Előszó
„Szemem tavában magadat látod: mint tükröd, vagyok leghűbb barátod."
Weöres Sándor
Az irodalom tükrében az iskola nagyon félelmetes és nyomasztó hely. Bolond Istóktól Nyilas Misiig, vagy Nemecsek...
Tovább
Előszó
„Szemem tavában magadat látod: mint tükröd, vagyok leghűbb barátod."
Weöres Sándor
Az irodalom tükrében az iskola nagyon félelmetes és nyomasztó hely. Bolond Istóktól Nyilas Misiig, vagy Nemecsek Ernőtől Harry Potterig mindenkinek meggyűlik a baja az iskolával, a kötelező tanulással, figyelemmel, időbeosztással.
Azután persze ha a nagy tudósok, jeles emberek visszaemlékezéseit olvassuk, vagy hallgatjuk, sokszor kiderül:
... már az iskolában ...
... amikor XY tanár arról beszélt...
.. amikor a gimnáziumban földrajz órán...
Különös dolog ez. Bizonyára nem csak a nosztalgia, a megszépítő messzeség változtatja meg véleményüket az iskoláról. Valami más titka kell hogy legyen, valahol máshol bújik meg a jó iskola.
Talán a mottónak választott Weöres Sándor idézet jelentheti az egyik lehetséges magyarázatot. Az őszinte nyílt tekintet, a baráti viszonyulás, a másik emberben rólunk tükröződő kép tisztasága lehet a titok. Ahol az emberi viszonyok szépek, ott az élmények és a megmaradó emlékek is megőrzik a szépet, a jót, az igazat.
Az iskolában csak akkor érezzük jól magunkat, tanárok, diákok egyaránt, ha a tekintetek nyíltak, ha a tükörképek visszamosolyognak és barátságosak. Évkönyvünkben egy ilyen nyílt, tiszta, mosolygós tanévnek állítunk emléket.
Fábián Bertalan
Igazgató
Vissza