A görög művészet bölcselete/Az eszmény a művészetben/Az olasz művészet bölcselete/A németalföldi művészet bölcselete

Tartalom

A görög művészet bölcselete (1908) 1-151
(Nyilvános előadások a «L'École des Beaux-Arts»-ban.)
A szobrászat Görögországban. - Ezek maradványai. - Az adatok elégtelensége. - A környezet tanulmányának szüksége.
I. A faj.
I. A természeti környezet befolyása a gyermekkorú népekre. - A görög és latin rokonsága. - A két fajt elválasztó körülmények. - Az éghajlat. - Enyheségének hatásai. - A hegyes és szegény talaj. - A lakosság józansága. - A tenger mindenütt jelenléte. - A parti hajózásra való alkalom. - A görögök hajósok és utazók. - Természetes éleselméjök és koránért nevelésök.
II. E jellem nyomai történelmökben. - Ulysses. - A graeculus. - A tiszta tudás és az elvont bizonyítás iránti hajlam. - Fölfedezéseik a tudományok terén. - Egyetemes nézőpont a philosophiában. - Sokbeszédűek és sophisták. - Az attikai ízlés.
III. Semmi óriási a környező természetben. - A hegyek, folyamok, a tenger. - A látképek határozottsága, a levegő átlátszósága. - Hasonló eredmény a politikai szervezetben. - Az állam kicsisége Görögországban. - A görög szellem nyomai történelmökben. - A vallás. - Az egyetemesség halvány érzése. - A kosmos eszméje. - Emberi és határolt istenek. - A görög azzal végzi, hogy játékot űz belőlök. - A politika. - A gyarmatok önállósága. - A városok nem tudnak szövetkezni. - A görög állam határai és törékenysége. - Az emberi természet teljessége és kifejlése. - A mi természetünk és sorsunk teljes és határolt fölfogása.
IV. A vidék és az ég szépsége. - A faj természeti vidámsága. - Az élénk és érzéki jóllét szüksége. - E jellem nyomai történelmökben. - Aristophanes. - Az istenek boldogságának eszméje. - A vallás ünnepély. - A görög és római állam ellentétes czéljai. - Az expeditiók, a demokratia s a közélvezetek Athenaeben. - Az állam közlátványok vállalatává lesz. - A tudományban és philosophiában nincs teljes komolyság. - Az egyetemes áttekintés kalandos hajlama. - Az eszeskedés a vitatkozásban.
V. E hibák és tulajdonságok következményei. - Tökéletes művészek. - A finom kapcsolatok iránti érzék, a fogalmak mértéke és tisztasága, a szép szeretete. - E tehetségek és hajlamok nyomdai művészetökben. - A templom. - Fekvése. - Arányai. - Structurája. - Kedvessége. - Díszítményei. - Festései. - Faragványai. - A teljes és végső benyomás, mit a lélekre tesz.
II. A kor.
Egy régi és modern ember közti különbség. - Az élet és szellem a régieknél sokkal egyszerűbbek, mint nálunk.
I. Az éghajlat befolyása a modern civlisatiókra. - Az embernek számosabbak szükségei. - A ruházat, a magánházak, a középület Görögországban és manapság. - A társadalmi szervezet, a közhivatalok, hadászat, hajózás hajdan és ma.
II. A múlt befolyása a modern polgárosodásra. - A keresztyénség. - Dante és Homeros. - A halál és másvilág eszméje Görögországban. - A modern ember fogalmai és érzelmei közötti ellentét. - A modern nyelvek s a régi görög nyelv közti különbség. - A régi míveltség és nevelés a modern míveltséggel és neveléssel összehasonlítva. - Az első hajtásu s új polgárosodás s a mesterkélt és bonyolúlt polgárosodás ellentéte.
III. Ez ellentét hatásai a lélekre és művészetre. - Az érzelmek, alakok és jellemek a középkorban, a renaissance alatt és ma. - Az antik és modern ízlés ellentéte. - Az irodalomban. - A szobrászatban. - A test értéke önmagában véve. - A gymnastikai tökélyre való hajlam. - A fej jellemvonásai. - Az arczkifejezés középszerű fontossága. - A physikai testtartás és a kifejezés nélküli nyugalom előnye. - Az erkölcsi élet s a művészet e formája közti kölcsönös megegyező vonások.
III. Az intézmények.
I. Az orchestrika. - Együttes kifejlődése amaz intézményeknek, melyek a tökéletes testet és művészeteknek, melyek a szobrot teremtik. - A VII. évszázi Görögország és Homeros Görögországa. - A görög lyrai költés össszehasonlítva a maival. - A zenés pantomimia és szavalás. - Ezek általános szerepe. - Ezek szerepe a magánnevelésben és életben. - Szerepök az istentiszteletben. - Pindaros kantátéi. - Az orchestrika által képzett szobrászati minták.
II. A gymnastika. - A minő volt Homeros idejében. - A dórok felújítják és átalakítják. - Az állam, a nevelés, a gymnastika elve Spártában. - A dór szokások utánzása és behozatala a többi görögöknél. -A játékok újra behozatala és kifejlése. - A gymnasiumok. - Az athléták. - Az athlétai nevelés fontossága Görögországban. - Hatása a testre. - Az alakok és mozdulatok tökélestesítése. - A testi szépség iránti érzék. - A gymnastika által képzett szobrászati minták. - A szobor követi a mintát.
III. A vallás. - A vallásos érzés az V. században. - E korszak s a Medicis Lőrincz korának egyezése. - Az első bölcselők és természettudósok hatása. - Az ember megérti a természeti dolgok isteni életét. - az ember még sejti a természetes alapot, honnan istenei származtak. - Egy athenaei érzelmei a panathenákon. - A karok és játékok. A körmenet. - Az Acropolis. - Az Erechtheion, az Erechtheusról, Kekropsról és Triptolemesról szóló mondák. - A Parthenon és a Pallasról és Poseidonról szóló hitmonda. - Phidias Pallasa. - A szobor jelleme, a néző benyomása, a szobrász eszméje.

Az eszmény a művészetben (1905) 1-148
Második kiadás.
E tanulmány tárgya és módszere. Az eszmény szó értelme 3
I. Úgy tünik föl, mintha valamennyi jellemvonás egyenlő értékkel birna. 5
II. Különböző művek kisebb-nagyobb értéke. 14
III. A remekmű meghatározása. 17
1. §. A jellemvonás fontosságának foka.
I. Miben áll a jellemvonás fontossága. 21
II. Ezen elvnek az erkölcsi emberre való alkalmazása 27
III. Ezen erkölcsi értékek fokának megfelel az irodalmi értékek foka. 39
IV. Ugyanezen elv alkalmazása a physikai emberre. Nagyon változó jellemvonások a physikai emberben. 51
V. A plastikai értékek foka megfelel a physikai jellemvonások változatosságának megmérésére. 51
VI. Záradék. - A jellemvonás átengedi a műnek fontossága fokát 65
2. §. A jellemvonás kedvezőségének foka.
I. A két szempont kapcsolata és megkülönböztetése 70
II. Az irodalmi értékek megfelelő rangja. A realisztikai vagy kómikai irodalom típusai. 75
III. A kedvezőség értékeinek hangja a physikai jellemvonásokban. 85
IV. A plastikai értékek megfelelő rangja. 89
V. Záradék. - A jellemvonások fontossága és kedvezősége megfigyelve a természetben. - A természet és a művészet magasabb harmoniái 101
3. §. A hatások összpontosításának foka.
I. Az irodalmi mű különböző elemei 106
II. Valamely irodalmi korszak különböző mozzanatai meg vannak határozva az előbbi törvény által.
III. A plasztikai mű különböző elemei. 121
IV. Valamely irodalom korszakának különböző mozzanatai meg vannak határozva az előbbinek törvénye által. 128
V. Végösszegzés. - A remekmű kitünőségének és elhelyezésének elve. 135

Az olasz művészet bölcselete (1907) 1-112
Második kiadás.
E tanulmány tárgya. - A szépmű létesülését uraló törvény. - Alkalmazás a renaissance-kori olasz művészetre. 5
I. 1. A klasszikus korszak kiterjedés és határai - Az előző kor jellege. - A következő kor jellege. - Látszólagos kivételek . Ezek magyarázata 5
2. A klasszikus festészet tulajdonságai. - Miben különbözik a flamande a festészettől. - Miben különbözik a kezdetleges festészettől. - Miben különbözik a jelenkori festészettől. - Tulajdonképi tárgya az emberi test 7
II. 1. A körülmények, melyekben a klasszikus művészet keletkezett. - A faj. - Az olaszok képzelmének sajátos jellege. - Különbség a latin népek és a germán népek képzelme közt. Különbség az olaszok és a francziák képzelme közt. 11
2. Egybehangzás e természetadta tulajdonság és a történetadta körülmények közt. - Érvek. - A renaissance-kori nagy művészek nem állnak elszigetelve. - A művészet állapota megfelel a korszellem állapotának. 14
III. 1. A remek-festészet keletkezésének szükséges feltételei. - A szellem műveltsége 16
2. Az újkori műveltségnek kora fejlettsége Olaszországban. - E korai fejlettség oka. - A faj gyors felfogása. - Italiában kevesebb a germán elem, mint a többi Európában. 17
3. Összehasonlitás a XV. századbeli Olaszország közt és a XV. századbeli Angolország, Németország és Francziaország közt. - A tehetségek és a szellemi élvezetek becsülése. - A humanisták. - Fölfedezéseik. - Irataik. -Tekintélyök. - Az új olasz költők. - Kitünő voltuk. - Nagy számuk. - Sikereik 19
4. Castiglione Baltazár Il Corte gianoja. - A személyiségek. - A palota. - A szalon. - A szórakozások. - A társalgások. - A stilus. - A tökéletes gavallér és a tökéletes uri hölgy képe. 25
IV. 1. A remek-festészet keletkezésének másik feltétele. - A képzelem friss képei 35
2. Összehasonlítás a XV. századbeli Olaszország és a mai népek közt. - Németország . - Előszeretet az elvont bölcselet iránt. - A bölcselkedés szokásának hatása a német festészetre. - Angolország. - Az ügyek túlsulya. - A gyakorlatias foglalkozások hatása az angol festészetre. - Francziaorság. - Különbség az irodalmi festészet és a festői festészet közt. - A munka, a verseny a túlizgatás e központosított és iparos demoratiákban 35
3. Olaszország a XV. században. - A városok közepes nagysága. - A kényelem közepes szüksége. - A becsvágy pályája korlátoltabb. - A képek és az eszmék egyensúlya a gondolkozásban 41
4. A képek és eszmék egyensúlya megrontva a polgárosodás által. - Az újkorban a képzelem elégtelen vagy beteges. - A képzelem a XV. századbeli Olaszországban bőséges és egészséges 43
5. Érvek meritve a szokásokból ér erkölcsökből. - A maskarás menetek, bevonulások, lovas gyakorlatok és pompák. - Flórencz diadalmenetei 45
6. A látás gyönyörűinek, átalában az érzéki gyönyörök keresete. - Epicurismus és htetlenség. Luther és Savanarola itélete. - A Mediciek magánviszonai és erkölcseik. - A római udvar világias volta. - X. Leo vadászatai és ünnepélyei. - A szellemek arany-közép állapota az légtelen műveltség és a túlságos műveltség között. 47
V. 1. A remek-festészet harmadik feltétele. - A körülmények, melyek az emberi test ábrázolásához vezettek 57
2. Jellemek Olaszországban a renaissance idején. - Erkölcsök, melyek azokat formálták - Igazságszolgáltatás és rendőrség hiánya. - Az ököluralom és az önsegély. - Gyilkosságok és erőszakoskodások. - Fermói Olivretto és Borgia Caesar. - A gyilkolás és árulás elmélete. - Machiavelli Fejedelme. - Az erkölcsök hatása a jellemekre. Az erély fejlődése, tragikus szenvedélyek megszokása 58
3. Benvenuto Cellini. A véralkat hatalma. - A tehetségek dús volta. - Öröm és lendület ruganyossága. - A képzelem élénksége. - A képzelem élénksége. - A cselekvés heves és kifakadó. 74
4. Az erkölcsök és jellemek miként készítik elő az embert az emberi test ábrázolására. - A test személyes és szokásszerű gyakorlása. - Alkalmatosság az erélyes és egyszerű formák felfogására. - Érzékenység a szép iránt. - Renaissance-kori olasz életmódja és kedvtelései 87
VI. 1. Az előadott körülmények összefoglalása. - Az ábrázoló művészetek önkénytelen és együttes keletkezése. - Csak töredékei az általános diszítéseknek. - Élőképek az utczán. - Az Arany-kor diadalútja. - A farsangi énekek. - Bacchus és Ariadne diadala 93
2. Minden nagy mű létesüléséhez szükséges általános feltételek. - A személyes eredetiség. A rokonszenves társulás. - Példák. - Az amerikai Egyesült-Államok puritán alapítói. - A franczia hadseregek a forradalom idején 99
3. Az olasz műterem a renaissance-ban. - A művész inas és társ. - A mesterek társaságai. - Az Üst vacsorái. - A Vakoló Kanál maskarái. - A községi szellem. - Ünnepély Flórenczben X. Leo fogadtatására. - Ünnepélyek, adományok és versengések testületeknél és városrészeknél 101
4. Az előadott törvény igazolása. - A környezet és a művészet megfelelő változásai. - A mystikus iskola. - A naturalista iskola és a pontos utánzás. - A naturalista iskola és az eszményi alak feltalálása. - A velenczei iskola. A Carraccik iskolája. - Az ó-kori Görögország. - A művészet bevitele idegen országokba. - Az adott összefüggés nem véletlen, hanem szükséges. 107

A németalföldi művészet bölcselete (1888) 1-140
Első rész. - Állandó viszonyok.
Az európai civilisatió két népcsoportja. - Az olaszok a latin népek között. - A flamandok és
hollandok a germán népek között. - A flamand és holland művészet nemzeti jelleme 3
I.
A faj. - A germán és latin fajok közti ellentétek. - A test. - Az ösztönök és állati képességek. - A germán fajok hátrányai. - A germán fajok előnyei. - Alkalmatossága a munkára és szabad társulásra. - Az igazság szüksége 4
II.
A nemzet. - Az éghajlat és talaj befolyása.- Németalföld physikai jelleme.-A positiv szellem és higgadt jellem alakulása. - A bölcseleti és irodalmi szellem határai. - A hasznos mesterségek kora, tökéletessége. - Gyakorlati találmányok. - A külső, a szokások, az izlés 22
III.
A művészet. - A festészet alárendeltsége a többi germán népeknél. - Elégtelenségének oka
Németországban és Angliában. - A festészet kiválósága a Németalföldön. - Fensöbbsége okai. - Jellemvonásai. - Mennyiben germán. - Mennyiben nemzeti. - A színezés túlsúlya. - E túlsúly oka. - Velencze és Németalföld éghajlatának hasonlósága. - Velencze és Németalföld éghajlatának különbözése. - Megfelelő hasonlóságok és különbözések a festőknél. - Rubens és Rembrandt 41
Második rész. - Történelmi korszakok.
I.
Az első korszak. - Flandria a XIV. században. - A jellemek erélye. - A városok gazdagsága.-
Az ascetikus és egyházi szellem elhanyatlása. - Pompa és érzékiség. - A burgundi udvar és lille-i ünnepek. - A festőiség szüksége. - Flandria és Itália hasonlóságai és különbözései. - A vallásos és mystikus érzés megőrzése Flandriában. - A művészet és kor közötti egybehangzás. - A jelen élet és keresztyéni hit magasztalása. - A typusok, a relief,
a tájkép, a jelmez, a tárgyak, a kifejezések, az érzelmek Van Eyck Huberttől Quentin Massysig 56
II.
A második korszak. - A XVII. század. - A szellem fölszabadulása, polémia a papság ellen. -
Festői és érzéki szokások. - A rhetorikai intézetek ünnepei és diszmenetei. - A festészet fokozatos átalakulása. - A világi és humánus tárgyak túlsúlya. - A művészet Ígérvényei. - Az olasz minták fölmerülése. - Az olasz művészet és flamand szellem aránytalansága. - Az új iskola zavaros és elégtelen stylje. - Az olasz mesterek növekvő befolyása Mabuse Jánostól Venius Ottóig. - A honi szellem és styl kitartása a genre-, táj- és arczképfestésben. - Az 1572-diki forradalom. - A nemzet és művészet kettészakadása 78
III.
A harmadik korszak. - Belgium alakulása. - Hogy lesz katholikus és alárendelt. - A főherczegek kormányzása s az ország helyreállítása. - Az élet érzéki képzeletének és felfogásának megújhodása.- A XVII. század iskolája. - Rubens. - Hasonlóságok és különbségek ezen s az olasz művészet között. - A mű katholikus nevénél s pogány lényegénél fogva. - Mennyiben hazafi. - Az élő test eszméje. - Crayer, Jordaens és Van Dyck. - A politikai állás és morális viszonyok változta. - A festészet elhanyatlása. - A festői kor vége 96
IV.
A negyedik korszak. - Holland alakulása. - Hogy lesz republikán és protestáns. - A primitiv
ösztönök kifejlése. - A nemzet hősisége, diadalai és jólléte. - Az eredeti inventio megújhodása és szabadsága. - A holland művészet jellemvonásai a klasszikus és olasz művészettel szemben. - Az arczképfestmények. - A reális élet ábrázolása. -
Rembrandt. - Felfogása a fényről, emberről, istenségről. - A hanyatlás kezdete 1667 felé. - Az 1672-diki harcz. - Holland elgyöngülése és sülyedése. - Az activ erély megfogyása. - A nemzeti művészet elhanyatlása. - A kis genre-k túlélése. - Általános viszony a kor és művészet között 116

Témakörök