Előszó
Könyvünk egy tankönyvsorozat 6., utolsó kötete, s számos jellegzetességét ez magyarázza; ezért kezdődik például a könyv a nagy gazdasági válsággal, noha a 20. század elején az első világháború sokkal jelentősebb korszakhatárnak számít. A 20. század eseményei azonban nehezen érthetőek a messzebbre visszanyúló előzmények nélkül, ezért is ajánljuk a tankönyvsorozat korábbi köteteit, mindenekelőtt az 1870 és 1929 közötti korszakkal foglalkozó 5. kötetet.
A 20. században rendkívüli változások mentek végbe: lezajlott az emberiség legtöbb áldozatot követelő háborúja és - a világtörténelemben először - lehetségessé vált, hogy az emberiség elpusztítsa saját magát is egy esetleges atomháborúban. Ugyanakkor felbomlottak az utolsó gyarmatbirodalmak, a legembertelenebb ideológiák súlyos vereséget szenvedtek, s az ember először hagyta el bolygóját. Ráadásul ez a korszak a közelmúlt, sőt, sokszor szinte már a jelen: az itt leírt események egyik-másikáról a körülöttünk élő embereknek - akár az olvasónak is - személyes élményei is lehetnek.
Másképpen dolgozzuk fel ezeket a történéseket, mint a több száz évvel ezelőttieket; erről a időszakról hevesebb viták dúlnak, s nemcsak a történettudományban, hanem sokszor a politikában vagy akár a mindennapi életben is.
Szerencsére a sorozat kialakult formái segítenek a különböző vélemények árnyalt bemutatásában. Könyvünk azért terjedelmesebb az átlagosnál, mert számos forrásszemelvényt közöl. Igyekeztünk magukat a kortársakat „beszéltetni" a történelmi eseményekről - ami nem jelentheti azonban azt, hogy a hátuk mögé igyekeztünk volna bújni.
A szerzők véleménye szerint ez a könyv nem arra való, hogy az elejétől a végéig megtanulják, hanem hogy tanuljanak belőle. A hangsúly elsősorban a forrásszemelvényeken van, de ezen kívül a könyv tartalmazza a diákoktól a vizsgákon követelhető tételes ismereteket is. Az idézeteket dőlt betűvel, a legfontosabb neveket, adatokat, összefüggéseket pedig félkövér szedéssel emeltük ki. Azokat a kifejezéseket, amelyek magyarázata a margón olvasható, csillaggal jelöltük meg. A fejezetek végén található „Műhelyben" olyan érdekességek kaptak helyet, amelyek ritkán férnek be a hagyományos „törzsanyagba", feldolgozásuk azonban sokat segíthet a történelem mélyebb megértésében.
A könyv megszületéséért külön köszönettel tartozunk az egész sorozatot gondozó, alapvető formáit kialakító Bihari Péternek. Hálásak vagyunk Alpár Zoltán, Foki Tamás, Simon Zoltán és F. Tóth Zoltán tanácsaiért és biztatásáért, valamint diákjainknak, akiken a könyv kéziratos változatát „kipróbáltuk".
Vissza