| Bevezetés | 9 |
| Globális világ - átalakuló politikai földrajz | 11 |
| A politikai földrajz "klasszikus" értelmezése | 11 |
| A globális világ meghatározó tényezői | 13 |
| Az "új szemléletű" politikai földrajz a XXI. század küszöbén | 17 |
| Jelen egyetemi tankönyv legfőbb célkitűzései | 21 |
| A világ "klasszikus" politikai földrajzi kérdései | 23 |
| Földrajzi szempontok a társadalomfejlődés vizsgálatához | 23 |
| A földrajzi környezet, mint a társadalmi-gazdasági feujlődés színtere | 24 |
| Az óvilági civilizációk földrajzi lokalizációja | 29 |
| A fejlődés "földrajzi ösvényei" | 33 |
| Gazdasági erőterek | 34 |
| Szintézis | 38 |
| A klasszikus politikai földrajz és geopolitika történeti áttekintése | 40 |
| A politikai földrajz és a geopolitika fogalma | 40 |
| Az ókor tudományosságának geográfiai, politikai vonatkozásai | 41 |
| A középkori politikai földrajz irányai | 43 |
| Felvilágosodás és az újkori forradalmak kora | 46 |
| A "hosszú" XIX. század | 51 |
| A XIX-XX. század fordulója: iskolák - irányzatok - képviselőik | 58 |
| Politikai földrajz és geopolitika a második világháború után (áttekintés) | 66 |
| Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezése | 68 |
| Bevezető | 68 |
| Az állam modern politikai földrajzi fogalma | 70 |
| Az állam fejlődésére vonatkozó politikai földrajzi elméletek | 75 |
| Államformák, államtípusok | 77 |
| A magyar politikai földrajz főbb ismérvei | 81 |
| Az állam történeti felfogása a politikai földrajzban | 83 |
| Az államok területe és határai | 83 |
| Az államok egymás közti viszonya, az államok közötti súrlódások | 88 |
| A magyar politikai földrajz | 94 |
| Magyarország történelmi múltja a XX. század elejéig, s ennek politikai földrajzi értékelése | 95 |
| Gróf Teleki Pál és a politikai földrajz | 102 |
| Összefoglalás | 111 |
| Teleki Pál életének főbb adatai | 115 |
| A világgazdasági globalizáció politikai földrajzi kérdései | 127 |
| A világgazdasági globalizáció | 127 |
| A globalizáció fogalma és értelmezései | 127 |
| A globális világgazdaság kialakulásának történelmi előzményei | 129 |
| A globális világgazdaság legfontosabb tendenciái | 135 |
| A globális világgazdaság térbeli szerveződése | 142 |
| A globális világgazdaság társadalmi kérdőjelei | 145 |
| A gyors technológiai fejlődés, mint a világgazdasági globalizáció alapja | 151 |
| A technológiai fejlődés hatása a termelés átalakulására | 151 |
| A kutató- és fejlesztőtevékenységek térbeli koncentrációja | 158 |
| Az e-business és a virtuális tér | 159 |
| A transznacionális vállalatok világgazdasági jelentősége | 162 |
| A komparatív előnytől a kompetitív előnyig | 162 |
| A transznacionális vállalatok világgazdasági jelentősége | 163 |
| A stratégiai földrajzi hely fogalma és a transznacionális vállalatok lokalizációs döntései | 166 |
| A transznacionális vállalatok nemzetközi tevékenysége - az elméletben és a gyakorlatban | 167 |
| A transznacionális vállalatok térbeli felépítése az intra-firm kereskedelem alapján | 168 |
| A transznacionális vállalatok központjai, vagyis "headquarter"-ei | 171 |
| Regionális jelentőségű üzleti központok | 177 |
| A transznacionális vállalatok termelési egységei | 179 |
| A monetáris világ, a ppénz "mindenhatóságának" politikai kérdőjelei | 182 |
| A nemzetközi tőkeáramlások alakulása napjainkban | 182 |
| A nemzetközi tőkeáramlások térbeli szerveződése | 186 |
| A nemzetközi pénz ügyi rendszer értékelése | 188 |
| A világ egyik legfőbb globális problémája, az adósságválság | 190 |
| Globális világ - átalakuló nemzetközi politikai kapcsolatok | 205 |
| A nemzetközi jog a globális világban | 205 |
| A nemzetközi jog fogalma | 205 |
| A nemzetközi rendszer | 208 |
| A nemzetközi jog alanyai | 210 |
| Humanitárius intervenció | 219 |
| A nemzetközi jog jelentősége | 221 |
| A nemzetközi politikai szervezetek a globális világban | 227 |
| A nemzetközi rendszer és az államok közötti együttműködés | 227 |
| A nemzetközi politikai szervezetek történeti előzménye - a Népszövetség | 230 |
| Az Egyesült Nemzetek Szervezete | 232 |
| Az Európai Unió | 236 |
| Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete | 241 |
| Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet | 244 |
| A nemzetközi biztonság fogalmának átértékelődése | 248 |
| A biztonság fogalma | 248 |
| A katonai biztonság és az államok közötti konfliktusok | 249 |
| A biztonság új tényezői | 255 |
| Az állam a globális világban | 263 |
| Az állam, mint politikai fogalom | 263 |
| Miért van szükség államra, milyen legyen a főhatalom? - Az ókori demokráciáktól a szerződéselméletekig | 263 |
| A liberális "éjjeliőr" államtól a szociális jóléti államig | 268 |
| Globális gazdaság és nemzetállam | 278 |
| Az állam a jog világában | 286 |
| Az állam fogalma | 286 |
| Az állami szuverenitás | 287 |
| Az államok keletkezése és megszűnése | 288 |
| Az államok elismerése | 290 |
| Az államforma | 291 |
| Az államformák típusai | 291 |
| Az államszerkezet | 292 |
| Az államterület | 293 |
| Az állam lakossága | 294 |
| Az állam funkciói | 295 |
| Az állam gazdasági szerepvállalásának kérdőjelei - a XX. század meghatározó gazdaságelméleti és gazdaságpolitikai irányzatai | 297 |
| Az állami szerepvállalás előtérbe kerülése a gazdaságelméletekben az 1970-es évekig: a keynesizmus vonulata | 298 |
| A liberalizmus előretörése az 1970-es évektől | 302 |
| A gazdaságelmélet zavara a kilencvenes években | 304 |
| Összefoglalás | 308 |
| Az ember szerepe a globális világban | 311 |
| Az emberi jogok helyzete a globális világban | 311 |
| A globalizáció és az emberi jogok nemzetközivé válása | 312 |
| Az emberi jogok egyetemessége | 316 |
| A gazdasági globalizáció hatása az emberi jogok érvényesülésére | 320 |
| Kisebbségi jogok - a globalizáció ellenszere? | 325 |
| Globalizálódó civil társadalom | 326 |
| Összegzés | 328 |
| Információs és tudástársadalom | 330 |
| Ismérvek | 330 |
| Tudásbázisú társadalom épül | 333 |
| A tanulási folyamat és az innovációs rendszer | 345 |
| A tudományos és technológiai bázis erősítése az oktatási rendszerrel és az életen át tartó tanulással | 349 |
| Az IT felhasználói | 351 |
| Epilógus | 354 |
| A nemzetközi migráció | 356 |
| A nemzetközi migráció fogalma, számbavételének lehetőségei | 356 |
| A nemzetközi migráció nagy régiók szerinti értékelése | 363 |
| Hosszú távú kilátások | 380 |
| Magyar dilemmák | 382 |
| A politika térségi és helyi szintjei | 385 |
| Helyi és térségi szereplők a globális folyamatokban | 386 |
| Politikai és közigazgatási térfelosztások | 392 |
| A közigazgatási térfelosztás | 394 |
| A területi közigazgatás nemzetközi modelljei | 397 |
| Országos választási rendszerek és térfelosztások | 398 |
| Önkormányzati választási rendszerek | 402 |
| Régiók | 404 |
| A regionális szint | 404 |
| Régiófogalmak | 405 |
| A régiók felértékelődése az Európai Unióban | 409 |
| Megyék és/vagy régiók Magyarországon | 414 |
| A területfejlesztési politika | 421 |
| Regionális politika | 422 |
| Regionális politika az EU-ban | 424 |
| A versenyképesség | 425 |
| Hazai regionális politikai jellemzők | 426 |
| Név- és tárgymutató | 531 |
Folytatás Microsoft-tal