Előszó | 9 |
A kezdet kezdete | |
A csillagok | 11 |
A szimmetria | 11 |
Pitagorasz tétele | 12 |
A geometriai gondolkodás természete | 14 |
A görögök | 15 |
Az egyiptomiak | 17 |
A sumérok | 18 |
A babilóniak | 18 |
Irodalom | 19 |
A görög geometria | |
A görög geometria eredete | 20 |
A püthagoreusok | 22 |
Az arányok törvénye | 23 |
A határérték-elmélet | 25 |
Az archimedesi posztulátum | 27 |
Euklidész elődei | 28 |
Euklidész "Elemei" | 33 |
A görög geometria jellege | 36 |
Axiomatika régen és ma | 38 |
Arkhimédész | 41 |
Apollóniosz | 44 |
A görög geometria főbb irányzatai | 45 |
A görög csillagászat | 49 |
Irodalom | 55 |
Időrendi összefoglalás | 56 |
A metrikus geometria fejlődése | |
Az euklideszi geometria továbbfejlődése | 57 |
A háromszög | 58 |
Trigonometria | 64 |
A párhuzamossági posztulátum | 68 |
Kant elmélete a térről és az időről | 69 |
A nem-euklideszi geometria | 73 |
A hiperbolikus trigonometria | 76 |
A Descartes-féle koordináták | 80 |
A Gauss-féle koordináták | 85 |
Az ívelem mint a metrikus geometria alapja | 88 |
A Theorema egregium | 93 |
A laposvilág lakói | 97 |
Riemann | 98 |
Minkowski | 101 |
Einstein | 102 |
Epilógus | 106 |
Irodalom | 107 |
Tenzoralgebra | |
Bevezetés | 108 |
Vektoralgebra | 109 |
A vektoralgebra alkalmazása a trigonometriában | 112 |
Vektoralgebra | 115 |
Alsó és felső indexek | 117 |
A vektor absztrakt definíciója | 122 |
A tenzor absztrakt definíciója | 122 |
Műveletek tenzorokkal | 123 |
Ferdeszögű vonatkoztatási rendszerek | 126 |
A metrikus tenzor | 128 |
A determináns tenzor | 131 |
Hadamard determináns tétele | 134 |
A duális tenzor | 135 |
Tenzoranalízis | |
Bevezetés | 137 |
Tenzormezők | 139 |
A tenzormező gradiense | 140 |
Az egyenesvonalú koordináták | 141 |
Görbevonalú koordináták | 143 |
Vektormező kovariáns derivált tenzora | 144 |
Tetszőleges tenzormező kovariáns deriváltja | 147 |
A Gamma mennyiségek metrikus jelentése | 148 |
Letérés az euklideszi alapokról | 152 |
Invariáns differenciáloperátorok | 154 |
Nem-metrikus differenciáloperátorok | 157 |
Irodalom | 158 |
A Gauss-, illetve Riemann-féle geometria | |
Bevezetés | 159 |
A második kovariáns derivált | 160 |
A Riemann-féle tenzor algebrai tulajdonságai | 162 |
A Riemann-tenzor szimmetriatulajdonságainak az alapegyenletből való levezetése | 164 |
A Bianchi-féle azonosság | 167 |
A párhuzamos eltolás | 168 |
Az abszolút párhuzamosság | 171 |
A kontrahált görbületi tenzor | 174 |
A két- és háromdimenziós terek esete | 176 |
Gauss felületelméleti vizsgálatai | 177 |
A Theorema egrerium | 184 |
Görbületi vonalak | 188 |
Lefejthető felületek | 192 |
A térképkészítés problémája | 193 |
Nullvonalak és konformis leképezés | 199 |
Gauss tétele a szögfeleslegről | 207 |
A tömeg megmaradásának elve | 215 |
Riemann gömbszerű felülete | 220 |
Epilógus | 222 |
Irodalom | 224 |
A gravitáció Einstein-féle elmélete | |
Bevezetés | 225 |
Abszolút és relatív mozgás | 225 |
Az egyenletesen mozgó rendszerek ekvivalenciája | 227 |
A fénysebesség mint egyetemes természeti állandó | 228 |
Lorentz, Poincaré, Einstein, Minkowski | 233 |
Einstein és az abszolút kalkulus | 234 |
A váratlan akadály | 237 |
A győzelem | 239 |
A három relativisztikus jelenség | 245 |
Einstein, a rendkívüli ember | 249 |
Epilógus | 253 |
Irodalom | 255 |
Absztrakt terek | |
Bevezetés | 256 |
A Serret-Frenet-féle képletek | 258 |
A Hilbert-féle függvénytér | 265 |
A Hilbert-tér | 270 |
A Banach-tér | 271 |
Epilógus | 275 |
Irodalom | 276 |
Projektív geometria | |
Bevezetés | 277 |
A Desargues-féle alakzat | 280 |
A duális nyelvek módszere | 283 |
A pontok és egyenesek perspektív kapcsolata | 285 |
A kettősviszony | 287 |
A pontok és egyenesek projektív kapcsolata | 289 |
A Papposz-féle alakzat | 291 |
Kúpszeletek | 295 |
Pascal tétele | 298 |
Brianchon tétele | 302 |
A projektív geometria metrizálása | 303 |
Epilógus | 306 |
Irodalom | 307 |
Utószó | 308 |
Irodalom | 309 |
Névmutató | 311 |
Tárgymutató | 314 |