1.062.442

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A gazdasági élet földrajzi alapjai I-II.

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Centrum Kiadóvállalat Részvénytársaság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 751 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 26 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Egyetemi előadásaim fő céljául mindig azt tekintettem, hogy gondolkodni tanítsak és hallgatóim látókörét szélesbbítsem. Ezen célokat szolgálják a jelen kötetben formába öntött előadási jegyzeteim... Tovább

Előszó

Egyetemi előadásaim fő céljául mindig azt tekintettem, hogy gondolkodni tanítsak és hallgatóim látókörét szélesbbítsem. Ezen célokat szolgálják a jelen kötetben formába öntött előadási jegyzeteim is.
Ahhoz, hogy e célokat elérjem, bizonyos tárgyi tudást kell adni. Ezt az anyagot nézetem szerint nem szabad szűk korlátok közé szorítani. Viszont nem szükséges, hogy bizonyos jól körülírt anyagot a Föld minden területére nézve arányosan tanítsunk és megtanultassunk. Nem ismerek általános érvényű egyetemi tananyagot. Az egyetemen elsajátított ismeretek a hallgató érdeklődése szerint egyénileg különbözők lehetnek, sőt részben azok is kell, hogy legyenek. Az egyetemi hallgatónak kell, hogy egyéni érdeklődése, sajátos látóköre és ismeretek használatán gyakorlott ítélete legyen. Hogy látóköre mily irányban tágabb, az tőle függ. Az előadás ehhez anyagot kell, hogy nyújtson, távlatokat nyisson, sok irányú érdeklődést keltsen, további érdeklődésre, utánaolvasásra, összehasonlításra, gondolkodásra és kritikára serkentsen. Vissza

Tartalom

I. KÖTET
Előszó és irányadás a tanulásra3
Bevezetés7
Az ember függ a természettől7
Az angol ember reggelije7
Vasércszükségletünk sokszerűsége8
A Föld és az ember helyzete a világegyetemben10
A Nap és a bolygók10
Földi és világegyetemi időtartamok12
A Föld anyaga, halmazállapota, összetétele13
NiFe, SiAl és SiMa15
A Föld alakja16
A Föld kérgének kialakulása17
A "sphaerák"19
Revolutiók, hegyképződés, vulkánismus a különböző korokban21
Geológiai korok24
Tenger és szárazföld változásai a felszínen27
Az éghajlat övei30
A klíma jelentése30
A Föld mozgásainak hatásai31
Ekliptika32
A levegő nagy cirkulátiója. A klímaövek34
A ciklonok35
A klímaövek évszakos eltolódása37
A szárazföldek hatása38
Klímaváltozások41
Jégkorszak42
A szárazföldek
Szárazföld és tengerek eloszlása44
Európa46
A continensek nevei45
A különböző korok revolutiói47
A különböző korok éghajlata49
Európa változatossága49
Vízszintes tagoltság51
Afrika52
Földközi-tengeri Afrika52
A nagy árkok53
Medencék és küszöbök54
Vízrendszerek55
Nagy árkos törések56
Ázsia58
Gyűrt-hegység-öv58
Belső-Ázsia61
Kelet-Ázsia és a Csendes Óceán63
Ausztrália és Óceánia65
Ausztrália continense65
A Csendes Óceán66
Amerika66
Laurentium66
Appalachok67
A Cordillerák68
Középamerika69
Délamerika69
Az óceán és a tengerek72
Méretek72
Áramlások75
Ár-apály78
A folyórendszerek82
Méretek82
Európa folyói83
Ázsia folyói85
Afrika folyói és tavai86
A Nílus vízjárása88
Amerika folyói89
A felszín lehordásának folyamata (Denudatió, erosió)92
Erosiociklus (Davis)92
Denudatio, talajképződés93
A lepusztulás típusai94
