Pillangós őszök | |
Az új ősz nekem mindig új év, új élet kezdete volt | |
Albérlet az Erzsébet körúton | 7 |
Múltam és jövőm a mérlegen | 9 |
No és a jelenem? Kemény Simon néhány szót ejt a háborúról és várható következményeiről | 10 |
Déli dáridóim újabb színhelye: a Hangli | 11 |
Megint csak nyelte a talpam a Várost, egyre mohóbban | 12 |
Kitört a háború. Igaz-e a mondás, hogy "minden csoda három napig tart"? | 13 |
A novella sugalló istene csak nem akart meglátogatni. Viszont az átkeresztelés sem segített | 16 |
A "hadigazdálkodás" előszele. Kihez megy a pénz? | 17 |
Pártfogóim azért még akadtak. Néhány szó az "üvegkalickám"-ról. Főbérlőnőm dühös elmarasztalása | 18 |
Justtal sodort össze megint a szerencse. Just "elad" engem. Íratlan szerződés köt "munkahelyeim"-hez | 19 |
Vadászok voltunk a nagyváros kőrengetegében húszévesen valahányan | 21 |
Utazásaim. Váratlanul megjártam az Északi-sarkot. S onnan egyenest a Szaharába csöppentem | 21 |
Igen, hiányzott valaki az életemből | 25 |
Megint egy magányos karácsony | 29 |
Hinni vagy nem hinni | 31 |
Futó érzések | 32 |
Nem szerettem az ünnepeket | 33 |
A lakások különféle nemeiről | 34 |
A vasárnapi és a hétköznapi moziról | 34 |
A vasárnapok és ünnepek utálatának rövid indoklása | 35 |
Délutáni kedves álmaimból egy nap alaposan fölébredtem | 36 |
Anni elment ugyan, de mindennél jobban enyém maradt | 37 |
Tiszta vágyakozások és képzeletbeli feketemisék egyszerre. S az ezeket követő éjszakák | 38 |
A Sors igazságtalan elosztásairól részletesebben | 38 |
Környezetrajz a Dohány utcai lakásunkról. Apró jellemvázlatok és helyzetképek | 39 |
Rózsi | 40 |
Szerelmi levelezés a falon | 41 |
Miért féltem Rózsihoz? A Pitralon | 42 |
Nem kellett Rózsi, mert csak az elérhetetlen izgatott | 42 |
Ugyan mi lesz a történetek sorsa? | 44 |
Milyen vágy íratja velem önéletrajzi regénysorozatomat? | 45 |
Véletlenül összeakadtam Guxával, és életem szinte megváltozott. Pillanatfelvétel Guxáról | 46 |
Napjaink menetrendje. Hogy lógtuk el az időt Guxával? | 48 |
Guxa az én magántitkárom volt egy vas fizetség nélkül | 49 |
Az Athenaeum könyvkiadó szerkesztősége egy villanás erejéig | 50 |
Mécs Imrével társadalmi életet életem két injekció között. Mécs Imre egyik "pompás" ötlete | 51 |
A főméltóságú úr helyett az Erdei Tündért énekeltem meg | 51 |
A versírásról, mely szinte szertartás volt az életemben. Egy költemény váratlan-véletlen megszületése. A címe: Anna Kovalcze | 52 |
A művek fontos helyet foglalnak el az író kalandjai között | 55 |
Mindig volt egy vagon címem, melyek különböző művek megírásának vágyát takargatták. a gonosz angyal címet egy önéletrajzi könyvre tartogattam | 56 |
Az önéletrajzírási mániámról. És arról, hogy a remekmű független az író szándékától | 57 |
Gux az Anna Kovalczéról | 58 |
Miért szégyelltem verskézirataim első fogalmazványait? | 59 |
A "proli állatok" testközelből | 61 |
A bosszú | 63 |
Miért tűnnek el fontos vagy fő szereplői életemnek e vallomások lapjairól? | 65 |
Arról, hogy egy kezdő író nem élhet vidéken | 66 |
Cserélődtek a barátaim, és a nők is váltogatták egymást életemben. A "vitéz" címről | 67 |
Szükségem volt a nőkre, mert ők voltak a legfőbb múzsáim. Minthogy tárcát nem tudtam írni, kitaláltam magamnak a "mese felnőtteknek" műfaját | 68 |
Vitéz Szomoróczy Sándor váratlan és megdöbbentő vallomása | 70 |
Bánatomat Kosztolányi Ádámhoz cipeltem el, magamat is alig vonszolva közben. Miért tört ki Ádám szerint a második világháború? | 71 |
Hogy miért is fájt tulajdonkápen Vali eltűnése? A ki nem élt szexualitásról | 73 |
Egy véletlen folytán a testi nárcissismus csapdájába estem | 73 |
Behívó a sorozásra. Nem buzgott bennem túlzottan a harci kedv, mert valahogy nem voltam született militarista | 76 |
Egy életmentő nagy ötlet megszületése és a vele kapcsolatos morfondírozás. Még egyszer az őszinteségről, az igazmondásról | 77 |
Sorozáson. Talán az első komoly "mázli" életemben | 79 |
Úgy éreztem, hogy már beléptem a Halhatatlanság előszobájába | 80 |
Just díjmentes utazási tanácsai (Általában folyt az életre való ingyenes kiképzésem) Pillanatfelvétel a hadihelyzetről | 81 |
Végül is mit vigyen magával nyaralásra az ember egy kofferban? Mások összes műveinek ösztönző hatása eredendően lusta természetemre és alkatomra | 83 |
De közbeköpött a Sors. Kiűzettem a görög katolikus paradicsomból | 86 |
Angyali halott lírikusok társaságában egy eleven gonosz angyal | 89 |
Néhány villanásra megint a háború. Jaj, Párizs, ó, Párizs! Mi lett veled képzeletbeli hazám, mondd? | 90 |
Kneipp-kúrám. Egy csendőr, közelebbről. Ennek kapcsán: tűnődés a Hatalom őreiről | 93 |
Egyszerre csak hirtelen elegem lett a nyaralásból. Ennek az érzésnek bővebb fejtegetése és taglalása. Vágy Budapest után | 94 |
A vágyam lázat is produkál. Keserves utazás vissza az Ígéret Földjére, Budapestre | 97 |
Megérkezésem Pestre | 99 |
Meguntam megint a pesti katlant. Új égtájak felé hajóztam | 101 |
Olvasmányaim, unalmamban. A beleélés, az azonosulás művészetéről | 103 |
Csapongás összevissza. A központban mégis humorérzékem áll. De nőkről is lesz benne szó | 105 |
Milyen irodalmi arckép lebegett előttem magamról? Az elképzelés és a valóság egybevetése | 110 |
Pedig az életben sokkal inkább bohóc voltam, vagy udvari bolond | 111 |
Nők közelsége. Meglepő felfedezés a könyvespolcon. Pletykák a "Kastélyról" | 112 |
Sokat üldögéltem a Körtefa árnyékában. Mire jó a zsebtükör, többek között? Diétára fognak | 114 |
Kosztolásaimról. Egy villanatra megint háború | 116 |
A mehetnék. Szívszorító emlékem az Ipolyságról | 117 |
Az egekből aláereszkedő haver véleménye a hadihelyzetről. Hasznos kitérő arról, hogy hogyan szoktam társalogni | 118 |
Az orvosok mértéktartó csepülése. Elviselhetetlen keserveim nagyvonalú ecsetelése | 121 |
Mint a vándormadarak ősszel | 123 |
Ezerkilencszáznegyvenegy ősze jött | |
Egy verseskönyv vagy inkább -füzet megjelentetésének terve merült fel bennem | 125 |
Egy albérletiszoba-hirdetés állított meg az Emke előtt | 127 |
Rövid kitérő: "Mindent vissza! Erdélyt vissza!" | 130 |
Helyszíni közvetítés egy hónapos szobából | 131 |
Egy havi folyóirat belügyei a negyvenes évek elején | 134 |
Munkatársi összejövetelek a Centrál Kávéházban | 136 |
Arckélpvázlat egy fiatal papköltőről, akit Tűz Tamásnak keresztelt el a szeszélyes Végzet | 138 |
Levél Tűz Tamáshoz (S ami a sorok mögött volt) Just Béla egy új Weöres-versre hívta fel figyelmem | 140 |
Igazán serkentő hatással van rám Weöres verse. Egy mesekísérlet. S hogy kommentáltam mindezt egy Tűz Tamáshoz írott levélben | 143 |
Megzenésítik egy versemet. Rövid elmefuttatás a nyelvvédő mozgalomról | 146 |
Irodalmi süvölvények a Centrálban | 148 |
Néhány mondat arról, hogy egy kávéház éjjel-nappal nyitva volt. Összevonó, kristályosító emlékezetemről | 150 |
Egyetlenestévé sűrűsödött a Centrál-élményem | 151 |
Talán ennek a Centrál-estének köszönhettem egyik legszebb, legkedvesebb versem. Néhány szó a Havas éjszakák-ról | 155 |
A "Lap" csak nem akart világhódító útjára indulni. Bárány Tomi és Garzó Gyuri futólag | 158 |
Valami mindig történt a Centrálban | 159 |
Lovass Gyula és Vajda Endre, egy-egy villanatra. Megszívlelendő tanácsokkal látnak el | 162 |
Rozoga egészségi állapotomról | 165 |
Rövid kitérő akkori prózaeszményeimről, prózastílusomról, bő idézetekkel | 166 |
Túlzsúfolt napjaim. Pár szó szaporodó könyvtáramról | 169 |
Környezetrajz a Rákóczi úti lakásról. Miniatűr arcképvázaltok az Urián család tagjairól, akikkel együtt éltem | 171 |
Egy vadonatúj barát: Urbán Ernő | 178 |
Folyton változtak a barátaim: emberek jöttek-mentek az életemben | 179 |
Újból a háborúról | 181 |
Tűz Tamás verseskötetének kritikai visszhangját szervezem | 181 |
Lovass Gyusziról megint. És a Napkelet-asztalról | 182 |
Majthényi György elkomorodva nézte Lovass Gyuszi tenyerét | 182 |
Biembauer úr meghív ebédre. Mi volt ennek az ebédnek a hátterében? | 184 |
Az egyetem jó vadászterületnek bizonyult. A nőkről és magamról. Sok minden eljutott hozzúám úgy, hogy csak hallottam róluk | 186 |
A filmszínésznő-típusok között szinte már megtaláltam női ideáljaimat | 189 |
Köröttem az egyetemen szoknyák suhogtak.. | 192 |
Mindenki tudta, hogy ki vagyok | 193 |
Az egyetemen is új nemzedék volt készülődőben | 195 |
Azt hittük: ránk vár a Jövő... | 196 |
Kagylószerűségemről és az élményporszemekről | 198 |
Nem voltunk felelősek tehetségünkért, de esetleges tehetetlenségünkért sem | 199 |
Sokszor tűnődtem "írói alkatom"-ról | 200 |
Kiben lehet meg barátaim közül az Emlékezés adománya-átka? | 201 |
Elképzelésem a memoárról. Egy kalap alatt: Montaigne, Saint-Simon és Krúdy | 203 |
Egy Proust-mondatról. Már nem volna szabad halogatnom a verseskötetem "tető alá hozását" | 205 |
Reménykedtem abban, hogy jelenlegi barátaim örökké barátaim maradnak | 209 |
Proust és Krúdy mondatairól. A tanulmányíró Kosztolányiról | 213 |
