A gemenci erdők története

Előszó

A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. által ma kezelt állami erdőket nevezzük tágabb értelemben gemenci erdőknek. Az állami erdő- és vadgazdaság 1968-ban alakult a 39000 ha területű Dunaártéri Állami Erdőgazdaság és az erdőgazdaság egy részén vadásztató 13000 ha vadászterületű Gemenci Állami Vadgazdaság összevonása révén. Ez utóbbi a protokolláris (állami vendéglátásból adódó) vadásztatást is ellátta - az Egyetértés Vadásztársaság igényeinek kielégítése mellett. A Baja környéki 11000 ha-os Duna-ártéri, zömmel hullámtéri erdőtömbben és az ezt határoló, vagy beékelt 2000 ha vízügyi kezelésű élő és holtmedrek, töltések és mederként nyilvántartott erdők, valamint a Bátai Közbirtokosság erdei, az érsekcsanádi és mözsi termelőszövetkezetek hullámtéri tétjei tartoztak a Gemenci Állami vadgazdaság hullámtéri vadászterületébe. Védőövezetként a szeremlei szántók egy része és a bátai nagyrétből lett szántó, mint fontos szarvasváltó helyek, szintén egy időben idetartoztak, mintegy 3000 ha-ral. A vadgazdaság hivatali helyisége, vagyis székhelye a megalakulásakor a gemenci vadászházban volt, a vadászterület északkeleti csücskében. Az akkori Gemenc mindösszesen kettő erdészkerületből, Alsó-Gemenc, Felső-Gemencből álló, összesen bő 1000 ha területű erdőrész volt, olyan, mint például Alsó- és Felső Gyűrűsalj, vagy Alsó-, Közép-, Felső- Pörböly, vagy Kisrezét, Nagyrezét, azaz az erdőtömb 20 erdészkerületéből kettő. 1953-ben a gemenci vadászház volt a táborhelye Homoki Nagy Istvánnak és akkor készült filmje munkatársainak, stábjának is. A Gyöngyvirágtól Lombhullásig című film sikere ismertté tette Gemencet. Először az állami vadgazdaság vette át egész vadászterületére a nevet (Gemenci Állami Vadgazdaság), 1968 őszén pedig az egész erdőgazdálkodási egység, a volt Dunaártéri Állami Erdőgazdaság is. (Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság). Így nőtt a gemenci erdő híre, fogalma és az e névvel illetett erdők területe. Vissza