A folyók szakaszjellege (Cholnoky)95
Száraz lepusztulás96
A jég munkája98
A valódi klíma101
Azonos klímák minden continensen101
Víz és szárazföld aránya102
Ázsia és a monszun szél104
A klímaövek módosulása a continensek formái folytán105
A függélyes tagoltság (a magasságok) klímaövei108
A klímabeosztások (De Martonne, Köppen, stb.)109
Az óvilági continensek klímája112
Trópusok115
Európa117
Észak- és Belső-Ázsia118
Óvilági és Újvilági continensek120
Északamerika121
Délamerika123
Ausztrália125
A növénytakaró, a talajok és az állatvilág kialakulása126
Sugárzás126
Flóra és vegetatió127
Klímajellemzés növényekkel128
Klímaterületek és növényföldrajzi területek131
Az "átmeneti" növényformatiók: steppék, szavannák típusai132
Sivatagok134
Monszunerdők135
Kontinensek keleti klímáinak növényzete137
Mediterrán típusok138
Mérsékeltövi erdők139
Hidegöviek141
Magassági növényzeti övek143
A Talaj145
Talajtudomány és rendszerek147
Talaj és klíma149
Főbb talajcsoportok152
Az Állatvilág154
Éghajlati, növény- és talajzónák egybevágósága - Afrika példáján156
Őserdők öve157
Fennföldek, szavannák158
Szavannák, szárazerdők159
Steppék és félsivatagok161
Sivatagok162
Oásisok163
Nílusvölgy164
Mediterráneum165
Növényéletközösségek és lakhatóság167
Erdővidékek167
Sivatagok168
Átmeneti formátiók169
Élelem, Tűz171
Parti övek173
A lakhatóság öveinek összefoglalása175
Az éghajlat befolyása177
Klímaingadozások, vándorlás179
Kultúrák keletkezése, fejlődése, földművelés, népvándorlások182
Kultúrák keletkezése. Kőkorszakok182
Háziállatok184
A földművelés kezdetei185
Az eke187
A gabonafélék eredete188
A ház190
Alkalmazkodás az éghajlathoz192
Erdővidékek művelése, kapásművelés196
Nomád és oasislakó életközössége197
Öntözőművelés198
Fa- és bokor-kultúrák203
Pásztorvándorlás, transhumance205
"Kulturfokok"206
Életmód- és művelődés-típusok207
Eke-, kapás-, kerti-művelések. Terraszos művelés207
Ültetvényes művelés209
Vándorlások, népvándorlások211
Történetük215
Jelenlegi gazdasági életünk anyagai219
Kultúra és civilisatió219
Növénytermelés223
Történelme223
Eredeti, másodlagos és tömegtermelés területei225
Gabonatermelés. Zab, árpa228
Búza229
Rozs231
Törköly. Kukorica223
Sorghum. Köles. Rizs233
Burgonya. Eddigiek összefoglalása235
Gumósnövények, hüvelyesek236
Olaj- és zsírnövények237
Cukornád és -répa238
Gyümölcstermelés240
szőlő, bor241
Déligyümölcsök242
Fűszerek243
Kávé, tea, kakaó244
Dohány246
Gyapot247
Len, kender, juta249
Kaucsuk251
Erdők252
Eredeti erdőtakaró253
Az európai erdők története253
Az európai erdők jellege257
Magassági erdőhatár258
A fa használatai259
A trópusi erdők kihasználása263
Házi állatok265
Szarvasmarha267
Széna- és takarmánytermelés268
Juh271
Sertés, ló272
Vadászat és halászat273
Elefánt, struc273
Prémes állatok274
Bálna, fóka274
Spongya-, korall-, gyöngy-halászat275
Halászat275
Ásványi termékek378
Szén279
Petróleum, földgáz281
Vas282
Chromérc, réz284
Egyéb fémek, nemesércek285
Magnesit286
Asbeszt, grafit, só, phosphat, pyrit, kén287
A táj289
Alföld és a Dunántúl289
Mi a jellegzetes?290
Tájnevek291
Mi a táj?292
Tájhatárok293
Tájhatárok és a táj magja294
Domináló tényezők295
Az ember, mint tájtényező296
Domborzat és éghajlat297
Ember. Város298
Emberiség - népsűrűség302
Életsűrűség. Életterek - népsűrűség302
Nagy népsűrűség területei304
Európa305
Általános irodalom és az I-XIV. fejezetek irodalma312
Az I. kötet ábráinak és mellékleteinek jegyzéke315
Az I. kötet tartalomjegyzéke319
II. KÖTET
Előszó a II. kötethez323
Földközi tenger325
Földközi tenger és Mediterráneum325
Összevetés más beltengerekkel326
A Földközi tenger medencéi328
Szerkezet329
Az Alpok331
A nyugati medence partjai333
Keleti Alpok, Kárpátok334
Dinaridák, Balkán335
A keleti medence partjai336
Kikötő hol keletkezik337
A partok közvetlen hinterlandja338
Távoli hinterlandok, nagy útvonalak339
Országok, népek340
Az Indiai út341
A mediterrán éghajlat341
A mediterrán csapadékeloszlás343
A nyugati és keleti medencék344
A félszigetek, apró klimatikus continensek346
Szelek347
Éghajlat és erdő348
Transhumance - vándorlás350
Jellemnövények: olajfa, búza, szőlő, füge351
Életmódok alakulása354
Háziállatok, halászat355
Bányászat356
A mediterráneum fő jellemvonásai357
Európa360
Európa fogalma360
Politikai egyénisége, államai362
Nincs egységes birodalom364
Európa változatossága, kis méretei365
Orometriai összevetések más continensekkel365
Európa tengermenti mélyföldöve366
A régi hegységek középső öve367
A francia massivum369
Rhóne, Jura, Saonne370
Párisi medence371
Keleti kaputájak, Rajnai hegységek372
Középnémet hegységek, medencék375
A felső Duna-mente379
Középeurópa tagoltsága és települése381
Egységes gazdasági fejlődés, együttes művelődés383
Az európai gondolat synthesise384
Európa sűrű úthálózata, csatornái385
A tájak egymásba szövődése386
A fiatal hegységek övek387
Útsűrűség. Élénk belső anyagcsere388
Európa mezőgazdasága389
Ipari forradalom, gazdasági fejlődés392
Az északnyugateurópai ipari és népsűrűségi góc keletkezése394
A világgazdaság "Thünen rendszerű" korszaka396
Ennek kialakulása ás múlása398
Bányavidékek és politikai határok401
Európa nyíltsága a tengerekre401
Partok, kikötő-városok és gazdasági élet (Északeurópa)402
Nyugateurópa partjai, stb.406
Angolország partjai, stb.408
Franciaország partjai, stb.409
Ibéri félsziget partjai, stb.412
Hazánk414
Magyarország világhelyzete414
Magyarország domborzata és helyzetünk Európában415
Medencék417
A domborzati tájegységek419
Az átmeneti tájövek420
Éghajlatunk, klímahelyzetünk421
Éghajlati elemek423
Helyzetünk Köppen klímarendszerében424
Csapadékelosztás (és termelés)426
Éghajlat és növényzet427
Az alföldi termelőtáj431
A Dunántúli termelőtáj431
A Kis Alföld432
Északnyugati fenföld433
Északkeleti felvidék435
Erdély és a délkeleti hegyvidékek436
Tájfelosztás különböző szempontok szerint437
A tájak, életterek kapcsolata438
Település438
Gazdasági helyzetünk fejlődése440
A török hódoltság következményei444
Az Alföld településformái445
Városfejlődés446
Vásáröv449
Budapest450
Világhelyzet és Dunakérdés452
Csonka- és Nagy-Magyarország összevetése454
Szomszédaink454
Jugoszlávia455
Csehszlovákia455
Románia456
Szomszédaink gazdasági erői456
Hazánk gazdasági erői. Sajátos éghajlatunk457
Terményeink zamatja, vitaminja459
A párisi medence462
Összefutó világutak462
A párisi medence felépítése, egysége463
A medence búza- és cukorrépatáj464
Népsűrűség465
Városok fejlődése, a főváros kialakulása465
Miért lett Páris a főváros467
Európa fővárosai, mennyire tükrei országaiknak469
Páris, Franciaország központja470
Flandria472
Népsűrűség472
A nagy népsűrűség magyarázata474
Talajok, ércek474
Flandria út- és kaputáj476
A szövőipar jelentősége477
A párisi forradalom hatása479
A Rajna-mentének sűrű települései481
Négy sűrűségi góc a Rajna mentén481
Hollandia481
Népsűrűségi adatok481
A táj jellege482
A betelepülés483
Harc a tengerrel483
Nagy és kis városok484
Talajok485
Víziutak485
Nagyvárosok: Amsterdam, Rotterdam, Anvers486
A reformátió gazdasági hatásai487
Az indiai kereskedelem, Amsterdam488
Az ipari forradalom hatásai489
Amsterdam és Rotterdam ellentéte490
A polderek491
Kert és legelőgazdaság491
Köln és a Ruhr492
Telepítő erők493
Köln fekvése493
Siegerlandi vas-, ruhrmenti széntelepek495
A szénbányászat övezetei496
A települések óriási növekedése496
Széntermelés497
Az iparvidék és a többi táj népesedési adatai498
Rajnaárok498
Földtani adottságok498
a táj499
Ipartelepítő tényezők500
A Rajnaárok helyzete Európában501
Római városalapítások501
Népvándorlás502
Középkor, frankfurti vásár503
Ujkor, Rajnaszabályzás504
Strasbourg506
Svéjc507
Nincs se szene, se kikötője, se gyarmata507
Svéjc felszíne507
Vízierők508
Útvonalak, Rajnahajózás509
A népesség foglalkozása511
Az idegenek nagy száma511
Ipar, mezőgazdaság, állattenyésztés512
Tejtermelés, iparok513
Ipartelepítő energiák514
Földművelés517
A XIX. század fejlődése518
Gazdasági helyzet a háború előtt520
A világháború hatásai521
Az Északamerikai Egyesült Államok523
Miért jó gazdaságföldrajzi példa523
Az északamerikai szárazföld felépítése524
Éghajlat, csapadék527
Hőmérsékletellentétek, szélsőségek528
Hirtelen kelő szelek529
Növényzet, erdők. Talaj- és termelés övei keleten530
A középső rész övezetei538
A nyugati hegyvidékek541
Az európai hódítás és betelepülés kezdetei542
Település az európai hazákkal azonos éghajlatok alatt543
Német település részletei544
A betelepülés történetének folytatása544
A Dél és a keleti tájaké544
Ohio és a tóvidéké547
New England s a többi táj ellentéte548
A Nyugat, California, Oregon550
A középső száraz tájak betelepítése551
Öntözések552
Szárazművelés553
A Nyugat állattenyésztése554
A Nyugat bányászata555
A termőföldpusztulás problémája557
A jelen némely kérdése. Iparok vándorlása. Városok, stb.560
Két iparág földrajzi vonatkozásai562
Szövőipar562
A különböző szövőiparok statisztikája562
A nyersanyagok származáshelyei563
Európa függősége566
A háziiparból való fejlődés567
A kapitalizmus hatása Európában568
A fejlődés Európa különböző tájaiban, országaiban570
Útvonalak, kereskedelem572
A papírgyártás574
Elterjedése574
A telepítő tényezők575
A gyártás anyagai és azok származási helye. A tájak váltakozó szereplése576
Mesopotámia578
Nevek eredete, sorsa578
A termőföld fogalma, kiterjedése580
Kihasználási tervek, öntözés580
Termelés582
Népek vándorlása a termőföld felé583
A törzsszervezet megbontása585
Városok azonossága, különfélesége586
Petróleumterületek589
Városiasodás590
A város fogalma590
A mindenkori alkotóelemek592
Az óvilág steppeövének hatása - a városiasodás kezdetei592
A város -, mint menedékhely593
Város és út - egymás megteremtői594
Kereskedelem, vásár, bazár594
A görög "polis"595
Róma is polis, városállam597
Európa kialakulásának elemei599
Európai városkeletkezés599
Európa útvonalövei600
Városszövetségek, városállamok602
A középkori város, mezőváros603
Magyar városfejlődés605
A XVI-XVIII. sz. városfejlődés Európában607
XIX. század. Ipari forradalom608
A városba özönlés jelensége611
A városok jellege a világ különböző részein, tájaiban612
Kína városai613
Japán városai615
A sivatagsteppeöv oásisvárosai615
A mediterrán város616
A spanyol város és stílusai617
Olaszország települései, városai619
Franciaország különböző klímatájainak városai620
Anglia városainak jellege622
Az orosz tábla városai622
Gyarmati építkezés és városok624
India eredeti stílusai626
Ausztrália627
Délafrika városai628
Szerződéses kikötővárosok a Távol-Keleten629
Japán és Oroszország újabb városfejlődése630
Városok (egyes városok) keletkezésének okai, tényezői631
A politikai és hadászati tényezők632
A gazdasági erők633
Kikötők a különböző korokban638
Utak és természetes útövek telepítő ereje634
Várostelepítő tájak és pontok635
Várostelepítő termelő tájak és útjaik636
Politikai és gazdasági erők, Vár és vásártér636
Bányavárosok; petróleum, vízierők637
Cityfejlődés639
Társadalmi és művelődési tényezők, mint telepítő erők641
Klímatényezők, építkezés643
A városok alaprajza és a domborzat644
A városi forgalom, közigazgatás645
A város hatása környezetére647
Állam és város648
Fővárosok helye649
Fővárosok aránya országukhoz651
Az angol világbirodalom653
Világbirodalmak653
Az angol birodalom kiterjed az összes éghajlatokra655
A birodalom részeinek külkereskedelme klímatájak szerint657
A termelt és kivitt áruk jellemzőek661
A trópusok termelése specialisált663
Anglia búzabehozatala egész éven át különböző égtájakról664
Az angol árukivitel és behozatal összevetve a franciával és amerikaival665
Az angol szigetország (és a japáni szigetország)666
A szigetek geológiai felépítése, partok, szén668
A természeti adottságok időbeli (történelmi) érvényesülése670
A nemzeti államok kialakulása Európában (az atlanti fronton)670
Az angol elszigeteltség előnyei671
Az éghajlat és juhtenyésztés672
Gyapjúipar és kereskedelem673
A gyarmatbirodalmat megteremtő erők és események674
Insularitás és szövőipar676
A birodalom részei, viszonyuk az anyaországhoz677
A felfedezések és hódítás története677
Az afrikai tengely és az Indiai Oceán birtoklása680
Előázsiai problémák683
India (felépítés, éghajlat)685
Búza-, köles- és rizsterületek687
Néprajz. India gazdasági jelentősége688
Az Indiai Oceán útjai, kikötői690
Az angol birodalom népessége691
A birodalmat kapcsoló utak693
A forgalom biztosítása. Fűtőanyagok694
A birodalom részeinek közigazgatása698
Államosítás699
Afrika felosztása700
A birodalom mérsékeltövi részei. A dominiumok önállósága703
A világháború hatása705
Az angol birodalom földfelszíni életegység707
Zárszó709
A II. félkötet fejezeteinek (XV-XXVI.) irodalma712
Mértéktáblázatok715
Részletes tartalomjegyzék723
Tárgy- és névmutató735
Ábrák jegyzéke a II. kötethez746
Mellékletek jegyzéke a II. kötethez746
Rövid tartalomjegyzék a II. kötethez749
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem