| I. kötet | 3 |
| Bevezetés (Straub F. Brunó) | 4 |
| A biokémiai genetika történeti fejlődése (Győrffy Barna) | 11 |
| Bevezetés | 11 |
| Elgondolások az öröklődés fizikai és kémiai alapjairól a 19. század második felében és a kromoszóma elmélet kialakulása a századfordulókor | 15 |
| Úttörő kezdeményezések a gépnek biokémiai hatásának megismerésében | 16 |
| A genetikai anyag sajátosságainak biokémiai megközelítése | 21 |
| Irodalom | 26 |
| Globuláris fehérjék primér szerkezete (Dévényi Tibor) | 28 |
| Bevezetés | 28 |
| A szekvencia-analitika metodikai kérdései | 29 |
| Kitüntetett peptidek analízise | 40 |
| Irodalom | 44 |
| Az enzimműködés szerkezeti alapjairól (Szabolcsi Lászlóné) | 47 |
| Bevezetés | 47 |
| Az enzimek makromolekuláris szerkezetéről | 48 |
| Fehérjék stabilitása denaturáló ágensekkel szemben | 53 |
| Reverzibilis és irreverzibilis denaturáció | 57 |
| A primér szerkezetek megbontásának hatása az enzimek szerkezetére és működésére | 65 |
| Az enzimek aktív centruma | 70 |
| Az enzim-szubsztrát komplex kialakulása | 76 |
| Alloszterikus aktivitás-szabályozás | 80 |
| Irodalom | 90 |
| Nagy tagszámú polipeptidek kémiai szintézise (Medzihradszky Kálmán) | 96 |
| Bevezetés | 96 |
| A polipeptidek szintézisének módszerei és problémái | 97 |
| Az aminosavtagszám növekedésével jelentkező nehézségek | 100 |
| A különböző módszerekkel elért eredmények ismertetése | 103 |
| Irodalom | 108 |
| Nukleinsavak kémiája I. Általános vizsgálati módszerek (Zsindely Attila) | 111 |
| A nukleinsavak szerkezete és főbb tulajdonságai | 111 |
| RNS bontása lúggal | 113 |
| A DNS bontása savval | 113 |
| A nukleinsavak térszerkezete | 114 |
| Nukleolitikus enzimek és hatásuk a nukleinsavakra | 114 |
| RNáz I hatása | 115 |
| T1 RNáz hatása | 115 |
| A kígyóméregből, vékonybélből és lépből nyert dieszterázok, exonukleázok | 115 |
| Foszformonoeszterázok | 116 |
| Nukleinsavak meghatározása szövetekben | 116 |
| Nukleinsavak izolálása és frakcionálása | 118 |
| Nukleoproteidek disszociálása, nukleinsavak kivonása | 119 |
| Az RNS és DNS elkülönítése | 119 |
| Poliszacharidok eltávolítása | 120 |
| A DNS izolálása | 122 |
| Az RNS-ek izolálása | 122 |
| Nukleinsavak bázisösszetételének meghatározása | 129 |
| Oligonukleotidok izolálására alkalmas módszerek | 132 |
| Irodalom | 137 |
| Nukleinsavak kémiája II. Szintézisek és szekvenciakutatás (Tankó Béla) | 142 |
| Szintézisek | 142 |
| Ribonukleotidok kapcsolása | 143 |
| Dezoxiribonukleotidok kapcsolása | 144 |
| Szekvenciakutatások | 150 |
| Irodalom | 157 |
| A genetikai információ és genetikai kód (Ladik János) | 159 |
| Információelméleti alapfogalmak | 159 |
| A DNS információtartalmának becslése | 165 |
| A genetikai információ átadása | 167 |
| Az RNS-fehérje kód | 168 |
| A genetikai kód kialakulása | 172 |
| A sejtdifferenciálódás egyes kérdéseinek megfogalmazása az önreprodukáló automaták elmélete alapján | 173 |
| Irodalom | 178 |
| Transzkripció és transzláció (Venetianer Pál) | 180 |
| Bevezetés | 180 |
| A transzkripció | 180 |
| A transzkripció és transzláció viszonya | 194 |
| Irodalom | 196 |
| II. kötet | |
| A fehérjék bioszintézise (Zabos Péter) | 203 |
| Bevezetés | 203 |
| Aminosav aktiválás | 204 |
| Aminoacil tRNS szintetázok | 206 |
| Transzfer RNS | 212 |
| Riboszómák szerkezete | 219 |
| A riboszómák kémiai analízise | 223 |
| A transzláció mechanizmusa | 232 |
| A transzfer folyamat | 237 |
| Befejezés | 257 |
| Irodalom | 259 |
| A kromoszóma szerkezete és működése (Szende Kálmán) | 274 |
| Bevezetés | 274 |
| A kromoszóma szerkezete | 275 |
| A kromoszóma genetikai információt tároló anyaga a DNS | 276 |
| A vírusok és baktériumok kromoszómájának szerveződése | 278 |
| A magasabbrendű szervezetek kromoszómájának szerveződése | 281 |
| A valódi kromoszómák fénymikroszkóppal látható szerkezete | 283 |
| Speicalizálódott kromoszómák | 286 |
| A kromoszómák reduplikálódásának mechanizmusa | 292 |
