A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A gazdasági válságok történetének vázlata 1920-ig/Magyarország statisztikája

Nemzetközi összehasonlitásban főtekintettel Ausztriára

Szerző
,
Kiadó:
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 435 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Két mű egy könyvben. "A gazdasági válságok történetének vázlata 1920-ig" a Szent-István-Társulat kiadása, Stephaneum nyomda r. t. nyomása, Budapest, írta: Surányi-Unger Tivadar okl. közgazdász a magyarországi valamint az ausztriai jog- és államtudományos doktora. "Magyarország statisztikája" Grill Károly Könyvkiadóvállalata kiadása, a Nap nyomdája nyomása, Budapest, kiadási év nélküli, írta: Dr. Illyefalvi Vitéz Géza képesített egyetemi m. tanár, jogakadémiai tanár.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A tudománynak két proletárja van; a statisztikus és a történetiró. Hosszantartó, verejtékes munkájuk eredményében egyéniségük teljesen elvész, aminthogy a szigorú objektivitás követelményei folytán... Tovább

Előszó

A tudománynak két proletárja van; a statisztikus és a történetiró. Hosszantartó, verejtékes munkájuk eredményében egyéniségük teljesen elvész, aminthogy a szigorú objektivitás követelményei folytán el is kell a háttérben tűnnie az adatokat fáradhatatlanul egymásra halmozó, hangyaszorgalmú munkásnak. A kész mü azután azon alap, melyet feldolgozva, melyen továbbépítve élvezi annak gyümölcsét,'aratja babérait az árúját a nagyközönség között forgalomba hozó közeg, a termelési folyamat utolsó tényezője. A statisztikus és a történetíró szerényen húzódnak meg a zakatoló gyár gépei mögött s kötelességszerű serénységgel folytatják nehéz munkájukat tudatában annak, hogy az egész üzem végeredményben is az ö vállaikon nyugszik.
Úgy az elméleti, mint a gyakorlati közgazdász is csak a fentemlitett két tudományág lerakta alapokon építhet abszolút értékkel tovább. Nem célom ezáltal az induktív és deduktív módszer híveinek régi vitájába az előbbiek javára beleszólni; csupán azon ismeretes tényt kivánom hangsúlyozni, hogy újabb ösvényekre sikerrel lépni csak az empirizmus e két fegyverével felszerelve lehetséges. Amily örvendetesen széles körökben hódít tért újabban a statisztikai módszer, annyira aggasztó tünetként mutatkozik a történeti alaptól való eltávolodás. Gazdasági bajaink orvoslásánál is sokkalta több eredményre vezethet a mult hasonló helyzeteinek átkutatása, azok tanulságainak leszűrése, mint üres, a levegőben lógó, ötletszerű fikcióknak tömeges felhalmozása.
E gyakorlati cél azonban csak kisebb mértékben vezérelt jelen munkám megírásánál, mellyel főleg fejletlen gazdaságtörténeti irodalmunknak akartam lendületet adni. A gazdasági válságok történelme különösen elhanyagolt mostohagyermeke tudományunknak. Magyar munkáknak teljesen híján vagyunk e tárgykörben, mely azonban a világirodalomnak is igen gyenge pontját alkotja. Egyedül Max Wirth «Geschichte der Handelskrisen» c. munkája foglalkozik kitűnő részletességgel s széles alapon a világtörténelem válságaival. Amellett azonban, hogy csupán kereskedelmi válságokra fordítja figyelmét s csak a XVII. századig nyúl vissza, utolsó kiadásának megjelenése óta is már új eseményekben gazdag három évtized telt el. A többi, szövegemben nagyrészt idézett munka csupán egyes nemzeteknek, egynéhány évtizednek válságaira terjeszkedik ki. Külön említést érdemel azonban e helyen is Clément Juglar «Des crises commerciales». c. nagy munkájában a pénzügyi válságok történetének szentelt kitűnő fejezet. Ez is azonban - aminthogy Wirthen és az ő nyomán író Hyndmanen kívül valamennyi a gazdasági válságokkal foglalkozó munka - tárgyának főleg elméleti részét dolgozza fel, s csupán ebben felállított elveinek igazolására, inkább csak exemplikativ módon és célzattal ad egy kis történelmet, melynek szerényen kell meghúzódnia másodlagos fontosságában. Vissza

Tartalom

A gazdasági válságok történetének vázlata 1920-ig
BEVEZETÉS.
A gazdasági válság fogalma és fajai - - - - ... ... 5
I. RÉSZ.
Válságok a világháború kitöréséig.
Az ókor és a középkor válságai - - - - - - 9
A lübecki kereskedelmi válság - ... ... 11
A hollandiai tulipánmámor - 12
Az aranyműves-korszak válságai Angliában ... ... ... ... ... ... 13
Az 1696. évi angol pénzválság - - - - 14
A Law-rendszer - - - - - - - - - ... ... ... 15
The South-sea bubbles ... - ... 18
Hamburg két kereskedelmi válsága ... ... ... 20
A Bank of England válságai a XVIIl. század folyamán ... 21
A Caisse d'Escompte du Commerce válságai és az assignáták Franciaországban 25
A XVIII. század pénzügyi válságai Európa többi államában és Északamerikában 26
Az 1910. évi európai válság - - 27
Az 1814-1819. évek válságai 29
Az 1825-töl 1831-ig terjedő válságkorszak ... - 32
Az 1836-39-iki válságok ... - 36
Az 1847. évi válságok . - 39
Az 1857. évi válság ... 42
A hatvanas évek válságai- - 49
A nagy «Krach » 52
Az 1882-84-iki válság - 58
A XIX. század utolsó válságai - - 62
Az 1900. év válságai és a (crich man's panio) az Unióban - 68
Az 1907. évi világválság - 75
Az 1908-13-iki közgazdasági időszak - 81
II. RÉSZ.
A világháború nyomában járó gazdasági válságok.
Napjaink gazdasági zavarai mint válság - - - - - 90
Anglia 95
Franciaország 99
Az Egyesült-Államok - 102
Japán... ... - ... 107
Olaszország- 111
Németország 114
Oroszország -119
Ujabb válság készül ?.124
III. RÉSZ.
Magyarország gazdasági válságai.
Nagyobb gazdasági válságaink a legújabb időkig 126
A mult század nagy mezőgazdasági válsága 129
Az 1895. évi tőzsdeválság... - . 138
A budapesti építkezési válság - 143
A világháború előtti három általános gazdasági depressziónk a XX. században 145
1914-1920. Magyarországon 149

Magyarország statisztikája
Előszó az I. kiadáshoz.
Előszó a II. kiadáshoz
Előszó a III. kiadáshoz
ÁLTALÁNOS TANOK.
I. RÉSZ. ELMÉLETI KÉRDÉSEK.
1. §. Bevezetés---------------1
2. §. A statisztika fogalma és köre------4
3. §. A statisztika, mint önálló tudomány ---- - -7
4. §. A statisztika viszonya a többi tudományokhoz--9
5. §. A statisztika tudományos és gyakorlati jelentősége 12
6. §. A statisztika története--------15
7. §. A statisztika irodalma. Leiró irány-----17
8. §. Folytatás. Modern statisztikai irodalom---20
9. §. Hazai irodalom--------- -24
10. §. Statisztikai törvényhozás és közigazgatás-----25
11. §. A statisztika szervei ----------- -27
12. §. Rövid átnézete a ma működő egyes statisztikai hivataloknak 30
13. §. Magyarország és Ausztria statisztikai szervei----32
II. RÉSZ. MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK.
14. §. A statisztika módszere -----------36
15. §. A statisztikai észlelés 38
16. §. A statisztikai módszer egyes részei. A felvétel -41
17. §. Folytatás. A feljegyzés------ -42
18. §. A próbaszámlálás és a számlálást pótló eljárások 46
19. §. A feldolgozás--'--------49
20. §. A leirás-----------52
21. §. Folytatás. A statisztikai táblázatok.--- -55
22. §. Statisztikai sor, átlag, középszám, index 57
23. §. A leírás ábrázolása 61
24. §. A statisztika anyagának felosztása 64
III. Rész. Gyakorlati kérdések.
Népességi statisztika.
25. §. A népességi statisztika forrásai. A népszámlálás---65
26. §. Az 1910-iki népszámlálásról--------67
27. §. A terület--------------70
28. §. Népesség --------------73
29. §. Népsűrűség--------------74
30. §. Ausztria és néhány Európán kivüli állam és birtok népességi viszonyai-------77
31. §. Külföldön távollevők és külföldi honosok-----78
32. §. Néptömörülés---------79
33. §. A városok--------------80
34. §. Lakóházak -------------83
35. §. Szaporodás------:---------87
36. §. A nemek aránya------------90
37. §. A kor 93
38. §. A korviszonyok egyéb szempontból---95
39. §. Családi állapot - -------98
40. §. Nemzetiség---------103
41. §. A magyarság szaporodása s a magyarul tudók 105
42. §. Hitfelekezet----------108
43. §. Egyéb szempontok-----------111
44. §. Európa s főleg Ausztria nemzetiségi viszonyai----112
Népmozgalom.
45. §. Házasságok-------------117
46. §. Házasságok kor szerint----------121
47. §. A házasságkötések hónapok szerint s a vegyes házasságok 124
48. §. Egyéb szempontok------------127
49. §. Születések------------- -130
50. §. Születések, hónapok és a szülők kora szerint -135
51. §. A nemzetiségek és felekezetek születési viszonyai 136
52. §. Halálozások 139
53. §. A halandóság kor szerint és a gyermekhalandóság -141
54. §. A halálozás egyéb szempontokból ------146
55. §. Valószinü élettartam és az átlagos életkor---148
56. §. A halálokok. Természetes szaporodás----151
57. §. Testi és szellemi fogyatkozások. Élettani statisztika --155
58. §. Közegészségügyi személyzet és intézmények---157
59. §. A vándormozgalom. Külső vándorlások----159
60. §. A kivándorlás iránya és a visszavándorlás----162
61. §. Belső vándorlások. Vándorlási mérleg-----165
A népesség műveltségi állapota.
62. §. Írni, olvasni tudás-------------169
63. §. Kisdedóvodák és óvóképző-intézetek - ------172
64. §. Népoktatás. Általános áttekintés--------173
65. §. Népoktatási intézetek-----------174
66. §. Középiskolák---- ----------- - _ 177
67. §. Főiskolák ---------------180
68. §. Szakiskolák és egyéb intézetek--------183
69. §. A közműveltség társadalmi (szabad) tényezői----185
70. §. Ausztria és más államok közműveltsége------187
GAZDASÁGI STATISZTIKA.
71. §. A gazdasági statisztika tárgya és felosztása-----190
A termelés.
72. §. Földmüvelés----------------194
73. §. A földbirtok-------------195
74. §. Folytatás. Egyéb szempontok---------- - 197
75. §. A termelés, főleg a gabonatermelés-------199
76. §. Világtermés. Mezőgazdasági balesetek - -----201
77. §. Szőlő- és gyümölcstermelés. Erdészet------202
78. §. Állattenyésztés-------------204
79. §. Folytatás. Közfogyasztás és állatvásárok------- 206
80. §. Méhészet, selyemtenyésztés, vadászat-------208
81. §. Bányászat és kohászat-----------209
82. §. Az iparról általában------------211
83. §. Az iparos népesség-----------,213
84. §. Élelem és élvezeti ipar--- - -------215
85. §. Egyéb fejlettebb iparágaink---------217
A forgalom.
86. §. Pénzrendszerünk és pénzviszonyaink------220
87. §. Hitelintézetek--------------221
88. §. Folytatás. Más pénzintézetek---------223
89. §. Biztosításügy és tűzkárok----------225
90. §. Közutak és vasutak-----------227
91. §. Folytatás. Vasúti forgalom---------229
92. §. Belhajózás--------------231
93. §. Tengerhajózás-------------232
94. §. Posta- távirda és távbeszélő----------234
95. §. Külkereskedelmi forgalom---------237
96. §. A forgalom iránya--------------239
97. §. Közös vámterület-------------240
Az állami és jogi élet statisztikája.
98. §. Bevezetés----------------243
99. §. Törvényhozás----------------245
100. §. Közigazgatási szervezet. Költségvetés és államadósság 248
101. §. A véderő------- 250
102. §. A hajóhad és Európa hadereje ------252
103. §. Jogszolgáltatás. Polgári ügyek------253
104. §. Büntető ügyek 256
105. §. A feljelentettek személyi viszonyai 257
106. §. Egyéb személyi viszonyok - -259
107. §. Kiszabott büntetések. Kihágások -262
108. §. Horvátország criminalitása--264
FÜGGELÉK.
109. §. A főváros------266
110. §. Folytatás. Lakásviszonyok -268
111. §. Folytatás. Laksürüség---270
112. §. Zsúfoltság, albérlet és ágyrajárás 271
113. §. Az annektált tartományok -274
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem