kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Magvető Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 388 oldal |
Sorozatcím: | Elvek és utak |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 19 cm x 13 cm |
ISBN: | 963-270-038-4 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. |
Előszó a második, javított és bővített magyar kiadáshoz | 5 |
Előszó a francia kiadáshoz | 7 |
A gazdasági fejlődés valódi hordozója | 17 |
Mindegyik gazdasági csoda: helyreállítási periódus | 42 |
A gazdasági helyreállítási periódusok jellegzetes lefolyása | 23 |
A trendvonal: nem agyrém, de nem is fátum | 26 |
A helyreállítási periódusok elemzésének aktualitása | 30 |
A helyreállítási periódus klasszikus esete | 34 |
A japán gazdasági csoda | |
A gazdasági csoda csupán helyreállítási periódus | 42 |
A fejlődés egyik megdöbbentően állandó mutatószáma: a munkaerő-megoszlás változása | 51 |
Egy gazdasági csoda, amely nem akar véget érni | 54 |
A fák mégsem nőnek az égig | 56 |
Japán gazdasági fejlődésében még egy fordulat várható | 57 |
A Szovjetunió gazdasági fejlődése, fejlődési trendvonala és a két helyreállítási periódus | |
Az Októberi Forradalom és a trendvonal törése | 61 |
A polgárháborút követő helyreállítási periódus | 68 |
A második világháborút követő helyreállítási periódus | 71 |
Összefoglaló megjegyzések | 76 |
A nyugatnémet "gazdasági csoda" | |
A trendvonal felismerését megnehezítő sajátos körülmények | 78 |
Néhány nyugat-európai ország fejlődésének trendvonala | 83 |
A "gazdasági csoda" előtörténete és vége | 97 |
Befejező megjegyzések | 107 |
A helyreállítási periódusok Magyarországon és az "olasz gazdasági csoda" | |
Ha a trendvonal állandóságát már bizonyítottnak tekintjük | 109 |
Trendvonal és helyreállítási periódusok Magyarországon | 110 |
Az "olasz gazdasági csoda" végén | 118 |
A gazdasági fejlődés mutatószámainak értelmezésével kapcsolatos megjegyzések | |
Átfogó és parciális mutatószámok | 131 |
Hol és miért törik meg némelyik mutatószám trendvonala | 135 |
A trendvonal tapasztalt állandósága mint elemzésünk kiindulópontja | |
Mit fejez ki tulajdonképpen a trendvonal? | 147 |
A trendvonal meredekségét nem szabhatja meg sem a tőkebefektetés, sem a kutatás | 152 |
Két aspektus - az analízis kettéágazása | 154 |
Célkitűzések és megvalósítások láncolata | 155 |
Kutatás és fejlesztés | |
A fejlesztési tevékenység és a termelés megkülönböztetése | 162 |
A fejlesztési tevékenység és az emberi szükségletek kielégítése közötti sajátos közvetítés | 168 |
A fejlesztési tevékenység sajátos szerepe az újratermelési folyamatban | 172 |
Kutatási eredmény és extraprofit | 177 |
A kutatási eredmény mint quasi-áru | 180 |
Hajtórugó és regulátor | 185 |
A technika új vívmányainak terjedése | |
A terjedési folyamat és a termelékenység időbeli és térbeli gradiense | 187 |
Az egyes technikai vívmányok terjedése közötti kölcsönhatás | 198 |
Az új technikai vívmány terjedése a munka kvalitatív megváltozásán keresztül megy végbe | 202 |
Terjedési folyamat és tőkefelhalmozás | 207 |
A tárgyiasult munka mennyisége | |
Hogyan aránylik a nemzeti vagyon mindenkori összege az évi nemzeti jövedelemhez | 211 |
Mily meglepően kevés munkaóra tárgyiasul egy munkahelyen | 215 |
Szükségszerű-e a beruházási hányad növekedése a fejlődés folyamán? | 220 |
Gépi beruházás és a termelékenység emelkedése | |
A kérdés felvetése és körvonalazása | 222 |
A népgazdaság sajátos felosztása két "vertikális" szektorra | 225 |
A II. szektorban végbemenő termelékenységemelkedés alapja | 227 |
A termelőberendezések tökéletesedése és a "fejlődési együttható" | 229 |
A beruházási hányad esetleges visszahatásai a fejlődési együttható értékére | 234 |
A berendezésegységek gyártási éve mint termelékenységi skála | 237 |
A berendezésállomány-egység előállításához szükséges munkaráfordítás: c konstans | 240 |
Modellünk felépítésének áttekintése | 243 |
A beruházási hányad és a termelékenységemelkedés egybeeső, rövid lejáratú ingadozásai | 244 |
A beruházási hányad hatása a termelékenység rövid és hosszú távú emelkedésére | 255 |
Az állandó beruházási hányad optimális nagysága | 259 |
Gyorsabb ütemű fejlődéshez sincs szükség nagyobb beruházási hányadra | 268 |
A beruházási hányad és az ipar struktúraváltozása | 271 |
Építési beruházás és gazdasági fejlődés | |
Elemzésünk kiindulópontja: az épületek hosszú élettartama | 276 |
"Népszaporulatra" és "fejlődésre" fordított építkezés | 280 |
Az építkezés mint a fejlődés előfeltétele és következménye | 282 |
Munkaerő és fejlődés | |
Az ismeretek összességének és az egyéni tudás sokrétűségének kibontakozása a munkamegosztás következtében | 284 |
Az individuális tudás nem "több" lesz, hanem "más" - Az ismeretek összességének struktúraváltozása | 288 |
A gép mint az ember tanítómestere | 295 |
A manufaktúrától az automatizálásig | 297 |
A szükséges kiképzési idő csökkenése, majd hosszabbodása | 301 |
Szakmastruktúra és foglalkozási struktúra | 305 |
A szakmastruktúra-változás két részfolyamat erődje | 309 |
A szakmastruktúra változásában megnyilvánuló "tehetetlenség" (inercia) | 318 |
A "Tehetetlenség" és az "ellenállás" megkülönböztetése | 320 |
A szakmastruktúra-változás és a gazdasági fejlődés üteme | 321 |
A feszültség, mely a fejlődést mozgásban tartja, és a kötés, mely határt szab ütemének | |
Amikor a hajtóerő keletkezett | 324 |
A "munkahelystruktúra" fogalma | 328 |
A "strukturális feszültség" két komponense | 330 |
A strukturális feszültség és a bérek | 333 |
Egy döntő jelentőségű visszahatás, amelyet mégsem szabad túlértékelni | 338 |
Feszültség és konkurrencia | 340 |
Strukturális feszültség és a beruházási hányad | 343 |
Fejlődés és "gazdaságtalan" beruházás | 347 |
Nyitott és zárt gazdasági egység | 354 |
Akár egyszeres, akár kettős a kötés, a fejlődés a szakmastruktúra-változástól nem szakadhat el | 357 |
Forrásmunkák | 363 |
Megjegyzések az ábrákhoz (a statisztika forrásmunkák megjelölésével) | 367 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.