A görög gondolkodás kezdetei

Előszó

A görög bölcsészet tisztán a görög szellem alkotó kedvének egyik fenséges terméke. Ama szellemnek, mely megáldva a legdúsabb adományokkal az élet minden viszonyai közt nagyszerűt képes alkotni. Megteremti költészettől és bájtól sugárzó vallási életét, megeleveníti isteneit, halandóvá tévén őket, és örök életet ad halandó hőseinek, megénekelvén őket. A görög gondolkodás egész iránya alkalmas volt rá, hogy értelmet és érzést egyesítsen. így támadtak népies mondái és tankölteményei csaknem egy időben és Így támadt oly korban, mikor még a mithologia sem alakúit ki egészen, ennek a hitvilágnak a bírálata, a számtalan istenség mellett az egységes ősanyag.
Ahol a költészet oly virágokat hajtott, minők Homeros fenséges költeményei, ott a filozofia is csak nagyszerű eszmékkel léphetett elé. E nagyszerű eszmék ma gyermekesek: akkor forrongásba hozták a művelt világot; és méltán, mert egészen új irányt adtak a gondolkodásnak, és oly ösztökéül szolgáltak, mely mindig előbbre vitte a vizsgálódást, nem hagyva pillanatig sem időt a gondolat nélküli, renyhe megállásra.
Mikor kezdődött ez a kritikai gondolkodás, azt felette nehéz volna megmondani. «Minden kezdetet kicsinységének vagy látszólagos jelentéktelenségének homálya föd el». De hol is az az éles szem, mely ez átmenetet észre tudná venni? Gondoljuk csak meg, mily sokszerű elemekből van a mi görögünk összetéve. Kedélye sugárzó, gyermekies: benne mesék és mondák kelnek csodálatos lényekről, kik villámokat szórnak vagy nyíllal lövöldöznek a halandókra, és erősebbek amaz óriásoknál, kik az Ossát a Pelionra döntik; és képzeletében ez istenek eljárnak halandó lényekhez, egyszer vidám lakomára Peleus királyt ünnepelni, máskor tréfából, unalomból vagy szerelemből. De elméje azért éles és mindenek fölött gyakorlati; a föld terméketlen és Keletnek dús kincsei oly kivánatosak a görög egyre azon töri a fejét, hogy létesítsen nyereséges kereskedést Kis-Ázsia gazdag népeivel. Vissza