A gépesített szőlőbetakarítás vállalatgazdasági kérdései

Előszó

A nagyüzemi szőlőterület növekedése és a termelés vállalati koncentrációjának fokozódása, valamint az időszakosan rendelkezésre álló munkaerő csökkenése egyre súlyosbodó munkaerőgazdálkodási problémákat vet fel a szőlőtermelő gazdaságokban. Az élőmunkával való fokozottabb takarékosságot főként a munkaráfordítások legnagyobb hányadát kitevő és ez ideig legkevésbé mérsékelt munkafázis, a szüret teszi szükségessé. Ezért, valamint a technikai problémák fokozott megoldása alapiján került előtérbe a szőlőbetakarításnál is a gépesítés gyors ütemű fejlesztése.
Az 1973. évi szüreti idényben összesen 14 db Chisholm-Ryder OW /amerikai gyártmányú/és 2 db KG-1 típusú /bolgár gyártmányú/ kombájn üzemelt az országban. Ez a 16 gép - a maximálisan figyelembe vehető 350 üzemórával és 0,4 ha/ó teljesítménnyel számolva - a gépi betakarításra alkalmasnak tekinthető ültetvények - az összes szőlőterület közel egyötöde mintegy 5 %-án tette volna lehetővé a kombájnos szüretet. A kedvező időjárás ellenére a kombájnkihasználás mindössze 58 fúvóit, ami 1206 ha szőlő gépi betakarítását jelentette. Az 1974. évben már 25 kombájn állt a szőlőtermelő gazdaságok rendelkezésére, de ebben az esztendőben az időjárás és a megfelelő alkai rész-ellátás hiánya okozott megoldhatatlan nehézségeket a gépe használatánál, s így az összes géppel szüretelt terület is mindössze 650 ha-ra becsülhető. Vissza