Az udvarias szerző - akárcsak a franciák - felhívja olvasói figyelmét előzőleg már megjelent műveire | 213 |
Mennyibe került egy kiadónak egy könyv, és mit keresett rajta? És mit kereshetett az író? Just atya meg magyarázza, hogy mennyire fontos az eladhatóság szempontjából egyérdekes, figyelmet felkeltő könyvcím | 214 |
Kosztolányi a halála után sem szűnt meg folyamatosan alkotni. A Lángelmék és a Kortársak remek portréi. Csáth Géza, Charles Lamb, Osvát Ernő | 215 |
Melyik Kosztolányit szerettem ekkor a legjobban, melyik állt a legközelebb hozzám? | 218 |
Rövid kitérő Márairól. Megdöbbenéssel olvastam Mágia című novellás kötetét | 220 |
Horváth János és a Magyar Versek Könyve. A magyar költészet kisebb állócsillagai | 221 |
Mindenáron szerelmes akartam lenni Mária-Lujzába. És ennek következményei | 222 |
Szívfájdalmak, képletesen és a valóságban. "Sokat szerelmeskedik, Végh bácsi!" | 224 |
Valéria, egy színinövendék. A csókolózás technikájáról | 226 |
Egy erősebb kutya: Füsi Jóska | 228 |
Mit eredményezett ez a találkozás? Utórezgései | 231 |
A Vigilia sátrában. Arany János váratlan üzenete | 233 |
Van egy le nem írt magyar irodalom is. A lelkianatómia-atlaszról | 235 |
Egy délután Lovass Gyulánál. Kikre hívta fel a figyelmem? Hogy látott Lovass Gyula engem, életemet és műveimet? Vajon valóban átalakítottam-e a valóságot? | 237 |
Rövid eszmefuttatás száz darab Végh Györgyről (Amikor egy is sok!) | 242 |
Egy újabb nyaralás. Tatatóváros, Komárom | 243 |
Győr. Tűz Tamásék. Romlékony gyomromról | 246 |
1941. június 22. vasárnap. Ész nélkül vissza Pestre. Levél Tűz Tamáshoz | 247 |
Verseket szerettem volna írni. Elsötétítő táblák az ablakokon. Kassa bombázása. Még szerencse, hogy nálam volt a ballonom | 250 |
Az orvosok egyszerűen elképesztettek | 252 |
Tulajdonképpen csak most kezdtük érezni igazán a háborút. Újabb SAS-behívók. A légből indított apró, mesterséges földrengések | 253 |
Hirtelen minden elsötétedett. Budapest fényei is eltűntek | 254 |
Külső sötétséggel a belső sötétség is egyenesarányban nőtt. Aki tudott, félreállt vagy legalábbis félrehúzódott | 255 |
A kényszerű bezártság miatt többet dolgoztunk és olvatunk | 257 |
Weöres Sándor, az ember és a költő. Ezerévenként egy születik ilyen | 259 |
Kellenek-e egy emlékiratba vérbő figurák? Füsike. Ő olasz volt, én francia. A naplóról. A villámesszéről. Weöres Sándor a Mostoha éveim-ről. Vajon igaz-e, amit Weöres erről a könyvemről mondott? | 262 |
Önarcképem - még 117 kötetben. Folytonos kitérőimről. A labirintusos ember. Úgy írtam, ahogy elképzeltem magamnak Lautréamont-t | 266 |
Just atya szerint 4-5 regényből meg lehet élni egy életen át | 267 |
Egy patrecédula. Taxiba vágtam magam. Egy este nevelőanyámnál: a múlt, a jelen. Mi lett a régi-régi gyermekkori ismerősökből? | 269 |
Rövid számadás az elmúlt négy évemről | 276 |
Rozsnyón. Egy detektív kotorászik a bőröndömben. Tubi két cseh költőről mesél nekem. Az egyik ezzel a felkilátással hagyta abba egy nap a versírást: "Nincs több mondanivalóm!" | 277 |
