A gazdasági ellenőrzés módszertani alapjai

Tartalom

ELŐSZÓ 9
I. AZ ELLENŐRZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ ALAPFOGALMAK 11
1. Az ellenőrzés fogalma 11
a) Érdek és ellenőrzés 11.
b) A vezetés, irányítás és az ellenőrzés viszonya 12
c) Az ellenőrzés legfőbb sajátossága, meghatározása 13
1. ábra: Az ellenőrzés fogalma 13
2. Az ellenőrzések osztályozása 14
a) A tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés és az időszakos ellenőrzés 14
b) A tevékenység szabályszerűségére és a tevékenység hatékonyságára irányuló ellenőrzés 16
c) A szakmai tartalom szerinti osztályozás 17
d) Az átfogó-, a téma- és a célellenőrzés 18
e) Az előzetes, az egyidejű és az utólagos ellenőrzés 19
f) A belső és a külső ellenőrzés 20
g) Az ellenőrzés, a revízió, a vizsgálat, a könyvvizsgálat, a gazdasági vizsgálat 20
II. AZ IDŐSZAKOS GAZDASÁGI ELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 22
1. Az ellenőrzési módszerek sajátosságai 22
a) Az ellenőrzési módszerek értelmezése 22
b) Az ellenőrzési módszerek és a szakismeretek kapcsolata 23
2. Az ellenőrzés eszközei és az eszközök alkalmazása 25
a) A követelmények megismerésének eszközei (forrásai) és azok alkalmazása 26
A jogszabályok 26
A határozatok, tervek, gazdaságpolitikai, üzletpolitikai elképzelések 27
A belső szabályzatok, utasítások 28
A különféle részkövetelmények megismerésének forrásai 29
A gazdasági folyamatok s a működő rendszerek szükségszerű összefüggései 30
A követelmények, mint az ellenőrzés viszonyítási alapjai és mint az ellenőrzés tárgyai 31
b) Az irányzatok és a főbb tényezők megismerésének eszközei és azok alkalmazása 33
A számviteli és a statisztikai adatszolgáltatás 33
A számítástechnika 37
Az információs teszt 40
c) A tevékenység megismerésének eszközei és azok alkalmazása 44
A nyilvántartások és okmányok alapján végzett ellenőrzés 45
A folyamat- és rendszerleírások (ábrák) alapján végzett ellenőrzés 52
A közvetlen megfigyelés eszközei 54
A rovancsolás 55
A szemle 55
A kísérlet, próba 57
A mintavétel, laboratóriumi vizsgálat 57
A szóbeli kérdésfeltevés és válasz 58
d) Az ellenőrzés logikai eszközei és azok alkalmazása 60
Az elemzés (analízis és szintézis) 60
A következtetés (indukció, dedukció) 62
A szembeállítás, megítélés 68
e) Az ellenőrzés eszközeinek kombinatív alkalmazása 70
3. Az ellenőrzés végrehajtásának megtervezése és megszervezése 72
a) A folyamatos tájékozódás és az ellenőrzési munkaterv 72
b) Az ellenőrzés előkészítése és a vizsgálati program 75
Az ellenőrzési cél(ok) kijelölése 76
Az ellenőrzési feladatok kijelölése 78
Vizsgálatszervezési feladatok 80
A vizsgálati program 81
c) A felkészülés 87
Az előkészítés tapasztalatainak hasznosítása 87
A vizsgálandó követelményekre vonatkozó ismeretek megszerzése 88
A vizsgálati feladattal összefüggő speciális szakmai ismeretek megszerzése 88
A vizsgálandó területtel (szervezettel) összefüggő helyi ismeretek megszerzése 89
A főbb módszerek tisztázása 89
A felkészülési idő 90
d) A helyszíni vizsgálat végrehajtása 90
A helyszíni vizsgálat megkezdésének bejelentése 91
Kapcsolat a vizsgált szerv vezetőivel, dolgozóival 92
Az üzemek, munkahelyek megtekintése 93
Az ütemterv és szerepe a vizsgálati munka szervezésében 93
Az ellenőrzést végzők közötti együttműködés 94
A vizsgálat közbeni jegyzetelés, az elvégzett részvizsgálatok dokumentálása 95
A megállapítások és javaslatok megtárgyalása a vizsgált szerv illetékeseivel 96
A felelősség megállapítása 96
A megállapítások bizonyítása 99
A vizsgálat közben tanúsítandó magatartás 103
e) Az írásbafoglalás 104
Az írásbafoglalás formája 104
Az írásbafoglalás tartalma 105
A felelősség megállapításával kapcsolatos tennivalók 106
Az összefoglaló jelentés elkészítésének sajátosságai 109
A rövid, tömör jelentésszerkesztés kulcsa 111
