A gazdasági élet földrajzi alapjai I-II.

Szerző

Dr. Kádár László

Dr. Koch Ferenc

Szerkesztő

gróf Teleki Pál

Budapest

'Dr. Kádár László: A gazdasági élet földrajzi alapjai I-II. ' összes példány

Kiadó:	Centrum Kiadóvállalat Részvénytársaság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1936
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	751 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal és kihajtható mellékletekkel illusztrálva. Írta részben pedig tanári előadási jegyzeteiből Dr. Koch Ferenc ker. isk. tanár, volt tanársegédje és Dr. Kádár László jelenlegi tanársegédje közreműködésével sajtó alá rendezte Gróf Teleki Pál egy. ny. r. tanár.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Egyetemi előadásaim főcéljául mindig azt tekintettem, hogy gondolkodni tanítsak és hallgatóim látókörét szélesbítsem. Ezen célokat szolgálják a jelen kötetben formába öntött előadási jegyzeteim is.... Tovább

Tartalom

I. KÖTET
Előszó és irányadás a tanulásra	3
Bevezetés	7
Az ember függ a természettől	7
Az angol ember reggelije	7
Vasércszükségletünk sokszerűsége	8
A Föld és az ember helyzete a világegyetemben	10
A Nap és a bolygók	10
Földi és világegyetemi időtartamok	12
A Föld anyaga, halmazállapota, összetétele	13
NiFe, SiAl és SiMa	15
A Föld alakja	16
A Föld kérgének kialakulása	17
A "sphaerák"	19
Revolutiók, hegyképződés, vulkánismus a különböző korokban	21
Geológiai korok	24
Tenger és szárazföld változásai a felszínen	27
Az éghajlat övei	30
A klíma jelentése	30
A Föld mozgásainak hatásai	31
Ekliptika	32
A levegő nagy cirkulátiója. A klímaövek	34
A ciklonok	35
A klímaövek évszakos eltolódása	37
A szárazföldek hatása	38
Klímaváltozások	41
Jégkorszak	42
A szárazföldek
Szárazföld és tengerek eloszlása	44
Európa	46
A continensek nevei	45
A különböző korok revolutiói	47
A különböző korok éghajlata	49
Európa változatossága	49
Vízszintes tagoltság	51
Afrika	52
Földközi-tengeri Afrika	52
A nagy árkok	53
Medencék és küszöbök	54
Vízrendszerek	55
Nagy árkos törések	56
Ázsia	58
Gyűrt-hegység-öv	58
Belső-Ázsia	61
Kelet-Ázsia és a Csendes Óceán	63
Ausztrália és Óceánia	65
Ausztrália continense	65
A Csendes Óceán	66
Amerika	66
Laurentium	66
Appalachok	67
A Cordillerák	68
Középamerika	69
Délamerika	69
Az óceán és a tengerek	72
Méretek	72
Áramlások	75
Ár-apály	78
A folyórendszerek	82
Méretek	82
Európa folyói	83
Ázsia folyói	85
Afrika folyói és tavai	86
A Nílus vízjárása	88
Amerika folyói	89
A felszín lehordásának folyamata (Denudatió, erosió)	92
Erosiociklus (Davis)	92
Denudatio, talajképződés	93
A lepusztulás típusai	94
A folyók szakaszjellege (Cholnoky)	95
Száraz lepusztulás	96
A jég munkája	98
A valódi klíma	101
Azonos klímák minden continensen	101
Víz és szárazföld aránya	102
Ázsia és a monszun szél	104
A klímaövek módosulása a continensek formái folytán	105
A függélyes tagoltság (a magasságok) klímaövei	108
A klímabeosztások (De Martonne, Köppen, stb.)	109
Az óvilági continensek klímája	112
Trópusok	115
Európa	117
Észak- és Belső-Ázsia	118
Óvilági és Újvilági continensek	120
Északamerika	121
Délamerika	123
Ausztrália	125
A növénytakaró, a talajok és az állatvilág kialakulása	126
