| Bevezetés: Mi a filozófia? | 9 |
| Az ókor: a filozófia kifejlődése | 14 |
| Az ókori Kelet | 15 |
| Egyiptom és Mezopotámia | 15 |
| India | 16 |
| Kína | 17 |
| Az antik filozófia kezdetei | 19 |
| Az ióniai természetbölcselet | 21 |
| A dél-itáliai-szicíliai természetbölcselet | 22 |
| Az antik fölvilágosodás | 24 |
| A szofisták filozófiája | 25 |
| Az atomista filozófia | 27 |
| Az athéni klasszikus filozófia | 30 |
| Szókratész | 30 |
| Platón | 33 |
| Az antik filozófia vége | 44 |
| Az epikureusok és a szkeptikusok | 45 |
| A cinikusok és a sztoikusok | 47 |
| Az újplatonizmus | 50 |
| A kereszténység és a középkori filozófia | 56 |
| A kereszténység | 56 |
| Zsidó források | 57 |
| Antik források | 58 |
| A patrisztika | 58 |
| A dogmatikai harcok | 59 |
| Az egyházatyák filozófiája | 62 |
| A skolasztika | 63 |
| A skolasztika kezdetei | 64 |
| A korai skolasztika | 67 |
| A skolasztika virágkora | 68 |
| A késői skolasztika | 73 |
| Az újkori filozófia kezdetei | 78 |
| Reneszánsz és reformáció | 79 |
| A modern természettudományok megalapozása és a reneszánsz természetfilozófia | 79 |
| Humanizmus, reformáció és a reneszánsz társadalomfilozófia | 83 |
| Az újkori filozófia megalapozása | 89 |
| Bacon: az empirizmus | 89 |
| Descartes: a racionalizmus | 93 |
| Pascal: a szentimentalizmus | 96 |
| Az újkori filozófia első nagy rendszerei | 97 |
| Hobbes: a testek | 98 |
| Spinoza: Isten vagy a természet | 100 |
| Leibniz: a monászok | 105 |
| A fölvilágosodás | 110 |
| Brit empirizmus és utilitarizmus | 111 |
| Locke: materialista szenzualizmus | 111 |
| Berkeley és Hume: idealista szenzualizmus | 113 |
| Mandeville, Smith és Bentham: az utilitarizmus | 115 |
| Francia racionalizmus és "értelmes egoizmus" | 117 |
| Bayle, Voltaire és Montesquieu: a deizmus | 118 |
| La Mettrie és Holbach: mechanikus materializmus és ateizmus | 120 |
| Helvétius, Diderot és Concordet: az értelmes egoizmus problémája | 122 |
| Svájc, Itália, Németország: szentimentalizmus és historizmus | 125 |
| Rousseau: a szentimentalizmus | 125 |
| Vico és Herder: a historizmus | 128 |
| A német klasszikus filozófia | 132 |
| Kant: "kritikai" idealizmus | 133 |
| "Kopernikuszi fordulat" a filozófiában | 135 |
| A "magábanvaló dolog" és az "általábanvett tudat" | 138 |
| A "gyakorlati ész" követelményei | 139 |
| Fichte: "szubjektív" idealizmus | 148 |
| Hegel jénai korszaka és "A szellem fenomenológiája" | 150 |
| A hegeli "objektív" idealizmus rendszere | 154 |
| Hegel történelemfilozófiája és dialektikája | 157 |
| A polgári filozófia vége | 162 |
| A pozitivista tudományfilozófiák | 164 |
| A természettudományos materializmus | 164 |
| A klasszikus pozitivizmus | 165 |
| A pragmatizmus és a logikai pozitivizmus | 167 |
| Az irracionalista életfilozófiák | 169 |
| Schopenhauer és Kierkegaard | 170 |
| A századforduló: Bergson, Nietzsche, Spengler | 173 |
| Az exisztencializmus | 175 |
| A klasszikus filozófiai hagyomány | 179 |
| Újkantianizmus és újhegelianizmus | 179 |
| Modern vallásos filozófiák | 182 |
| Wittgenstein: a hagyományos filozófia megszüntetése | 185 |
| A marxizmus és a filozófia meghaladása | 190 |
| Marx és Engels: a marxizmus megalapozása | 191 |
| A marxizmus forrásai | 191 |
| A polgári társadalom anatómiája | 914 |
| A filozófia meghaladásának programja | 201 |
| A századforduló marxizmusa és a leninizmus | 205 |
| A II. Internacionálé irányzatai és fölbomlása | 206 |
| Lenin és a leninizmus | 216 |
| A XX. század marxizmusa | 216 |
| Az úgynevezett "marxizálás" | 216 |
| Az alkotó marxizmus lehetőségei | 219 |
| Befejezés: mire való a filozófia? | 226 |
| Időrendi táblázat | 230 |
| A fontosabb filozófiai művek jelentése | 246 |
| Mutató | 249 |