A gazdaságpolitika nagy elosztórendszerei

Tartalom

ELŐSZÓ 9
1. fejezet / önkormányzatok Kiss Lilla Veronika
1.1 Bevezetés - A magyar önkormányzati szektor sajátosságai 11
1.1.1 Az önkormányzatok kulcsszerepe 11
1.1.2 Az önkormányzati szektor kialakításának történeti áttekintése 12
1.1.3 Az önkormányzati váltás társadalmi hatásai 14
1.1.4 Az önkormányzatok alkotmányos garanciái 17
1.1.5 A települési önkormányzatok alaptípusai 18
1.1.6 A települési önkormányzatok teljes feladatrendszere és funkciói 22
1.2 Az önkormányzatok vagyona és gazdálkodása 30
1.2.1 Az önkormányzati vagyon strukturális jellemzői 30
1.2.2 Az önkormányzatok bevételei 33
1.2.2.1 Az Országgyűlés által külön törvényben átengedett központi adók 38
1.2.2.2 Céltámogatások 39
1.2.2.3 Kiegészítő állami támogatás 39
1.2.2.4 Hitelek 40
1.2.2.5 Pályázati források 41
1.2.2.6 Saját bevételek 42
1.3 A magyar települési önkormányzatok finanszírozási rendszere 46
1.3.1 Az önkormányzati pénzügyi reform kívánatos irányai 49
1.4 Önkormányzati finanszírozás nemzetközi összevetésben 52
1.5 Konklúzió 60
1.6 Irodalomjegyzék 63
1.7 Fogalmak 64
2. FEJEZET / AZ EGÉSZSÉGÜGY Dombi Ákos
2.1 Bevezetés 69
2.2 Az egészségügyi rendszer 72
2.3 Az egészségügy piaca 75
2.3.1 Kudarcok az egészségügyi szolgáltatások piacán 75
2.3.2 Az egészség unikális értéke 78
2.3.3 A third-party payment és a morál hazard jelensége 79
2.4 Az egészségügy finanszírozása 80
2.4.1 Finanszírozási rendszerek (forrásteremtés) 80
2.4.1.1 A közösségi finanszírozás két típusa 80
2.4.1.2 A magánfinanszírozás típusai 33
2.4.1.3 Third-party payment rendszerek és kockázatmegosztás 35
2.4.1.4 Magánbiztosítás §6
2.4.1.5 Az egészségügyi előtakarékossági számlák rendszere 93
2.4.2 A szolgáltatók finanszírozásának mechanizmusai (forrásallokáció) 99
2.5 Szolgáltatók az egészségügyben 103
2.5.1 Az ellátás szintjei 103
2.5.2 Hatékonyság az egészségügyben 104
2.5.3 Verseny az egészségügyi szolgáltatók között 109
2.6 Az egészségügyi közkiadások korlátozása 110
2.7 A gyógyszerpiac 114
2.8 A magyar egészségügyi rendszer 117
2.8.1 Az egészségügyi rendszer fejlődése 117
2.8.1.1 Egészségügyi rendszer a szocializmusban 117
2.8.1.2 Az egészségügyi rendszer fejlődésének főbb állomásai
a rendszerváltás után 118
2.8.2 Kórkép a magyar egészségügyről 1990 és 2006 között 122
2.9 Irodalomjegyzék 126
2.10 Fogalmak 126
3. fejezet / Nyugdíjrendszerek Bokor László
3.1 Alapvetések 133
3.2 Az időskori ellátás mechanizmusa 136
3.2.2 Hozzájáruláshoz kötött nyugdíjrendszerek 136
3.2.1.1 A kormányzat által működtetett PAYG és FF finanszírozási
sémák sematikus működési mechanizmusa 138
3.2.2 Hozzájáruláshoz nem kötött nyugdíjrendszer 142
3.3 Járadékkal meghatározott felosztó-kirovó rendszer (PAYG DB) I44
3.3.1. Szándékolt újraelosztás 144
3.3.2 Nem szándékolt újraelosztás 145
3.3.3 Generációk közötti újraelosztás
3.4 A tőkefedezeti rendszer (FF DC) 147
3.5 Önkéntes (kiegészítő) nyugdíjak 149
3.6 A névleges egyéni számlás rendszer (NDC) és a pontrendszer 150
3.7 A lehetséges nyugdíjrendszer - elképzelések és a valóság 150
3.8 A nyugdíjrendszer reformja mellett szóló érvek 152
3.9 A reformok típusai és disztribúciós következményei 154
3.9.1 Parametrikus reformok 154
3.9.1.1 Járulékok paraméterei 155
3.9.1.2 Járadékok paraméterei 155
3.9.1.3 Nyugdíjjogosultság megszerzésének paraméterei 157
3.9.2 Paradigmatikus reformok 158
3.9.3 Befektetési politikát érintő szabályozási reform 159
3.9.4 Adminisztratív reformok 159
3.10 A nyugdíjreform hatása a szereplőkre 160
3.11 A magyar nyugdíjrendszerről 162
3.11.1 A „nulladik pillér" 162
3.11.2 Az első pillér 163
3.11.3 Második pillér 165
3.11.4 Harmadik pillér 165
3.11.5 Negyedik pillér 165
3.12 Irodalom 166
3.13 Ábrák és táblázatok a magyar nyugdíjrendszer értelmezéséhez 167
3.14 Fogalmak 176
4. fejezet / Oktatáspolitika György László
4.1 Az oktatás funkciói, az oktatáspolitika feladata 179
4.2 Az oktatás funkcióváltozása és az iskolarendszer kialakulása 180
4.3 Az oktatáspolitika feladatai globalizáció idején 181
4.4 Az oktatás közjószág vagy magánjószág? 183
4.4.1 Az oktatás mint közjószág 184
4.4.2 Az oktatás mint magánjószág 186
4.5 Az oktatás költségei és finanszírozása 188
4.5.1 Az oktatás finanszírozásának alakulása a 20. század második felében 188
4.5.2 Az oktatás gazdaságossága, eredményessége és hatékonysága 189
4.5.3 A finanszírozás módszerei 193
4.5.4 Tendenciák a finanszírozásban 196
4.5.5 A hazai közoktatás finanszírozása 198
4.5.6 A hazai felsőoktatás finanszírozása 202
4.5.7 A felsőoktatás állami finanszírozása 203
4.5.8 A felsőoktatás kiadásai és bevételei 205
4.5.9 A felsőoktatási ráfordítások forrásmegoszlása 208
4.5.10 A felnőttképzés. Az élethosszig tartó képzés finanszírozása 208
4.6 Az oktatáspolitika mint szakpolitika 211
4.7 Az oktatásirányítás belső szerkezete 212
4.8 Az oktatáspolitika kapcsolatrendszere 214
4.9 Az oktatáspolitika a nemzetközi összehasonlítás tükrében 215
4.9.1 A népesség iskolázottsága 217
4.9.2 Az oktatás minősége 218
4.9.3 Foglalkoztatottság és iskolázottság 220
4.9.4. Az oktatás költségei 224
4.10 Új felismerések és kihívások az ember formálásáról 227
4.11 Felhasznált irodalom 230
4.12 Fogalomtár 232

Témakörök