Sugárzás	126
Flóra és vegetatió	127
Klímajellemzés növényekkel	128
Klímaterületek és növényföldrajzi területek	131
Az "átmeneti" növényformatiók: steppék, szavannák típusai	132
Sivatagok	134
Monszunerdők	135
Kontinensek keleti klímáinak növényzete	137
Mediterrán típusok	138
Mérsékeltövi erdők	139
Hidegöviek	141
Magassági növényzeti övek	143
A Talaj	145
Talajtudomány és rendszerek	147
Talaj és klíma	149
Főbb talajcsoportok	152
Az Állatvilág	154
Éghajlati, növény- és talajzónák egybevágósága - Afrika példáján	156
Őserdők öve	157
Fennföldek, szavannák	158
Szavannák, szárazerdők	159
Steppék és félsivatagok	161
Sivatagok	162
Oásisok	163
Nílusvölgy	164
Mediterráneum	165
Növényéletközösségek és lakhatóság	167
Erdővidékek	167
Sivatagok	168
Átmeneti formátiók	169
Élelem, Tűz	171
Parti övek	173
A lakhatóság öveinek összefoglalása	175
Az éghajlat befolyása	177
Klímaingadozások, vándorlás	179
Kultúrák keletkezése, fejlődése, földművelés, népvándorlások	182
Kultúrák keletkezése. Kőkorszakok	182
Háziállatok	184
A földművelés kezdetei	185
Az eke	187
A gabonafélék eredete	188
A ház	190
Alkalmazkodás az éghajlathoz	192
Erdővidékek művelése, kapásművelés	196
Nomád és oasislakó életközössége	197
Öntözőművelés	198
Fa- és bokor-kultúrák	203
Pásztorvándorlás, transhumance	205
"Kulturfokok"	206
Életmód- és művelődés-típusok	207
Eke-, kapás-, kerti-művelések. Terraszos művelés	207
Ültetvényes művelés	209
Vándorlások, népvándorlások	211
Történetük	215
Jelenlegi gazdasági életünk anyagai	219
Kultúra és civilisatió	219
Növénytermelés	223
Történelme	223
Eredeti, másodlagos és tömegtermelés területei	225
Gabonatermelés. Zab, árpa	228
Búza	229
Rozs	231
Törköly. Kukorica	223
Sorghum. Köles. Rizs	233
Burgonya. Eddigiek összefoglalása	235
Gumósnövények, hüvelyesek	236
Olaj- és zsírnövények	237
Cukornád és -répa	238
Gyümölcstermelés	240
szőlő, bor	241
Déligyümölcsök	242
Fűszerek	243
Kávé, tea, kakaó	244
Dohány	246
Gyapot	247
Len, kender, juta	249
Kaucsuk	251
Erdők	252
Eredeti erdőtakaró	253
Az európai erdők története	253
Az európai erdők jellege	257
Magassági erdőhatár	258
A fa használatai	259
A trópusi erdők kihasználása	263
Házi állatok	265
Szarvasmarha	267
Széna- és takarmánytermelés	268
Juh	271
Sertés, ló	272
Vadászat és halászat	273
Elefánt, struc	273
Prémes állatok	274
Bálna, fóka	274
Spongya-, korall-, gyöngy-halászat	275
Halászat	275
Ásványi termékek	378
Szén	279
Petróleum, földgáz	281
Vas	282
Chromérc, réz	284
Egyéb fémek, nemesércek	285
Magnesit	286
Asbeszt, grafit, só, phosphat, pyrit, kén	287
A táj	289
Alföld és a Dunántúl	289
Mi a jellegzetes?	290
Tájnevek	291
Mi a táj?	292
Tájhatárok	293
Tájhatárok és a táj magja	294
Domináló tényezők	295
Az ember, mint tájtényező	296
Domborzat és éghajlat	297
Ember. Város	298
Emberiség - népsűrűség	302
Életsűrűség. Életterek - népsűrűség	302
Nagy népsűrűség területei	304
Európa	305
Általános irodalom és az I-XIV. fejezetek irodalma	312
Az I. kötet ábráinak és mellékleteinek jegyzéke	315
Az I. kötet tartalomjegyzéke	319
II. KÖTET
Előszó a II. kötethez	323
Földközi tenger	325
Földközi tenger és Mediterráneum	325
Összevetés más beltengerekkel	326
A Földközi tenger medencéi	328
