A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A görög irodalom története/A római nemzeti irodalom története/Római régiségek

Szerző
Budapest
Kiadó: Stampfel-féle Könyvkiadóhivatal (Révai Testvérek Irod. Int. R.-T.)
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 256 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 16 cm x 10 cm
ISBN:
Megjegyzés: 3 mű egy könyvben. Fekete-fehér rajzokkal illusztrálva. Az "A görög irodalom története" második, javított kiadás, 1907., Révai és Salamon könyvnyomdája nyomása, Budapest. Az "A római nemzeti irodalom története" kiadási éve 1899., a Stampfel-féle Tudományos Zseb-könyvtár sorozat 24. száma, a Wigand F. K. könyvnyomdája nyomása, Pozsonyban. A "Római régiségek" második javított és bővített kiadás, 1904., a Stampfel-féle Tudományos Zseb-könyvtár 15. kötete. Mindkét szerző főgymn. tanár.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1. A görög nép. Azon népek sorozatában, melyek az emberi mívelődésre hatással voltak, e hatásnak mély, tartós és folyton megújuló voltát tekintve első helyen áll a görög nép.
A görögök a Balkán... Tovább

Előszó

1. A görög nép. Azon népek sorozatában, melyek az emberi mívelődésre hatással voltak, e hatásnak mély, tartós és folyton megújuló voltát tekintve első helyen áll a görög nép.
A görögök a Balkán félszigetre az árja törzshöz tartozó népek közös hazájából Ázsiából jöttek. Valószínűleg észak felől jöttek és bizonyos fokig előrehaladott kulturát, kifejlődött nyelvet és a természeti erők megszemélyesítéséből alakúit vallást hoztak magukkal. Nem egyszerre és egy tömegben jöttek, hanem törzsekre oszolva szállották meg a Balkán félszigetet. Ezen törzsek az iónok, a dórok és az aeolok törzse; a közös név, hellének és Hellas, még Homerosnál sem fordúl elő és csak a Kr. előtti nyolcadik század óta járja.
Az iónok Attikában, Megarisban és a Peloponnesos északi részében telepedtek meg; a dóroknak zöme még a későbbi Makedoniában honolt és a tulajdonképeni Görögországban csak egy kis államot alkotott, Dorist; az aeolok Középgörögország nagy részét és a Peloponnesos nyugati oldalát szállották meg.
E törzsalakulásokban mélyreható változást idézett elő a dór törzs zömének bevándorlása (1100 körül). Megszállották a Peloponnesos nagy részét, Argolist, Lakoniát, Messenét; az onnan kiszorított aeolok észak felé nyomúltak, az iónok pedig törzsrokonaikhoz Attikába... Vissza

Tartalom

Márton Jenő: A görög irodalom története 1-94

Márton Jenő: A római nemzeti irodalom története

I. Rész.
A legrégibb időktől - az első pún háborúig. (753-240 Kr. e.)
1. A római nép és nyelve 3
2. Római népjellem 3
3. A nemzeti költészet kezdetei 4
4. Prózai feljegyzések 5
5. Görög befolyás 6
6. A római irodalom korszakai 7
II. Rész.
Az első pún háborútól - Sulla haláláig. (240-78 Kr. e.)
Általános jellemzés 8
A) Költészet.
1. Livius Andronicus 8
2. Gnaeus Naevius 9
3. Ennius és Pacuvius 10
4. A vígjáték. Plautus, Caecilius, Terentius 12
5. Lucius Accius 16
6. A satira. Lucilius 16
B) Próza.
1. Történetírás 17
2. Szónoklat 18
3. Szaktudományok 19
III. Rész.
Sulla halálától - Augustus haláláig. (78 Kr. e. - 14 Kr. u.)
Általános jellemzés 20
1. Cicero kora.
A) Költészet.
1. A bohózat és mimus 21
2. A tanköltemény. Lucretius 21
3. Catullus 23
4. Kisebb költők 24
B) Próza.
1. Történetírás. Caesar, Nepos, Sallustius . . 25
2. Szónoklat. Cicero 28
3. Bölcsészet és szaktudomány; levelek. Cicero.
Varró 34
2. Augustus kora.
Általános jellemzés 38
A) Költészet.
1. Vergilius 39
2. Horatius . 44
3. Az elégia. Tibullus, Propertius, Ovidius . . 47
B) Próza.
1. Történetírás. Livius, Trogus 52
2. Szónoklat 54
3. Bölcsészet és szaktudomány 55
IV. Rész.
Augustus halálától - a második század közepéig. (14-150 Kr. u.)
Általános jellemzés 56
A) Költészet.
1. A mese. Phaedrus 57
2. A tragédia. Seneca 57
3. A satira. Seneca, Petronius, Persius, Juvenalis 58
4. Az epos. Lucanus, Yalerius Flaccus, Silius, Statius . . 60
5. Az epigramma. Martialis 62
B) Próza.
1. Történetírás. Velleius, Yalerius Maximus, Curtius, Tacitus, Suetonius 63
Szónoklat. Quintilianus, ifj. Plinius 65
3. Bölcsészet és szaktudomány. Seneca, id. Plinius 66
Befejezés 68

Dr. Schmidt Márton: Római régiségek
A római alkotmány a királyok alatt . . .3
Róma népe 3
Servius Tullius reformja 6
A király 8
A senatus 9
A népgyűlések 9
Az állam alkotmánya a köztársaság idejében 10
Történeti áttekintés 10
A hivatalok 15
Az egyes hivatalok 17
A consul 17
A praetor 18
A censor 19
A tribunus plebis 21
Az aedilis 22
A quaestor 23
Rendkívüli-hivatalok 24
A dictator 24
A magister equitum 25
Az interrex 25
A decemviri legibus scribendis 25
A tribuni militum cons. potest 26
A kisebb hivatalok 26
Az állami szolgák 27
A senatus 27
Ordo equester 31
A nép 32
Comitia centuriata 32
Comitia tributa 34
Comitia curiata 35
A császárság 35
A császárság keletkezése 35
A császár állása 36
A hivatalok 37
A senatus és a népgyűlések 37
Itália és a provinciák 38
Italia a lex Júlia előtt 38
Italia a lex Júlia után 40
A provinciák 40
A pénzügy 43
Az állam bevételei és kiadásai 43
Súlyok, pénzek és mértékek 45
Katonai régiségek 48
A királyok idejében . . 48
A köztársaság első idejében 49
A köztársaság vége felé 54
A császárok idejében 55
A római tábor 57
Az agmen 59
Obsidio, oppugnatio 60
A hadi hajók 61
Vallási régiségek 63
Az istentisztelet helyei 63
Az istentiszteleti szertartások 65
A papok 68
Magánrégiségek 73
A ház 78
Az étkezés 75
A ruházat 76
A fürdők 79
Szórakozások. Játékok 80
Ludi circenses. Gircus 81
Ludi scaenici Theatrum 83
Munera gladiatoria. Amphitheatrum 85
A temetés. A sírok 88
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem