A globális gazdaságon innen és túl

Tartalom

A XXI. SZÁZAD VILÁGA: A FECSEGŐ FELSZÍN ÉS A HALLGATÓ MÉLY 15
1.1 A (globális) világ egy hete 2006 végén 15
Gyorsuló idő. kiterjedő tér 15
Egy napilap hírei 18
1.2 Összerendezhető-e a történések világa? 25
Az új (globális) világ 25
Az „egyidejű" világ 26
A tereken való átlépés veszélyei és lehetőségei 28
A konvencionális világ 30
Az együtt élő konvencionális és új világ 31
A mérhetőség megváltozott mércéje 33
A fenntartható fejlődés 33
A teljes globalitás: a Föld és az azon túli egysége 35
2. HELYEK A VILÁGBAN: ORSZÁGOK VERSENYE 37
2.1 AZ országerők állapotjelzői 40
2.2 A gazdaság nagysága: a bruttó hazai termék (GT)V)--42
Egyenlő-e a száz a százzal? 42
Az eredmény és az út 43
A Ül és a 1rossz( GDP: 100-10= 110? 44
A bruttó számokon túllépő mérési kísérletek 45
Összeadható-e a GDP? 47
Kié a GDPPi 47
2.3 A gazdasági ás katonai erő 50
2.4 Az új dimenzió: az információs társadalom sztrádája 51
2.5 A nemzetközi gazdaság: külkereskedelem és működőtőke 53
2.6 A gazdaság fejlettsége, az egy főre jutó GDP 56
2.7 A népesség 58
Elméletek a népesedésről 58
A világ egésze és a fejlettek, fejletlenek 59
Szakadékok 60
A korfa jelzései.. A 61
Az országsorrend 63
2.8 Az életminőség: a HDI mutató 64
2.9 A terület: a határos és a határtalan tér 66
A nagyhatalmúság térfeltétele 66
Az eltűnt tér? 67
2.10 Összegzés: országok erősorrendje és erőtere 68
A XXI. SZÁZAD ELEJE GLOBÁLIS VILÁGÁNAK KEZDETEI:
ÚJ ERŐTEREK KIALAKULÁSA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN 71
3.1 A korai előzmények 71
A követők és a követettek 72
Az ipari forradalom, a globalizmus előfutára 73
Az Amerikát meghódító Európa és a győztes Amerika 74
A második világháború előtt 76
3.2 A hatalmi terek átrendeződése a második világháború után 78
AZ EGÉSZ VILÁGOT ÁTFOGÓ NEMZETKÖZI SZERVEZETEK RENDSZERE 82
4.1 A második világháború utáni kezdetek és a XXI. század elejének képe 83
A kettészakított világ 83
A bővülések kora 86
4.2 Az Egyesült Nemzetek Szervezete 87
A kezdetek 87
Az alapcélok 89
Az ENSZ szervezete, döntési mechanizmusa 90
Növekedés és mélyülés 92
A Millenniumi Nyilatkozat 93
4.3 A bretton-woodsi pénzügyi intézmények:a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank 94
A beteg belső struktúrák külső orvoslása 95
A humán globalizmus: az IMF és a Világbank induló céljai 95
A deklarált döntési pontok és a valóságos erőviszonyok 97
A tevékenységi keretek: a várostervezőktől a portfóliómenedzserekig 99
Nyugattól Keletig 100
Visszaszámlálás 100
4.4 A GATT-tói a WTO-ig 101
WTO: a helyben járástól a kiútkeresésig 105
4.5 Az OEEC-től az OECD-ig, a kettészakított Európától az újraegyesülésig 106
4.6 A nyugati világ katonai szervezete: a NATO 111
4.7 A kiteljesedett nemzetközi szervezetrendszer 111
AZ INTEGRÁCIÓK: A BŐVÜLÉS, A MÉLYÜLÉS
ÉS A HELYKERESÉS A GLOBÁLIS VILÁGBAN , 114
5.1 Az európai eszme születése | 115
5.2 A második világháború utáni évek: az egységes Európa helyett
a KGST, az EGK és az EFTA kialakulása 116
A szocialista gazdasági közösség: a KGST 118
Nyugati integráció helyett: Európa Tanács 119
Iparági közösség: az ÉSZAK 120
A „hatok" gazdasági integrációja: az EGK 120
5.3 A Római Szerződéstől az EFTA létrehozásán át az első bővülésig 121
5.4 Az első bővülés: Nagy-Britannia, Dánia és Írország csatlakozása
és az intézményi működés fejlődése (1973-1981) 123
5.5 A „déli bővülés": Görögország, Portugália, Spanyolország tagsága.
Az egységes piac felé vezető út: az Egységes Európai Okmány 124
5.6 A maastrichti szerződés: az Európai Unió létrejötte 126
Transznacionális és európai határnyitás 128
Az európai és a „vállalati" polgár 128
5.7 Az Európai Unió nyugati bővülésének utolsó szakasza:
Ausztria, Finnország, Svédország 1995-ös csatlakozása 130
Az Európai Gazdasági Térség 130
5.8 Kísérlet a döntési rendszer fejlesztésére: a „félbehagyott"
amszterdami szerződés (1997) 131
5.9 Az EU történetének új szakasza: a keleti bővítés 132
A négy „szocialista évtized" hagyatéka 133
Elvesztett kohézió? A bővülés és a növekvő fejlettségbeli különbségek 135
A keleti bővítés történeti folyamata 137
Verseny az uniós tagságért, (globális és európai) verseny a rendszerváltó országokért 138
A követendő kritériumok: politika, gazdaság, jogharmonizáció 140
A felvételiző országok „érettségvizsgálata". Differenciálás helyett Big Bang 141
Koppenhágától Koppenhágáig 144
5.10 Az Európai Unió intézményrendszere: technika és tartalom 145
5.11 Az Európai Unió közös és közösségi politikái 150
A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK ÉS A PÉNZTŐKE VILÁGA
(A KÜLKERESKEDELMI NYITÁSTÓL A MŰKÖDŐTŐKE HATALMÁIG) 152
6.1 Elméleti gondolatok a globalizációról 152
Globalizáció és regionalitás 152
Az idő és a tér új viszonya 153
6.2 A folyamatosság és a tereken való átlépés: a szövetrendszer és a szigetvilág 155
6.3 A globális világhoz vezető kezdetek: a külkereskedelem virágkora 155
A termelés és a világkereskedelem gyorsulásának eltérő trendjei 155
6.4 Az országok fölé nyúló vállalati és tőketér 161
6.5 Az 1973-as olajárrobbanásba TNC-k hatalomátvétele, az
„országvilágok" és a vállalati erőtér új hatalmi szerkezete 163
6.6 A (földrajzi) tértől való függetlenedés kora: a leányvállalatok
hálózati rendszerének kialakulása 166
A termelési központoktól a fogyasztóközpontok felé 167
6.7 Az „e-világgazdaság": a tömeg(termelés)től a magányos
fogyasztói tömegig 168
6.8 A hatékony tőkekoncentráció: az egyesülések és felvásárlások (M&A) kora 168
6.9 A mérhetetlen mérése: a TNI 170
A KÜLÖNBSÉGEK VILÁGA - ORSZÁGOK, INTEGRÁCIÓK, RÉGIÓK ÉS AZ EGYES EMBER 172
7.1 Az országok: felzárkózások és lemaradások 173
7.2 A középső szint: régiók, tartományok 175
Európa régiói és a régiók Európája 175
A kínai fejlődési modell: növekvő regionális különbségek 177
Az Egyesült Államok: konvergencia szélsőségekkel 179
A területi különbségek feloldódása 179
7.3 Az emberek világa 182
A gazdagság és a szegénység terhei 182
Tízmilliárd dollárral az ötvenen kívül 183
A gazdagság mutatói 184
A fennmaradó kétmilliárd 185
Egyenetlen felzárkózás, végletes lemaradás 186
Egyformaságok a különbségekben: az Egyesült Államok, az EU és Magyarország példája 187
A VERSENYVILÁG 190
8.1 A verseny világa, a világ versenye 190
8.2 A versenyképességi mutatók végtelen sora: a választás lehetőségei... 192
Korai nemzetközi versenyképességi mutatók 192
A nyitottság rangsora 193
Az információs társadalom ítéletei 194
Még komplexebb mutatók: több száz szempont, egy közös követési célpont... . 195
A kormányzati hatékonyság 196
8.3 Kultúrák harca 197
8.4 Amerikai és európai értékrendek: kölcsönös közelítések 200
8.5 Felzárkózási folyamatok: sikerek és kudarcok 202
Egyesült Államok és Anglia: versenyből lett közösség 202
Az Egyesült Államok és a Szovjetunió: találkozás a transznacionális térben ...202
Az Egyesült Államok és Európa: a lisszaboni célok újragondolása 203
Európa kohéziója és a német újraegyesülés intelmei 205
Globális versenyképesség, vagy a külső célok térnyerése? 207
Az ír pálya: partvonalon innen és túl 208
8.6 Az Egyesült Államok, Kína vagy a transznacionális vállalati tér évszázada? 209
A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁG A SZOCIALISTA VILÁGBAN 214
9.1 Az első visszatérési kísérlet a fejlett nyugati világhoz: az 1956-os magyar forradalom 215
A forradalom előzményei 215
Az önálló gazdaság 216
A nemzeti szabadság 217
Szovjetellenesség, nemzettudat 220
Magára hagyott ország vagy nemzetközi realitások? 221
9.2 Az 1968-as új gazdasági mechanizmus 224
9.3 A visszarendeződésektől a Nemzetközi Valutaalapig 226
Nyitott elméletek bezárt keretekben 226
Központosító komplex program 228
A kritikus pontig vezető út: a hetvenes évek 228
9.4 A fordulat éve: 1982 232
9.5 Kilábalás vagy elmélyülés? 234
Gazdaságszerkezet, gazdaságpolitika: út a változásokhoz 234
Reálfolyamatok: feszültségek fogságában 235
A VÁLTOZÓ MAGYARORSZÁG A VÁLTOZÓ VILÁGBAN 238
10.1 A külső erőtérváltozások belső lenyomata 238
10.2 Szovjet-amerikai „útkereszteződés" és a keleti országok 241
10.3 Az Egyesült Államok és a Szovjetunió megegyezései:
út a kelet-európai rendszerváltáshoz 245
10.4 A rendszerváltás szövetrendszere: szétválások és kapcsolódások .247
10.5 A rend mélyrétegeit érintő elméletek: nyitottság és tulajdonviták ...249
A nyitottságelmélet 249
A tulajdonviták 250
10.6 A kormánydiplomácia és a transznacionális vállalati tér találkozása 253
10.7 A magyar vállalati erők: a szocialista piacgazdaságtól a tőkés tulajdonig 256
Zártkörű reformpárbeszéd 256
Az átléphető és az át nem léphető határok 257
Átváltozás előtt a változásról 259
10.8 A politikai ellenzék meghatározó szerepe. Politika és gazdaságtan 259
Az ideológiáktól a szervezetekig 259
Párt- és gazdaságpolitika: nincs harmadik út 261
Többpártrendszer; tulajdonreform 262
10.9 A rendszerváltó Magyarország kapujában 264
10.10 A gazdasági programjavaslat 265
10.11 Ki kicsoda Magyarországon? 267
A GLOBÁLIS MAGYARORSZÁG A GLOBÁLIS VILÁGBAN 268
11.1 A reálszféra változásai 269
Visszaeső bruttó összteljesítmény 270
A külkereskedelem földrajzi reorientációja: a Kelet-Nyugat váltás 272
A külföldi működőtőke térnyerése, a privatizáció 276
A gazdaság szereplőinek megsokszorozódása: a decentralizációs folyamat 281
Csökkenő foglalkoztatás, tömegessé váló munkanélküliség 283
Nemzeti gaz4asági stratégia vagy a külföldi tőkevonzás primátusa? 285
A magyarországi vállalati szerkezet: a duális gazdaság és társadalom kialakulása 288
A reálszféra és a spekulatív tér: elkülönülések és találkozások 290
Gazdaság és társadalom: növekvő különbségek 295
11.2 Magyarország a nemzetközi szervezetek erőterében 297
A második világháború után: körön kívül 297
A négy évtizedes szétválás kezdete: az OEEC és a KGST (298)
A Varsói Szerződés: a szocialista katonai tömörülés 302
Az ENSZ: az első, az egész világot átfogó nemzetközi szervezeti tagságunk Q303)g
A GATT: kapcsolódás a nemzetközi kereskedelem intézményéhez 304
Az erősödő új kötődés: az IMF- és az IBRD-tagság 305
Az OECD és a NATO: a sor vége 306
11.3 Európából a bővülő Európába 307
Az EGK-megállapodástól az EU-tagságig 309
GAZDASÁGON INNEN ÉS TÚL (EGYENSÚLYRÓL ÉS LEHETSÉGES KITÖRÉSI PONTOKRÓL) 318

Témakörök