| A kromoszóma működésbeli tagolódása | 297 |
| A komlementáció molekuláris magyarázata | 303 |
| A kromoszóma reduplikációs egysége a replikon | 308 |
| Az operon a kromoszóma regulációs egysége | 308 |
| Irodalom | 312 |
| Mutáció és genetikai reparció (Igali Sándor) | 314 |
| Bevezetés | 314 |
| A mutációs folyamatok általános jellemzői | 315 |
| Mutációs ráta | 316 |
| Expresszió | 316 |
| A mutáció következményei | 317 |
| A mutáció foka | 318 |
| A mutagenezis molekuláris mechanizmusai | 319 |
| Kémiai mutagének | 319 |
| Sugárzásos mutagenezis | 331 |
| Genetikai reparáció | 334 |
| Premutációs kromoszóma károsodások reparációja | 334 |
| Fotodinamiás hatások | 338 |
| Reparációs DNS replikáció | 339 |
| Irodalom | 344 |
| A DNS molekuádk rekombinációja (Sik Tibor) | 345 |
| Bevezetés | 345 |
| A rekombináció információs átadásoknál | 348 |
| A baktériumok konjugációja | 348 |
| A baktériofágok szaporodása | 351 |
| A transzformáció | 355 |
| A transzfekció | 356 |
| A rekombináció és a genetikai térkép | 357 |
| A rekombináció molekuláris mechanizmusa | 372 |
| Irodalom | 379 |
| III. kötet | |
| Az enzimszintézis genetikai szabályozása (Dénes Géza) | 387 |
| Bevezetés | 387 |
| Indukálható rendszerek | 389 |
| Regulátor gén | 392 |
| Az operátor | 397 |
| A represszor | 400 |
| Represszálható rendszerek | 401 |
| Irodalom | 405 |
| Differenciálódás celluláris szinten (Szabó Gábor) | 407 |
| Bevezetés | 407 |
| Vírusok, bakteriofágok szerkezete | 410 |
| A baktériumok differenciálódása, spóraképzés | 422 |
| A spórák kémiai és biokémiai jellemzése | 425 |
| A spórázás időbeli regulációja | 427 |
| Genetikai meghatározottság | 428 |
| Mucor | 431 |
| Bimbózás élesztőnél | 432 |
| Acetabularia | 435 |
| Dictyostelium discoideum | 440 |
| Következtetések | 446 |
| Irodalom | 449 |
| Organizációgenetika. Genetikai szabályozás individuális szinten (Győrffy Barna) | 451 |
| Az élőlények szerveződése | 451 |
| A genetikai folytonosság és szabályozása | 453 |
| Genetikai sajátosságok kialakítása és fenntartása | 457 |
| Génaktivitás a korai embriális fejlődésben | 459 |
| Celluláris differenciálódás szabályozása | 461 |
| Időzített génaktiválások a fejlődésben | 463 |
| Génműködések intracelluláris szabályozása | 466 |
| Növényeknél a tarkaság paragenetikai szabályozása | 468 |
| Heterochromatin és mozaikosság | 469 |
| Hisztonok a genetikai szabályozásban | 471 |
| Chromosomák génaktivitásának mintázata | 472 |
| Fejlődés hormonális szabályozása | 475 |
| A morphogenesis időzített genetikai szabályozása | 476 |
| A fejlődés adaptív szabályozása | 480 |
| A populációgenetika biokémiai vonatkozásai | 482 |
| Irodalom | 485 |
| Az evolúció problematikája (Vida Gábor) | 490 |
| Bevezetés | 490 |
| Paleobiokémia | 492 |
| Biokémiai szisztematika | 494 |
| Irodalom | 500 |
| Az anyagcsereutak evolúciója (Farkas Gábor) | 503 |
| Bevezetés | 503 |
| Az élet keletkezésének biokémiai problémái | 503 |
| Az anyagcsere evolúciója | 505 |
| Az evolúció néhány enzimológiai vonatkozása: Izoenzimek és enzim hibridek (Südi János) | 511 |
| Bevezetés | 511 |
| Történelmi háttér | 512 |
| A heteroenzimek és izoenzimek rövid jellemzése | 513 |
| A tejsav dehidrogenáz izoenzimek felfedezése | 514 |
| A nem-allélikus izoenzimek genetikai jelentősége | 526 |
| Hibrid LDH izoenzimek | 529 |
| Allélek közötti komplementáció | 531 |
| Allélikus hibrid izoenzimek | 532 |
| Az allélikus hibrid enzimek genetikai jelentősége | 537 |
| Irodalom | 538 |
| A fehérjék evolúciója (Elődi Pál) | 541 |
| Bevezetés | 541 |
| Homológ fehérjék variabilitása fajon belül | 544 |
| Anomális globinok | 544 |
| Globinok ontogenezise | 547 |
| Homológ fehérjék fajok közötti összehasonlítása | 550 |
| Citochrom c. | 552 |
| Globinok | 556 |
| Fibrinopeptidek | 559 |
| Inzulinok | 560 |
| Ferredoxinok | 561 |
| Fehérje törzsfák | 563 |
| Irodalom | 566 |
Folytatás Microsoft-tal