A Gömör-Tornai-karszt (Aggteleki-karszt és Szlovák karszt) és a Cserehát

Előszó

A Gömör-Tomai-karsztot a legtöbb ember a világ kulturális és természeti örökségének kitüntető névsorába fogadott barlangjai miatt ismeri. A Baradla-barlangot - nem túlzás ezt állítani - évezredek óta látogatják Nehéz elképzelni, hogy az őskor embere kizárólag a menedéket, vagy a vízszerzési forrást látta benne, és nem érintették meg a barlang impozáns méretei és csodálatos cseppkőalakzatai. Mindenesetre a Baradla és az elmúlt évtizedekben felfedezett számos barlang azóta is a látogatók százezreinek nyújt testi és szellemi felfrissülést, a légzőszervi megbetegedésben szenvedőknek enyhülést vagy sokszor teljes gyógyulást. A karszt természetesen sokkal több ennél. Növény- és állatvilága, táji szépsége, kulturális emlékei már régóta a kirándulások kedvelt célpontjává tették. A trianoni határok kettészakították ezt a történelmében, gazdaságában és hagyományaiban egységes tájat. Ma ismét eljött az ideje, hogy az Aggteleki és a Szlovák Karszt Nemzeti Park, valamint a két ország vállalkozóinak, civil szervezeteinek és településeinek együttműködése révén ez az egykor gazdag vidék új fejlődési pályára kerüljön. Az Aggteleki Nemzeti Park természetvédelmi tevékenysége a bemutatva megőrzés elvére épül. A turizmus - ha megfelelő infrastruktúrával látják el és jól szervezik - hosszú távon is fenntartható tájhasználati forma. A nemzeti parkok olyan infrastruktúrát építenek fel, amely lehetővé teszi az egyébként igen érzékeny és sérülékeny természeti értékek bemutatását. A védelem természetesen az élővilág zavartalansága érdekében szükségszerű korlátozásokat is jelent. Az Aggteleki Nemzeti Park évről évre több látnivalót, színvonalasabb programot és egyéb szolgáltatást igyekszik kínálni az idelátogató turistáknak. A Baradla-barlang egyedülálló természeti adottságú Hangversenytermében egyszerre akár ezer vendég élvezheti a Gömör-Tornai Fesztivál és az Aggteleki-Jósvafői Hagyományőrző és Művészeti Napok keretében megrendezett nép-, könnyű- és komolyzenét egyaránt tartalmazó koncertsorozatot. Minden évben több és több látogatója van a határ mindkét oldalán szervezett falunapi ünnepségeknek és kulturális rendezvényeknek, sporteseményeknek. Az Aggteleki Nemzeti Park támogatja és segíti az önkormányzatok, civil szervezetek kezdeményezéseit, melyek a vidék fenntartható fejlődését, megismertetését, értékeinek feltárását és hasznosítását célozzák. A karszt látogatóforgalmának hosszú távon is jellemzője lesz a barlangok bemutatása, de egyre nagyobb szerephez jut az öko-, az aktív, a lovas-, a kulturális turizmus is Örvendetes, hogy egyre többen választják a környék csendes, nyugalmas kistelepüléseit a kikapcsolódás, pihenés, rekreáció színhelyéül, fejlődik a falusi üdülés. Utóbbi a népi lakóházak és a nem kevésbé értékes melléképületek megóvása szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír, ma már elmondható hogy néhány települést - így a Galyaság aprófalvait - a teljes elnéptelenedéstől mentette meg. A karszt értékeinek megőrzése nem lehet kizárólag a nemzeti park feladata. Természeti környezetünk, de még inkább kulturális értékeink, hagyományaink és tárgyi emlékeink megóvásához szükség van a terület lakóinak munkájára és a rendszeresen, vagy alkalmilag idelátogató vendégek figyelmére, sokszor türelmére is. Az ön, az Önök segítsége is szükséges ahhoz, hogy a karsztvidék számos értéke, látnivalója, ez a természeti és kulturális örökség utódaink számára is élvezettel és tanulsággal tudjon szolgálni. A Cserehát Magyarország egyik szinte elfeledett, de számtalan értéket hordozó tája. A karszt és az Eperjes-Tokaji-hegyvidék között húzódik meg, szerényen, de hagyományokban, emlékekben és látnivalókban annál gazdagabban. A szelíd dombok között kanyargó patakok, a völgyekben megbúvó aprófalvak, a fenséges nyugalmat árasztó fás legelők világa eddig elkerülte az iparosítást és az ezzel járó környezeti ártalmakat. A Cserehát északi részén megvalósítandó tájvédelmi körzet célja, hogy a természeti értékek megóvásán túl segítsen megőrizni és feléleszteni a tájat jellemző tradíciókat (hagyományos mező- és erdőgazdálkodás, gyepgazdálkodás, külterjes állattartás), melyekre egy „szelíd turizmus" építhető fel, mint a vidék egyik legfontosabb gazdasági erőforrása. Aki harmóniára, szépségre, tisztaságra és nyugalomra vágyik, látogassa meg a Cserehátot. Gyönyörködjön az Árpád-kori templomokban, a kastélyokban és kisnemesi kúriákban, a völgyi rétek tavaszi virágpompájában, a népi építészet emlékeiben vagy éppen a dombtetőkről megnyíló fenséges panorámában! Vegyük fel túracipőnket, pattanjunk kerékpárra vagy béreljünk fogatot ! Fedezzük fel együtt a Cserehátot!

Salamon Gábor az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója Vissza