Előszó
Festői környék, előkelő régi udvarház, hatalmas park, csend és nyugalom... Ez Remberg, a textilgyáros Goldbeg-dinasztia ősi birtoka. Itt él a család feje, az öreg Eduard Goldberg, s itt élt vele...
Tovább
Előszó
Festői környék, előkelő régi udvarház, hatalmas park, csend és nyugalom... Ez Remberg, a textilgyáros Goldbeg-dinasztia ősi birtoka. Itt él a család feje, az öreg Eduard Goldberg, s itt élt vele ötven évig tartó boldog házasságban felesége, Mathilde, a vidék szegényeinek pártfogója. Mélyen érző, jólelkű asszony, aki férje tiltása ellenére sem szakította meg a kapcsolatot a családból szerelme miatt kitagadott lányával, Florával. Halálos ágyán bevallja Eduardnak, hogy több mint húsz éven át titokban levelezett Florával, s utolsó kívánsága, hogy férje fogadja vissza a családba azóta komoly, érett nővé vált lányukat.
Mathilde halála után az öreg Goldberg Amerikába utazik és felkeresi Florát. Apa és lánya újra egymásra találnak, Flora felnőtt lánya, Claudia pedig a látogatás végeztével elkíséri nagyapját Németországba, az óhazába. A tehetséges, csinos fiatal lány állást vállal a család tulajdonában álló Goldber-műveknél, nagyapja azonban ragaszkodik hozzá, hogy származását titokban tartsák. Kedves ismerősként mutatja be, ami természetesen azonnal a legvadabb pletykákat indítja el. Pedig Eduard Goldberg csak védeni akarja a lányt, hiszen őt szánja örökösének a gyár élén. Ki másra is hagyhatná ezt a felelősségteljes munkát?
Legidősebb fia, Ulrich már évek óta sikkaszt a családi cégtől, s az így szerzett pénzt melegszívű fiatal barátnőjére, Irára költi. Nem is sejti, hogy üzelmeit nemrégiben leleplezték. Ira a férfi egyetlen menedéke jéghideg, az egész világot lenéző és megvető felesége, Margot elől. Margot Goldberg mellett senki nem marad: lánya, Rita Rembergbe költözik nagyapjához a családi birtokra, ahol jól érzi magát és nagyon boldog, mert titokban szerelmes Gero von Krachterbe, a nemesi származású gazdatisztbe. Ulrich és Margot fia, Bertram távoli város egyetemén tanul, csak a szünidőkre tér haza.
Vissza