kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 282 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Bevezetés | |
A gazdasági fejlődés való hordozója | 11 |
Mindegyik gazdasági csoda: helyreállítási periódus | 17 |
A gazdasági helyreállítási periódusok jellegzetes lefolyása | 17 |
A trendvonal nem agyrém, de nem is fátum | 19 |
A helyreállítási periódusok elemzésének aktualitása | 22 |
A helyreállítási periódus klasszikus esete | 27 |
A japán gazdasági csoda vége | 33 |
A gazdasági csoda csupán helyreállítási periódus | 41 |
A fejlődés egyik megdöbbentően állandó mutatószáma: A munkerőmegoszlás változása | 43 |
Japán gazdasági fejlődésében még egy fordulat várható | 46 |
A nyugatnémet gazdasági csoda | 46 |
A trendvonal meghatározhatósága | 46 |
A gazdasági csoda előtörténete és végpontja | 50 |
Az acéltermelés trendvonalának sajátságos kialakulása | 58 |
A Szovjetunió gazdasági fejlődése, fejlődési trendvonala és a két helyreállítási periódus | 64 |
Az Októberi Forradalom és a trendvonal törlése | 64 |
A polgárháborút követő helyreállítási periódus | 69 |
A második világháborút követő helyreállítási periódus | 71 |
Összefoglaló megjegyzések | 77 |
A klasszikus esettől eltérő helyreállítási periódusok | 79 |
Ha a trendvonal álladóságát már bizonyítottnak tekintjük | 79 |
Trendvonal és helyreállítási periódusok Magyarországon | 80 |
Az olasz gazdasági csoda végén | 87 |
A gazdasági fejlődés mutatószámainak értelmezésével kapcsolatos megjegyzések | 95 |
Átfogó és parciális mutatószámok | 95 |
Hol és miért törik meg némelyik mutatószám trendvonala | 99 |
A trendvonalhoz való visszatérés: a dinamikus egyensúly helyreállításának jele | 105 |
A trendvonal tapasztalt állandósága, mint elemzésünk kiindulópontja | 111 |
Mit fejez ki tulajdonképpen a trendvonal? | 111 |
A trendvonal meredekségét nem szabhatja meg sem a tőkebefektetés, sem a kutatás | 115 |
Két aspektus - az analízis kettéágazása | 116 |
Célkitűzések és megvalósítások láncolata | 117 |
Kutatás és fejlesztés | 122 |
A fejlesztési tevékenység és a termelés megkülönböztetése | 122 |
A fejlesztési tevékenység és az emberi szükségletek kielégítése közötti sajátos közvetítés | 126 |
A fejlesztési tevékenység sajátos szerepe az újratermelési folyamatban | 130 |
Kutatási eredmény és extraprofit | 133 |
A kutatási eredmény mint quasi-áru | 136 |
Hajtórugó és regulátor | 140 |
A technika új vívmányainak terjedése | 142 |
A terjedési folyamat és a termelékenység időbeli és térbeli gradiense | 142 |
Az egyes technikai vívmányok terjedése közötti kölcsönhatás | 150 |
Az új technikai vívmány terjedése a munka kvalitatív megváltozásának keresztül meg végbe | 153 |
Terjedési folyamat és tőkefelhalmozás | 157 |
A tárgyiasult munka mennyisége | 160 |
Hogyan aránylik a nemzeti vagyon mindenkori összege az évi nemzeti jövedelemhez | 160 |
Milyen meglepően kevés munkaóra tárgyiasul egy munkahelyen | 163 |
Szükségszerű-e a beruházási hányad növekedése a fejlődés folyamán | 167 |
Gépi beruházás és a termelékenység emelkedése | 170 |
A kérdés felvetése és körvonalazása | 170 |
A népgazdaság sajátos felosztása két "vertikális" szektorra | 172 |
A II. szektorban végbemenető termelékenység-emelkedés alapja | 173 |
A termelőberendezések tökéletesedése és a "fejlődési együttható" | 175 |
A beruházási hányad esetleges visszahatásai a fejlődési együttható értékére | 179 |
A berendezésegységek gyártási éve mint termelékenységi skála | 181 |
A berendezésállomány-egység előállításához szükséges munkaráfordítás: c konstans | 183 |
Modellünk felépítésének áttekintése | 185 |
A beruházási hányad és a termelékenység-emelkedés egybeeső, rövid lejáratú ingadozásai | 186 |
A beruházási hányad kutatás a termelékenység rövid- és hosszútávú emelkedésére | 195 |
Az állandó beruházási hányad optimális nagysága | 199 |
Gyorsabb ütemű fejlődéshez sincs szükség nagyobb beruházási hányadra | 205 |
A beruházási hányad az ipar struktúraváltozása | 208 |
Építési beruházás és gazdasági fejlődés | 211 |
Elemzésünk kiindulópontja: az épületek hosszú élettartama | 211 |
"Népszaporulatra" és "fejlődésre" fordított építkezés | 214 |
Az építkezés mint a fejlődés előfeltétele és követezménye | 215 |
Munkaerő és fejlődés | 217 |
Az ismeretek összeségének és az egyéni tudás sokrétűségének kibontatkozása a munkamegosztás következtében | 217 |
Az individuális tudás nem "több" lesz, hanem "más" - Az ismeretek összességének struktúraváltozása | 220 |
A gép, mint az ember tanítómestere | 225 |
A manufaktúrától az automatizálásig | 226 |
A szükséges kiképzési idő csökkenése, majd hosszabbodása | 230 |
Szakmastruktúra és foglalkozási struktúra | 233 |
A szakmastruktúra-változás két részfolyamat eredője | 236 |
A szakmastruktúra változásában megnyilvánuló "tehetetlenség" (inercia) | 242 |
A "tehetetlenség" és az "ellenállás" megkülönböztetése | 244 |
A szakmastruktúra-változás és a gazdasági fejlődés üteme | 245 |
A feszültség, mely a fejlődést mozgásban tartja és a kötés, mely határt szab ütemének | 247 |
Amikor a hajtóerő keletkezett | 247 |
A "munkahelystruktúra" fogalma | 250 |
A "struktúra feszültség" két komponense | 251 |
A struktruális feszültség és a bérek | 254 |
Egy döntő jelentőségű visszahatás, amelyet mégsem szabad túlértékelni | 257 |
Feszültség és konkurrencia | 259 |
Strukturális feszültség és beruházási hányad | 261 |
Fejlődés és "gazdaságtalan" beruházás | 264 |
Nyitott és zárt gazdasági egység | 270 |
Akár egyszeres, akár kettős a kötés, a fejlődés a szakmastruktúra-változástól nem szakadhat el | 272 |
Függelék | 277 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.