Kálvária a gyomrommal. Röntgen- és savvizsgálat. Diéta. Haskötő | 280 |
Egy pokoli élmény. Tulajdonképpen Füsi Jóska lenne Horváth Béla? | 282 |
Próbáltam verset írni. A képzeletben és álmaimban élő embertípusról. Az elkövetkező heteknek csak verstörténete van | 284 |
Egy meleg, napsugaras szeptemberi vasárnap délután | 289 |
Én meggyógyultam, de Anni belehalt | 290 |
Meghalt Babits is. Kik voltak ott a temetésén? Ha akkor egy váratlan bombatámadás mindnyájunkat elpusztított volna | 291 |
1941 szeptembere | |
Lázas hörghurut vett le a lábamról. Pápai Ernő "műintézete". A Havas éjszakák nyomdaköltéségről. Előfizetési felhívások. A megjelent karcsú kötetecske. Milyen élményt jelent kézbe venni? | 293 |
A könyvkomponálás művészetéről. A bibliofil könyvekről. Szerettem volna eredeti lenni dedikálásaimban is | 298 |
A magyar irodalom túlzottan felnőtt irodalom. Benedek Marcell Lautréamont-ról érdeklődtem | 300 |
Régi tervem volt már, hogy könyvet írok magamról | 302 |
Néhány szó a Pillangós őszök-ről | 304 |
Hogyan hatottak rám azok a kritikák, amiket a Havas éjszakák-ról írtak? | 305 |
Arról, hogy még a kedvezőtlen bírálat is jobb, mint ha agyonhallgatják a könyvet | 307 |
Szinte több sort írtak a Havas éjszakák-ról, mint ahány verssor volt a kötetben. Szemelgetés a kritikákból és arról, hogy én hogyan reagáltam rájuk | 308 |
Már ekkor éreztem, hogy nem lesz könnyű dolgom a magyar irodalomban. Nagy tehertétel volt a származásom és az, hogy európai szerettem volna lenni | 313 |
Volt-e célja vagy értelme életemnek? Sajnos végzetesen pesti voltam. Az irodalom szerepéről - ahogy én láttam akkoriban | 312 |
Néhány idézet még - hogy rámutassak a kritikák ellentmondásaira | 313 |
Weöres Sándor és Tűz Tamás levele a Havas éjszakákról | 317 |
A kritikák hatása elhatározom, hogy valódi "enfant terrible" leszek. Kik álltak legközelebb hozzám a külföldi költők közül? | 318 |
Illyés Gyulával randevúztam egy kávéházban. Mit mondott a "gyomorbajomra"? | 320 |
Valószínűleg csak mafla voltam. És lelki köldöknéző: valamiképpen lágyabb-nőisebb alkat | 322 |
Jövőnket - barátaimmal együtt - csak az álmok torzító tükrében láttam. Felrémlett a múltból Kemény Simi bácsi előadása a karrierről. De bizonyára van ez alól kivétel - és az én leszek | 323 |
A reális élethez is volt azért némi érzékem. Én is felcsapok mecénásnak. Egy villanyborotva története. Kié volt a téglavörös sportöltöny? | 325 |
A háború még mindig tőlünk messze dúlt. Egy film és két könyv | 327 |
A Centrál-banda szétzüllött. A Sörkatakomba-társaság lépett helyébe az életemben | 329 |
Váratlanul klubot alapítottunk. Meglepő, sőt páratlan volt, annyi biztos | 330 |
Néhány könyvecske, ami hatással volt rám. Hogy miféléket fogok még írni, ha sikerül kiásnom magam emlékeim kásahegye alól. Egy-két szó más írók "elképzelt" könyveiről - Szerb Antal A világirodalom története alapján | 333 |
Életem szakadatlan menekülés volt akkoriban. A várost nagy "anyaméh"- ek éreztem-láttam | 335 |
Szombat déltájt a Diárium szerkesztőségében | 337 |
"A mandula a tüdő bekkje!" | 339 |
Egy estét és éjszakát töltöttem Horváth Bélánál, én, a fordított Oscar Wilde | 341 |
A "vox humana" és a "vox literiaria". A neokatolikusok kicsit közelebből. Én, a pogány írom meg a Három csöndes őzikéről című verset | 346 |
Arról, hogy hányféle árnyalatú iró nem voltam. Kik érdekeltek a legjobban a német költők közül? És mért nem olvastam mégsem őket? Szellemi konzervkészlet magányos cellámban | 349 |
Megírtam az Auguste Corbeille első fejezetét, anélkül, hogy tudtam volna | 351 |
Hogy mennyire erős volt bennem az "önkritika" huszonkét éves koromban. Sikerült-e félig-meddig kívülről látnom magamat? Az irodalom múló divatjairól | 353 |
Sokféle prózámról. Egy vad és izgága kamasz örököse vagyok a mai napig is, sőt talán halálomig | 355 |
A jövő könyveiről. És talán arról is, hogy szerintem milyen lesz a jövő társadalma | 356 |
Első verseskötetem megjelenése után egy ideig bizonytalanul tébláboltam sokasodó irodalmi terveim megvalósítása közben. Az Auguste Corbeille csodálatos kalandjai - három lázas hét alatt | 358 |
A Hitler-paródia. Egy pillanatra beúszik a valódi háború is | 360 |
Az Auguste Corbeille első olvasói. Kulcsár Dodó beadta előzetes cenzúrára. Rövid tűnődsé az akkori cenzúráról. Volt-e a cenzorokba némi szabotálás vagy cinkosság? | 363 |
Vihar előtt | |
Eddigi emlékezéseim. Számadás és egyben fogadalom | 369 |
Kritika A gonosz angyal első részéről | 369 |
"Kegyelem s fegyelem" | 373 |
Hogy mért tettem ezt a fogadalmat? | 379 |
S még egy rövid kis kitérő arról, hogy semmi sem fenékig tejfel.Még egy üdülő sem | 385 |
Újabb - régies - fohász az emlékezéshez | 390 |
Ezerkilencszáznegyvenkettő tavasza-nyara | 392 |
Megszólal a telefon | 392 |
Az Auguste Corbeille jelentőségéről | 397 |
Tűnődés a negyvenes évek sajtójáról. Néhány akkori lapról, újságról | 402 |
A Centrál Kávéház és némely átjáróhelyeim. Ábrándozás arról, hogyan fogadják majd kollégáim Auguste Corbeille-t? Még a már halott Babits is! | 406 |
Arcképvázlat Zigány Miklósról, sok egyéb tűnődéssel | 409 |
Mécs Imrénél. Lehetett-e volna Mécs Lászlóból "kormányzóhelyettes"? | 417 |
Stühmer Frici egy pillanatra. Urián néni kifőzdéje | 421 |
A konyhában kifőzde volt | 424 |
Kemény Simon a prosperitásról, a háborúról, annak várható kimeneteléről, s hogy: "a vér nem válik vízzé" | 426 |
Ami a prosperitásból beszűrődött egy lakásba | 431 |
Ami a háborúból beszűrődött ugyanebbe a lakásba | 435 |
Hogy miért utáltam a németeket? (Mármint a náci németeket) | 439 |
S hogy mért tűrtem mégis ölbe tett kezekkel a garázdálkodásaikért? | 441 |
Váratlanul érettebb lett a gondolkodásom | 445 |
Éppen csak fölvillan egy "vén salabakter": Füst Milán | 446 |
És jött a vihar... | |
Auguste Corbeille csudálatos kalandjai | 451 |
Az olvasóhoz | 453 |