Szerkezet	329
Az Alpok	331
A nyugati medence partjai	333
Keleti Alpok, Kárpátok	334
Dinaridák, Balkán	335
A keleti medence partjai	336
Kikötő hol keletkezik	337
A partok közvetlen hinterlandja	338
Távoli hinterlandok, nagy útvonalak	339
Országok, népek	340
Az Indiai út	341
A mediterrán éghajlat	341
A mediterrán csapadékeloszlás	343
A nyugati és keleti medencék	344
A félszigetek, apró klimatikus continensek	346
Szelek	347
Éghajlat és erdő	348
Transhumance - vándorlás	350
Jellemnövények: olajfa, búza, szőlő, füge	351
Életmódok alakulása	354
Háziállatok, halászat	355
Bányászat	356
A mediterráneum fő jellemvonásai	357
Európa	360
Európa fogalma	360
Politikai egyénisége, államai	362
Nincs egységes birodalom	364
Európa változatossága, kis méretei	365
Orometriai összevetések más continensekkel	365
Európa tengermenti mélyföldöve	366
A régi hegységek középső öve	367
A francia massivum	369
Rhóne, Jura, Saonne	370
Párisi medence	371
Keleti kaputájak, Rajnai hegységek	372
Középnémet hegységek, medencék	375
A felső Duna-mente	379
Középeurópa tagoltsága és települése	381
Egységes gazdasági fejlődés, együttes művelődés	383
Az európai gondolat synthesise	384
Európa sűrű úthálózata, csatornái	385
A tájak egymásba szövődése	386
A fiatal hegységek övek	387
Útsűrűség. Élénk belső anyagcsere	388
Európa mezőgazdasága	389
Ipari forradalom, gazdasági fejlődés	392
Az északnyugateurópai ipari és népsűrűségi góc keletkezése	394
A világgazdaság "Thünen rendszerű" korszaka	396
Ennek kialakulása ás múlása	398
Bányavidékek és politikai határok	401
Európa nyíltsága a tengerekre	401
Partok, kikötő-városok és gazdasági élet (Északeurópa)	402
Nyugateurópa partjai, stb.	406
Angolország partjai, stb.	408
Franciaország partjai, stb.	409
Ibéri félsziget partjai, stb.	412
Hazánk	414
Magyarország világhelyzete	414
Magyarország domborzata és helyzetünk Európában	415
Medencék	417
A domborzati tájegységek	419
Az átmeneti tájövek	420
Éghajlatunk, klímahelyzetünk	421
Éghajlati elemek	423
Helyzetünk Köppen klímarendszerében	424
Csapadékelosztás (és termelés)	426
Éghajlat és növényzet	427
Az alföldi termelőtáj	431
A Dunántúli termelőtáj	431
A Kis Alföld	432
Északnyugati fenföld	433
Északkeleti felvidék	435
Erdély és a délkeleti hegyvidékek	436
Tájfelosztás különböző szempontok szerint	437
A tájak, életterek kapcsolata	438
Település	438
Gazdasági helyzetünk fejlődése	440
A török hódoltság következményei	444
Az Alföld településformái	445
Városfejlődés	446
Vásáröv	449
Budapest	450
Világhelyzet és Dunakérdés	452
Csonka- és Nagy-Magyarország összevetése	454
Szomszédaink	454
Jugoszlávia	455
Csehszlovákia	455
Románia	456
Szomszédaink gazdasági erői	456
Hazánk gazdasági erői. Sajátos éghajlatunk	457
Terményeink zamatja, vitaminja	459
A párisi medence	462
Összefutó világutak	462
A párisi medence felépítése, egysége	463
A medence búza- és cukorrépatáj	464
Népsűrűség	465
Városok fejlődése, a főváros kialakulása	465
Miért lett Páris a főváros	467
Európa fővárosai, mennyire tükrei országaiknak	469
Páris, Franciaország központja	470
Flandria	472
Népsűrűség	472
A nagy népsűrűség magyarázata	474
Talajok, ércek	474
Flandria út- és kaputáj	476
A szövőipar jelentősége	477
A párisi forradalom hatása	479
A Rajna-mentének sűrű települései	481
Négy sűrűségi góc a Rajna mentén	481
Hollandia	481
Népsűrűségi adatok	481
A táj jellege	482
A betelepülés	483
Harc a tengerrel	483
Nagy és kis városok	484
Talajok	485
Víziutak	485
Nagyvárosok: Amsterdam, Rotterdam, Anvers	486
A reformátió gazdasági hatásai	487
Az indiai kereskedelem, Amsterdam	488
Az ipari forradalom hatásai	489
Amsterdam és Rotterdam ellentéte	490
A polderek	491
Kert és legelőgazdaság	491
Köln és a Ruhr	492
Telepítő erők	493
Köln fekvése	493
Siegerlandi vas-, ruhrmenti széntelepek	495
A szénbányászat övezetei	496
A települések óriási növekedése	496
Széntermelés	497
Az iparvidék és a többi táj népesedési adatai	498
Rajnaárok	498
Földtani adottságok	498
a táj	499
Ipartelepítő tényezők	500
A Rajnaárok helyzete Európában	501
Római városalapítások	501
Népvándorlás	502
Középkor, frankfurti vásár	503
Ujkor, Rajnaszabályzás	504
Strasbourg	506
Svéjc	507
Nincs se szene, se kikötője, se gyarmata	507
Svéjc felszíne	507
Vízierők	508
Útvonalak, Rajnahajózás	509
A népesség foglalkozása	511
Az idegenek nagy száma	511
Ipar, mezőgazdaság, állattenyésztés	512
Tejtermelés, iparok	513
Ipartelepítő energiák	514
Földművelés	517
A XIX. század fejlődése	518
Gazdasági helyzet a háború előtt	520
A világháború hatásai	521
Az Északamerikai Egyesült Államok	523
Miért jó gazdaságföldrajzi példa	523
Az északamerikai szárazföld felépítése	524
Éghajlat, csapadék	527
Hőmérsékletellentétek, szélsőségek	528
Hirtelen kelő szelek	529
Növényzet, erdők. Talaj- és termelés övei keleten	530
A középső rész övezetei	538
A nyugati hegyvidékek	541
Az európai hódítás és betelepülés kezdetei	542
Település az európai hazákkal azonos éghajlatok alatt	543
Német település részletei	544
A betelepülés történetének folytatása	544
A Dél és a keleti tájaké	544
Ohio és a tóvidéké	547
New England s a többi táj ellentéte	548
A Nyugat, California, Oregon	550
A középső száraz tájak betelepítése	551
Öntözések	552
Szárazművelés	553
A Nyugat állattenyésztése	554
A Nyugat bányászata	555
A termőföldpusztulás problémája	557
A jelen némely kérdése. Iparok vándorlása. Városok, stb.	560
Két iparág földrajzi vonatkozásai	562
Szövőipar	562
A különböző szövőiparok statisztikája	562
A nyersanyagok származáshelyei	563
Európa függősége	566
A háziiparból való fejlődés	567
A kapitalizmus hatása Európában	568
A fejlődés Európa különböző tájaiban, országaiban	570
Útvonalak, kereskedelem	572
A papírgyártás	574
Elterjedése	574
A telepítő tényezők	575
A gyártás anyagai és azok származási helye. A tájak váltakozó szereplése	576
Mesopotámia	578
Nevek eredete, sorsa	578
A termőföld fogalma, kiterjedése	580
Kihasználási tervek, öntözés	580
Termelés	582
Népek vándorlása a termőföld felé	583
A törzsszervezet megbontása	585
Városok azonossága, különfélesége	586
Petróleumterületek	589
Városiasodás	590
A város fogalma	590
A mindenkori alkotóelemek	592
Az óvilág steppeövének hatása - a városiasodás kezdetei	592
A város -, mint menedékhely	593
Város és út - egymás megteremtői	594
Kereskedelem, vásár, bazár	594
A görög "polis"	595
Róma is polis, városállam	597
Európa kialakulásának elemei	599
Európai városkeletkezés	599
Európa útvonalövei	600
Városszövetségek, városállamok	602
A középkori város, mezőváros	603
Magyar városfejlődés	605
A XVI-XVIII. sz. városfejlődés Európában	607
XIX. század. Ipari forradalom	608
A városba özönlés jelensége	611
A városok jellege a világ különböző részein, tájaiban	612
Kína városai	613
Japán városai	615
A sivatagsteppeöv oásisvárosai	615
A mediterrán város	616
A spanyol város és stílusai	617
Olaszország települései, városai	619
Franciaország különböző klímatájainak városai	620
Anglia városainak jellege	622
Az orosz tábla városai	622
Gyarmati építkezés és városok	624
India eredeti stílusai	626
Ausztrália	627
Délafrika városai	628
Szerződéses kikötővárosok a Távol-Keleten	629
Japán és Oroszország újabb városfejlődése	630
Városok (egyes városok) keletkezésének okai, tényezői	631
A politikai és hadászati tényezők	632
A gazdasági erők	633
Kikötők a különböző korokban	638
Utak és természetes útövek telepítő ereje	634
Várostelepítő tájak és pontok	635
Várostelepítő termelő tájak és útjaik	636
Politikai és gazdasági erők, Vár és vásártér	636
Bányavárosok; petróleum, vízierők	637
Cityfejlődés	639
Társadalmi és művelődési tényezők, mint telepítő erők	641
Klímatényezők, építkezés	643
A városok alaprajza és a domborzat	644
A városi forgalom, közigazgatás	645
A város hatása környezetére	647
Állam és város	648
Fővárosok helye	649
Fővárosok aránya országukhoz	651
Az angol világbirodalom	653
Világbirodalmak	653
Az angol birodalom kiterjed az összes éghajlatokra	655
A birodalom részeinek külkereskedelme klímatájak szerint	657
A termelt és kivitt áruk jellemzőek	661
A trópusok termelése specialisált	663
Anglia búzabehozatala egész éven át különböző égtájakról	664
Az angol árukivitel és behozatal összevetve a franciával és amerikaival	665
Az angol szigetország (és a japáni szigetország)	666
A szigetek geológiai felépítése, partok, szén	668
A természeti adottságok időbeli (történelmi) érvényesülése	670
A nemzeti államok kialakulása Európában (az atlanti fronton)	670
Az angol elszigeteltség előnyei	671
Az éghajlat és juhtenyésztés	672
Gyapjúipar és kereskedelem	673
A gyarmatbirodalmat megteremtő erők és események	674
Insularitás és szövőipar	676
A birodalom részei, viszonyuk az anyaországhoz	677
A felfedezések és hódítás története	677
Az afrikai tengely és az Indiai Oceán birtoklása	680
Előázsiai problémák	683
India (felépítés, éghajlat)	685
Búza-, köles- és rizsterületek	687
Néprajz. India gazdasági jelentősége	688
Az Indiai Oceán útjai, kikötői	690
Az angol birodalom népessége	691
A birodalmat kapcsoló utak	693
A forgalom biztosítása. Fűtőanyagok	694
A birodalom részeinek közigazgatása	698
Államosítás	699
Afrika felosztása	700
A birodalom mérsékeltövi részei. A dominiumok önállósága	703
A világháború hatása	705
Az angol birodalom földfelszíni életegység	707
Zárszó	709
A II. félkötet fejezeteinek (XV-XXVI.) irodalma	712
Mértéktáblázatok	715
Részletes tartalomjegyzék	723
Tárgy- és névmutató	735
Ábrák jegyzéke a II. kötethez	746
Mellékletek jegyzéke a II. kötethez	746
Rövid tartalomjegyzék a II. kötethez	749

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem