Bevezetés: Mi a filozófia? | 9 |
Az ókor: a filozófia kifejlődése | 14 |
Az ókori Kelet | 15 |
Egyiptom és Mezopotámia | 15 |
India | 16 |
Kína | 17 |
Az antik filozófia kezdetei | 19 |
Az ióniai természetbölcselet | 21 |
A dél-itáliai-szicíliai természetbölcselet | 22 |
Az antik fölvilágosodás | 24 |
A szofisták filozófiája | 25 |
Az atomista filozófia | 27 |
Az athéni klasszikus filozófia | 30 |
Szókratész | 30 |
Platón | 33 |
Az antik filozófia vége | 44 |
Az epikureusok és a szkeptikusok | 45 |
A cinikusok és a sztoikusok | 47 |
Az újplatonizmus | 50 |
A kereszténység és a középkori filozófia | 56 |
A kereszténység | 56 |
Zsidó források | 57 |
Antik források | 58 |
A patrisztika | 58 |
A dogmatikai harcok | 59 |
Az egyházatyák filozófiája | 62 |
A skolasztika | 63 |
A skolasztika kezdetei | 64 |
A korai skolasztika | 67 |
A skolasztika virágkora | 68 |
A késői skolasztika | 73 |
Az újkori filozófia kezdetei | 78 |
Reneszánsz és reformáció | 79 |
A modern természettudományok megalapozása és a reneszánsz természetfilozófia | 79 |
Humanizmus, reformáció és a reneszánsz társadalomfilozófia | 83 |
Az újkori filozófia megalapozása | 89 |
Bacon: az empirizmus | 89 |
Descartes: a racionalizmus | 93 |
Pascal: a szentimentalizmus | 96 |
Az újkori filozófia első nagy rendszerei | 97 |
Hobbes: a testek | 98 |
Spinoza: Isten vagy a természet | 100 |
Leibniz: a monászok | 105 |
A fölvilágosodás | 110 |
Brit empirizmus és utilitarizmus | 111 |
Locke: materialista szenzualizmus | 111 |
Berkeley és Hume: idealista szenzualizmus | 113 |
Mandeville, Smith és Bentham: az utilitarizmus | 115 |
Francia racionalizmus és "értelmes egoizmus" | 117 |
Bayle, Voltaire és Montesquieu: a deizmus | 118 |
La Mettrie és Holbach: mechanikus materializmus és ateizmus | 120 |
Helvétius, Diderot és Concordet: az értelmes egoizmus problémája | 122 |
Svájc, Itália, Németország: szentimentalizmus és historizmus | 125 |
Rousseau: a szentimentalizmus | 125 |
Vico és Herder: a historizmus | 128 |
A német klasszikus filozófia | 132 |
Kant: "kritikai" idealizmus | 133 |
"Kopernikuszi fordulat" a filozófiában | 135 |
A "magábanvaló dolog" és az "általábanvett tudat" | 138 |
A "gyakorlati ész" követelményei | 139 |
Fichte: "szubjektív" idealizmus | 148 |
Hegel jénai korszaka és "A szellem fenomenológiája" | 150 |
A hegeli "objektív" idealizmus rendszere | 154 |
Hegel történelemfilozófiája és dialektikája | 157 |
A polgári filozófia vége | 162 |
A pozitivista tudományfilozófiák | 164 |
A természettudományos materializmus | 164 |
A klasszikus pozitivizmus | 165 |
A pragmatizmus és a logikai pozitivizmus | 167 |
Az irracionalista életfilozófiák | 169 |
Schopenhauer és Kierkegaard | 170 |
A századforduló: Bergson, Nietzsche, Spengler | 173 |
Az exisztencializmus | 175 |
A klasszikus filozófiai hagyomány | 179 |
Újkantianizmus és újhegelianizmus | 179 |
Modern vallásos filozófiák | 182 |
Wittgenstein: a hagyományos filozófia megszüntetése | 185 |
A marxizmus és a filozófia meghaladása | 190 |
Marx és Engels: a marxizmus megalapozása | 191 |
A marxizmus forrásai | 191 |
A polgári társadalom anatómiája | 914 |
A filozófia meghaladásának programja | 201 |
A századforduló marxizmusa és a leninizmus | 205 |
A II. Internacionálé irányzatai és fölbomlása | 206 |
Lenin és a leninizmus | 216 |
A XX. század marxizmusa | 216 |
Az úgynevezett "marxizálás" | 216 |
Az alkotó marxizmus lehetőségei | 219 |
Befejezés: mire való a filozófia? | 226 |
Időrendi táblázat | 230 |
A fontosabb filozófiai művek jelentése | 246 |
Mutató | 249 |