesi Diana.
24. Belvederei Hermes.
25. Poseidon.
25. Hephaistos.
26. Az u. n. Ludovisi Ares.
27. Az u. n. Ludovisi Hera.
28. Velletriiben talált óriás Athene-szobor.
33. Schliemann hisszarliki ásatásaiból. Trója fellegvára falainak alapozása a délnyugati kapu mellett.
34. Mykene fellegvárának romjai.
35. «Atreus kincsesházának» bejárata.
36. «Atreus kincses házának» alaprajza.
37. «Atreus kincses házának» belseje.
38. «Atreus kincses házának» átmetszető.
69. Ötvenevezős hajó kepe egy antik edényen.
69. A kormányrúd szerkezete.
72-73. Görög versenyjátékok.
75. Olympia tervrajza.
79. Homeros. ideális mellszobra.
85. Az Olympos hegye.
94. Kythera szigete.
97. A Hellespontos.
99. Sybaris síksága.
104. Phceniciai formájú ötvenevezős (edényrajz).
104. Sarkantyús hajó (pénzen).
104. Egy attikai háromsorevezős hajó domborművű kepének töredéke.
105. Aigina szigete Phaleron felől.
126. Két jóslatos-táblácska Dodonábol.
131. Dór oszlop.
131. Ión oszlop.
142. Athénből Megarába vezető út.
158. A sziklás Pytho (Delphoi).
161. A Parnassos hegység Achaia felől.
172. Eleusis.
199. Sicilia (térkép).
206. Skythák az ú. n. nikopolisi ezüstedény szegélyzetén.
207. Kercsben talált elektron-edény.
212. A marathoni csatatér.
213. Marathon vidéke (térkép).
214. Aristionnak, egy Marathonnál elesett hoplitesnek síremléke.
216. Peiraieus, Athén kikötője (tervrajz).
219. Tempe völgy Thessaliában.
220. A Thermopylák vidékének tervrajza.
224. A plataiai csatatér (térkép).
234. Ithome hegye Messene körfalának romjaival.
235. Athén tervrajza.
253. Korkyra szigete kelet felől.
276. A korinthosi isthmos (földszoros).
288. Amphipolis romjai.
293. Alkibiades.
298. Sophokles.
300. Euripides.
300. Aristophanes.
303. A mai Áthén az Akropolis romjaival.
304. Az ú. n. Theseus-templom, északnyugatról.
305. A Parthenon hátsó bejárata (Opisthodomos).
306. A Propylaiák az Akropolis bejáratánál, délről.
307. A sunion-foki Athene-templom romjai.
308. Az olympiai Zeus-templom alaprajza.
309. A Propylaiák és az északi csarnokok (az u. n. Pinakotheka).
309. A Propylaiák belülről.
310. Hadrianus korabeli pénz Elisből az olympiai Zeus képmásával.
310. Hadrianus-pénz Elisből az olympiai Zeus fejével.
311. Paionios-féle Nike.
316. Herodotos.
316. Thukydides.
323. Sokrates nápolyi hermája.
331. Syrakusai térképe a 414-i ostrom idején.
333. Dekeleia.
334. Az Anapos folyó Syrakusai mellett.
336. Latomia (kőbánya) Syrakusaiban.
366. A régi Sardes vidéke.
371. Dexileosnak, a korinthosi háborúban elesett harczosnak síremléke.
373. A korinthosi háborúban elesett harczosok síremlékének párkányzata.
388. Theba vidéke és a Kadmeia.
398. Megalopolis tájéka.
407. Tropaion. (Diadalmi jelvény egy boiotiai pénzen.)
412. Halikarnassos tájképe.
427. Két régi stilusú edényrajz (a berlini csász. múzeumban lévő eredetiek után) a hoplites-fegyverzet illustrálására. 1. Helena visszavétele. 2. Achilles és Memnon párbaja.
429. Két görög harczos teljes fegyverzetben (panoplia).
430. Görög peltastes (könnyű fegyveres), edényrajz után.
432-433. Hadigépek (katapeltesek és palintomonok vagy lithobolosok).
447. Demosthenes egyik római korbeli szobra.
448- Aischines állítólagos szobra.
456. Isokrates.
458. Phokion állítólagos szobra.
471. Chaironeia síkja.
473. Sparta térképe.
487. Athena Nike temploma (az u. n. Nike apteros, az 1835-iki restauratió óta.)
488. Az ephesosi Artemis-templom restauratiója.
489. Ephesosi ú. n. templompénz.
490. Dionysos papjának márvány széke az athéni Dionysos - színházban.
491. Az Erechtheion az athéni Akropolison.
491. Az Erechtheion Karyatis-(Kora)-csarrnoka.
492. A panathenai Stadion Athénben. Praxiteles Hermcs-e. (Olympiai lelet 1877-ből.)
494. Knidosi Aphrodité.
495. Az u. n. Farnese-féle Herakles.
508. Aristoteles.
523. Alexandros (Nagy Sándor) egyik antik márványszobra.
531. Az issosi csatatér.
534. Tyros térképe.
535. Tyros.
546. A Hydaspes folyó.
552. Alexandros birodalmának első felosztása. (Térkép.)
557. Troizen partja Kalaureia szigetével.
558. I. Ptolemaios képmása.
562. Demetrios Poliorketes.
563. Demetrios Poliorketes-féle ezüstpénz.
564. Rhodosi kikötő.
573. I. Antiochus képmása.
574. II. és III. Ptolemaios képmása.
575. IV. Ptolemaios képmása.
586. V. Philippos képmása.
589. Agathokles syrakusai király pénzdarabja.
594. Pyrrhos két pénzdarabja.
598. Alexandriai korbeli diszes női ruházat.
605. Epikuros.
605. Zenon.
611. Menandros.
626. Haldokló Gallus.
627. Gallus és felesége.
628. A Farnese-féle bikacsoport.
629. Libahordó gyermek.
630. Ptolemaios Philadelphos és Arsi noë.
631. Maussollos pénze.
631. Maussollos drachmája.
632. Pherai Alexandros pénze.
636. Relief az ű, n. Alexandros-sarkophagról.
Képmellékletek
22. A milói (melosi) Aphrodité.
35. Schliemann ásatásaiból Hisszarükban (a régi Trója helyén): a déli kapu maradványai.
40. A mykenei «oroszlános kapu».
75. Olympia (Reconstructio Rehlynder rajza szerint).
91. A belvederei Apollon-szobor.
132. Archaistikus szobor a VII. század végéről vagy a VI. elejéről. (Az ú. n. teneai Apollon.)
154. Attikai temetési menet (torracotta tábla).
182. Kroisos a máglyán (antik edényrajz).
193. Harmodios és Aristosjeiton szobrai. (Nápoly.)
193. Harmodios és Aristogeiton megölik Hipparchost (antik edényrajz).
216. Peiraieus, Athén kikötője mostani alakjában.
224. Csatajelenetek görögök és perzsák közt. Az athéni Nike templom frizéről való töredékek.
238. Perikies (antik mellszobor).
302. Az egestai szinház reconstructiója.
304. Az athéni Akropolis (reconstructio).
304. Az athéni Akropolis romjai.
304. A Parthenon a Propylaiák tetejéről tekintve.
304. A Parthenon déli oldala.
306. A phigaleiai Apollon-templom romjai Árkádiában.
320. Az olympiai Zeus-templom belseje a Pheidias-féle Zeus-szoborral (reconstructio).
320. A Parthenon belseje Pallas-Athene Pheidias-féle szobrával (reconstructio).
320. Két csoport a Parthenon frizdomborműveiből.
368. A korinthosi Pallas-templom és Akropolis romjai.
444. Artemisiának, Maussollos feleségének és testvérének szobra. (A halikarnassosi Maussolleionról).
492. Az athéni Dionysos-szinház mostani állapotában.
496. A Praxiteles-féle Hermes-szobor feje.
496. A trallesi Aphrodite-fej. (A Praxiteles-féle knidosi szobor egyik másolatának töredéke.)
496. A vatikáni Apoxyomenos - szobor.
624. A Laokoon-szoborcsoport.
632. Az Alexandros-sarkophag északi homlokzatának és oldalának domborművei.
632. Az Alexandros-sarkophag déli homlokzatának és oldalának domborművei.
Képmellékletek két oldalon.
30. Scliliemann ásatásaiból: Trójában talált fegyverek, ékszerek és edények.
38. A mykenei ásatások eredményéből: eszközök, ékszerek, fegyverek (magyarázó szöveggel).
168. Görög pénzdarabok a pénzverés kezdetétől Nagy Sándor koráig (magyarázó szöveggel).
190. Az aiginai Athéna-temploin nyugati oromfala. (A müncheni glyptothékában.)
208. Az úgynevezett nikopolisi ezüstedény. Skytlia jelenetek.
214. Dareios haditanácsa; ékítmények az ú. n. Dareios-edényen (magyarázó szöveggel).
268. Görög ruházkodás. Edényrajzok, kaméák és pénzek után (magyarázó szöveggel).
304. Az athéni Akropolis (Rehlender reconstructiója szerint).
430. A xanthosi diadalmi emlék domborművei (magyarázó szöveggel).
624. A denderai templom déli külső falának díszítése.
632. Harczi jelenet az Alexandros-sarkophag egyik (nyugati) oldalán.
632. Vadászati jelenet az Alexandros-sarkophag egyik (keleti) oldalán.
Színes műmellékletek.
68. Görög kézművesek (egy attikai csésze díszítése).
112. Fegyverkezést ábrázoló festmények (antik edényrajz).
134. Korinthosi váza. Achilles siratását ábrázolja.
162. Arkesilaos tányérja.
171. Persephone indulása az alvilágba; búcsúja anyjától, Démetértől (edényfestmény).
192. Athena aiginai templomának nyugati homlokzata. (Garnier reconstructiója szerint.)
512. Attikai iskolai jelenetek (edényfestmény).
512. Testgyakorló iskolai (palaistrai) játékok (edényfestmény).
528. Alexandros issosi csatája Dareiosszal, Pompeiiben talált mozaik.
Térképek.
3. Görögország hegy- és vízrajzi térképe (színes kőnyomat).
93. Lakonia térképe.
145. Attika térképe.
256. Az athéni birodalom térképe a peloponnesosi háború idején (színes kőnyomat).

Témakörök