f) A realizálás 115
A realizálás fő tennivalói 116
Közvetlen intézkedések a hatósági ellenőrzések körében 117
Közvetlen intézkedések a tevékenység hatékonyságára is kiterjedő ellenőrzések körében 118
Szélesebb körű hatás kiváltására irányuló intézkedések 119
Az utóvizsgálat 120
g) A komplex ellenőrzés megnevezésének sajátosságai 121
A komplex ellenőrzés fogalma, jelentősége a vezetés szolgálatában 121
A komplex vizsgálatok megszervezésének követelményei 122
2. ábra: Az ellenőrzési folyamat összefoglalása 125
III. A TÖRVÉNYES ELŐÍRÁSOKON ALAPULÓ KÖNYVVIZSGÁLÓI FELADATOK SAJÁTOSSÁGAI 127
1. Az éves beszámoló felülvizsgálatának és hitelesítésének főbb sajátosságai 128
a) Az éves beszámoló felülvizsgálatának célja és feladatai 128
b) Az előzetesen beszerzendő információk tartalma, rendszerezése és forrásai 134
c) A könyvvizsgáló fokozott felelősségén alapuló metodikai megfontolások 141
A kockázat becslése 141
A teljességi nyilatkozat 142
Könyvvizsgálati eljárások 143
A vizsgálat lefolytatásának dokumentálása 145
d) A vizsgálat időzítésével kapcsolatos sajátosságok 146
e) A kiegészítő melléklet felülvizsgálatának jelentősége és sajátosságai 149
f) A vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzet elemzése 151
g) A könyvvizsgálói jelentés az éves beszámoló felülvizsgálatáról 156
2. Az ügyvezetés ellenőrzésének sajátosságai 162
a) Az ügyvezetés ellenőrzésének értelmezése 162
b) A felügyelő bizottság és a választott könyvvizsgáló ellenőrző tevékenységének összefüggései 164
c) Vizsgálattervezési és vizsgálatszervezési sajátosságok 165
d) Vizsgálati témakörök az ügyvezetés ellenőrzéséhez 165
e) Az ügyvezetés ellenőrzésének főbb pénzintézeti sajátosságai 167
IV. A PIACORIENTÁLT GAZDÁLKODÁS OKSÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEINEK RENDSZERSZEMLÉLETŰ FELTÁRÁSA 174
1. A jelenségek és az okok értelmezése a gazdasági vizsgálatoknál 174
a) Néhány szó a rendszer fogalmáról 174
b) A rendszer céljainak, feladatainak teljesülése, mint jelenség (irányzat), a tevékenység, mint ok 176
c) Kapcsolat a tananyag más részeivel, vizsgálatszervezési sajátosságok 178
2. A teljesítmények irányzatainak vizsgálata 178
a) A vállalatpolitikai koncepció teljesülése 178
b) A jövedelmezőségi, vagyoni és pénzügyi helyzet alakulása 180
c) Az értékesítés, a piaci pozíciók alakulása 180
d) A termékek minőségének alakulása 181
e) Az élőmunka hatékonyságának alakulása 183
f) A tárgyi eszközök és a készletek kihasználásának, illetve felhasználásának alakulása 184
g) Az önköltség alakulása 187
h) A műszaki színvonal, a kutatások, kísérletek alakulása 188
i) A befektetések, beruházások alakulása 190
3. A rendszerbeli okok sajátosságai, feltárásának módszerei 190
a) Az okok ismeretének jelentősége 190
b) Eseti ok - rendszerbeli ok 191
3. ábra: Az eseti és a rendszerbeli okok összefüggéseinek eltérő sajátosságai 192
c) A jellegében előremutató vizsgálat 193
d) A rendszerbeli okok számbavétele, a tényleges okok megállapítása 194
e) A belső és külső okok kapcsolata 198
f) A tematikus megközelítés és komplex szemlélet 199
g) Az átfogó, hosszabb távra szóló intézkedések részekre bontása 200
h) Rendszerszemlélet a pusztán szabályszerűségre irányuló ellenőrzéseknél 201
i) A rendszerszemlélet és a vizsgálati program 204
V. AZ IRÁNYÍTÁS ÉS A VEZETÉS VIZSGÁLATA ÉS ÉRTÉKELÉSE 206
1. A stratégiai tervezés vizsgálata 206
2. A belső irányítási rendszer vizsgálata 210
a) A szervezeti rendszer 211
b) A tervezési rendszer 212
c) A döntési és információrendszer 213
d) Az érdekeltségi rendszer, valamint 216
e) Az ellenőrzési rendszer vizsgálata és értékelése 217
3. Az ügyvezetés megítélése 219
4. A felsőbb irányító szervek tevékenysége vizsgálatának sajátosságai 220
VI. FÜGGELÉK 224
VII. IRODALOMJEGYZÉK 230

Témakörök