A globális világ politikai földrajza

Felsőoktatási tankönyv

Szerző

Grafikus

Lektor

Budapest

'Dr. Bernek Ágnes: A globális világ politikai földrajza ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	435 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-19-4424-7
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 42544. Néhány színes illusztrációval, térképpel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"A globális világpolitikai földrajza" című egyetemi tankönyv elsődlegesen a hazai felsőoktatási intézmények földrajz szakos hallgatóinak készült, de a globális folyamatok részletes elemzése révén e könyvből a rokon társadalomtudományokkal foglalkozó hallgatók is megismerhetik világunk múltjának és jelenének kiemelt politikai földrajzi és geopolitikai kérdéseit. Napjaink új szemléletű politikai földrajzi irányzata egyre inkább interdiszciplináris tudományterületnek minősül, így e könyv minden olyan olvasó számára hasznos ismereteket fog nyújtani, akik szeretnék megérteni jelenlegi világunk "működését". "A világpolitikai iránytű kezelésének elsajátítása" semmihez sem fogható élményt jelent. Ehhez kívánnak nagyon sok sikert a Tisztelt Olvasóknak a szerzők!

Tartalom

Bevezetés	9
Globális világ - átalakuló politikai földrajz	11
A politikai földrajz "klasszikus" értelmezése	11
A globális világ meghatározó tényezői	13
Az "új szemléletű" politikai földrajz a XXI. század küszöbén	17
Jelen egyetemi tankönyv legfőbb célkitűzései	21
A világ "klasszikus" politikai földrajzi kérdései	23
Földrajzi szempontok a társadalomfejlődés vizsgálatához	23
A földrajzi környezet, mint a társadalmi-gazdasági feujlődés színtere	24
Az óvilági civilizációk földrajzi lokalizációja	29
A fejlődés "földrajzi ösvényei"	33
Gazdasági erőterek	34
Szintézis	38
A klasszikus politikai földrajz és geopolitika történeti áttekintése	40
A politikai földrajz és a geopolitika fogalma	40
Az ókor tudományosságának geográfiai, politikai vonatkozásai	41
A középkori politikai földrajz irányai	43
Felvilágosodás és az újkori forradalmak kora	46
A "hosszú" XIX. század	51
A XIX-XX. század fordulója: iskolák - irányzatok - képviselőik	58
Politikai földrajz és geopolitika a második világháború után (áttekintés)	66
Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezése	68
Bevezető	68
Az állam modern politikai földrajzi fogalma	70
Az állam fejlődésére vonatkozó politikai földrajzi elméletek	75
Államformák, államtípusok	77
A magyar politikai földrajz főbb ismérvei	81
Az állam történeti felfogása a politikai földrajzban	83
Az államok területe és határai	83
Az államok egymás közti viszonya, az államok közötti súrlódások	88
A magyar politikai földrajz	94
Magyarország történelmi múltja a XX. század elejéig, s ennek politikai földrajzi értékelése	95
Gróf Teleki Pál és a politikai földrajz	102
Összefoglalás	111
Teleki Pál életének főbb adatai	115
A világgazdasági globalizáció politikai földrajzi kérdései	127
A világgazdasági globalizáció	127
A globalizáció fogalma és értelmezései	127
A globális világgazdaság kialakulásának történelmi előzményei	129
A globális világgazdaság legfontosabb tendenciái	135
A globális világgazdaság térbeli szerveződése	142
A globális világgazdaság társadalmi kérdőjelei	145
A gyors technológiai fejlődés, mint a világgazdasági globalizáció alapja	151
A technológiai fejlődés hatása a termelés átalakulására	151
A kutató- és fejlesztőtevékenységek térbeli koncentrációja	158
Az e-business és a virtuális tér	159
A transznacionális vállalatok világgazdasági jelentősége	162
A komparatív előnytől a kompetitív előnyig	162
A transznacionális vállalatok világgazdasági jelentősége	163
A stratégiai földrajzi hely fogalma és a transznacionális vállalatok lokalizációs döntései	166
A transznacionális vállalatok nemzetközi tevékenysége - az elméletben és a gyakorlatban	167
A transznacionális vállalatok térbeli felépítése az intra-firm kereskedelem alapján	168
A transznacionális vállalatok központjai, vagyis "headquarter"-ei	171
Regionális jelentőségű üzleti központok	177
A transznacionális vállalatok termelési egységei	179
A monetáris világ, a ppénz "mindenhatóságának" politikai kérdőjelei	182
A nemzetközi tőkeáramlások alakulása napjainkban	182
A nemzetközi tőkeáramlások térbeli szerveződése	186
A nemzetközi pénz ügyi rendszer értékelése	188
A világ egyik legfőbb globális problémája, az adósságválság	190
Globális világ - átalakuló nemzetközi politikai kapcsolatok	205
A nemzetközi jog a globális világban	205
A nemzetközi jog fogalma	205
A nemzetközi rendszer	208
A nemzetközi jog alanyai	210
Humanitárius intervenció	219
A nemzetközi jog jelentősége	221
A nemzetközi politikai szervezetek a globális világban	227
A nemzetközi rendszer és az államok közötti együttműködés	227
A nemzetközi politikai szervezetek történeti előzménye - a Népszövetség	230
Az Egyesült Nemzetek Szervezete	232
Az Európai Unió	236
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete	241
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet	244
A nemzetközi biztonság fogalmának átértékelődése	248
A biztonság fogalma	248
A katonai biztonság és az államok közötti konfliktusok	249
A biztonság új tényezői	255
Az állam a globális világban	263
Az állam, mint politikai fogalom	263
Miért van szükség államra, milyen legyen a főhatalom? - Az ókori demokráciáktól a szerződéselméletekig	263
A liberális "éjjeliőr" államtól a szociális jóléti államig	268
Globális gazdaság és nemzetállam	278
Az állam a jog világában	286
Az állam fogalma	286
Az állami szuverenitás	287
Az államok keletkezése és megszűnése	288
Az államok elismerése	290
Az államforma	291
Az államformák típusai	291
Az államszerkezet	292
Az államterület	293
Az állam lakossága	294
Az állam funkciói	295
Az állam gazdasági szerepvállalásának kérdőjelei - a XX. század meghatározó gazdaságelméleti és gazdaságpolitikai irányzatai	297
Az állami szerepvállalás előtérbe kerülése a gazdaságelméletekben az 1970-es évekig: a keynesizmus vonulata	298
A liberalizmus előretörése az 1970-es évektől	302
A gazdaságelmélet zavara a kilencvenes években	304
Összefoglalás	308
Az ember szerepe a globális világban	311
Az emberi jogok helyzete a globális világban	311
A globalizáció és az emberi jogok nemzetközivé válása	312
Az emberi jogok egyetemessége	316
A gazdasági globalizáció hatása az emberi jogok érvényesülésére	320
Kisebbségi jogok - a globalizáció ellenszere?	325
Globalizálódó civil társadalom	326
Összegzés	328
Információs és tudástársadalom	330
Ismérvek	330
Tudásbázisú társadalom épül	333
A tanulási folyamat és az innovációs rendszer	345
A tudományos és technológiai bázis erősítése az oktatási rendszerrel és az életen át tartó tanulással	349
Az IT felhasználói	351
Epilógus	354
A nemzetközi migráció	356
A nemzetközi migráció fogalma, számbavételének lehetőségei	356
A nemzetközi migráció nagy régiók szerinti értékelése	363
Hosszú távú kilátások	380
Magyar dilemmák	382
A politika térségi és helyi szintjei	385
Helyi és térségi szereplők a globális folyamatokban	386
Politikai és közigazgatási térfelosztások	392
A közigazgatási térfelosztás	394
A területi közigazgatás nemzetközi modelljei	397
Országos választási rendszerek és térfelosztások	398
Önkormányzati választási rendszerek	402
Régiók	404
A regionális szint	404
Régiófogalmak	405
A régiók felértékelődése az Európai Unióban	409
Megyék és/vagy régiók Magyarországon	414
A területfejlesztési politika	421
Regionális politika	422
Regionális politika az EU-ban	424
A versenyképesség	425
Hazai regionális politikai jellemzők	426
Név- és tárgymutató	531

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem